
Fotó: Iochom Zsolt
Talán kevés az a felnőtt és gyerek, aki ne ismerne Gryllus Vilmos gyerekdalaiból néhányat. A II. Székelyföld Napok keretében Pörög a, forog a szoknya... címmel június 5–10. között hét székelyföldi településen énekelhetik Gryllus Vilmossal közösen az ismert dalokat a gyerekek. A művésszel a csíkszeredai koncert után beszélgettünk.
2011. június 06., 17:402011. június 06., 17:40
2011. június 07., 14:072011. június 07., 14:07
– Mi a titka a Gryllus Vilmos, illetve a Kaláka-dalok nagy és töretlen népszerűségének?
– Ezt a legkevésbé én tudom megmondani, hiszen én csak írom őket, de nem én vagyok az, aki szereti. Persze, én is szeretem őket, hiszen én írtam, és az édes gyermekem valahány. A Gryllus Vilmos-daloknak, legalábbis ezeknek a fajta dalaimnak, amiket közös éneklésre írtam, valószínű, hogy az a titka, hogy sikerült őket úgy megírnom, hogy a gyerekek tényleg el tudják énekelni őket. A szövegük, a ritmusuk, a terjedelmük, a kezdő hangjuk úgy volt kigondolva, hogy egy átlagos 4–5 éves gyerek is meg tudja jegyezni, el tudja énekelni, úgy, hogy az tényleg szól, és olyannak próbáltam mindeniket megalkotni, hogy tényleg szerethetők legyenek, és hát úgy látszik, ez sikerült.
A Kaláka-dalok némiképpen mások, hiszen a versmegzenésítéseink, aminek nyilván, egy részét megint csak én írom, de azért ezt ugye közösen tesszük, azok nem közös éneklésre készülnek, hanem inkább meghallgatni való dalok. Ettől persze még vannak olyanok köztük, amiket könnyű elénekelni, van olyan, amit nehéz, de nem ezzel a céllal készülnek, ellentétben a Gryllus Vilmos-dalokkal. Azért is készült ezekhez dalos füzet is, hogy énekeljék őket, és valóban az óvodákban és iskolákban is sok helyen már a tananyag részét képezik.
– Másképp kell-e szólni egy mai gyerekhez, miben különbözik egy mai gyerek mondjuk egy húsz évvel ezelőttitől?
– Természetesen sok mindenben különbözik egy mai gyerek egy húsz évvel ezelőttitől, felgyorsult a világ, mindenki számára felgyorsult, a gyerekek számára különösen, hiszen ők már természetesnek veszik, hogy megnyomnak egy gombot és gyorsan mindenféle más történik. Nagy a türelmetlenség, gondolok itt arra például, hogy amikor az interneten az ember kinyit egy oldalt, és ha az egy másodpercig hezitál, hogy nyíljon, vagy ne nyíljon, akkor már rögtön kérdezzük: mi lesz, na mi lesz? Pedig még csak egy másodperc telt el. Ezelőtt húsz évvel nem is volt internet, semmi sem volt, akkor sokkal-sokkal lassabban telt az élet, és ez a felgyorsulás az egész világra jellemző, ki tudja meddig tart, lehet, hogy egyszer majd véget ér, és egy nagy lassulás jön, de hát ezt nem tudhatjuk, most a gyorsulás folyamatában vagyunk, és a gyerekeken ez nagyon látszik. Sokkal kevesebb időt adnak az embernek arra egy koncerten például, hogy úgymond kibontakozzon. Tehát gyorsabban meg kell történnie mindennek, most rögtön, azt a dalt és azt is, ha nem, akkor már van olyan gyerek, aki közbeszól és mondja, hogy így meg úgy meg amúgy. Ez húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogyha az ember egy színházban énekelt – jó, még szabad téren egy kicsit lazább –, akkor a gyerekek szép türelmesen kivárták, hogy, na mi lesz ebből. Most amikor már nyitom a számat, hogy levegőt vegyek, már az a szünet elég egy gyereknek, hogy közbeszóljon, és mondja azt, amit ő gondol, mert neki az a fontos. Ez egy jelentős különbség.
– Több mint 40 éve van a pályán, körülbelül hány dalt tud maga mögött?
– Nem vagyok én egy nagyon termékeny zeneszerző, de hát azért sok százat megírtam biztosan. 42 éve vagyok a pályán, negyvenkettedik éve ez a Kalákának. Ugye én a Kalákával kezdtem, még gimnazista voltam, amikor a Kalákát alapítottuk, tíz évig abban játszottam, aztán kezdtem ezt az intenzívebb gyerekeknek szóló életet Levente Péterrel közösen. Aztán az utóbbi 15 évben megosztom magam, gyerekeknek is énekelek így egyedül, és a Kalákával is játszom felnőtt műsorokban. Még sosem számoltam össze, de hát ugye a négy Daloskönyvemben, a Maszkabálban és a gyerekeknek írott lemezeimmel együtt, biztosan – ami csak lemezen megjelent – van 200–250 dal. És a Kaláka az megint egy más nagy rakás. Azt hiszem, azért van elég.
– Székelyföldi turnén van, főleg milyen dalok hangzanak el a ezeken a koncerteken?
– Mivel nem tudtam, hogy itt tulajdonképpen mennyire ismerik a dalaimat, és persze, örömmel látom, hogy eléggé, ezért aztán én azzal a szándékkal jöttem, hogy mindenik lemezemről eljátszom néhány dalt. Talán azokat, amik leginkább jellemzik az adott lemezt, hogy kicsit fel is keltsem az érdeklődést, hogy tudatosítsam, ilyen lemez is van, olyan is, amolyan is, és akkor majd legközelebb talán a többit játszom el. Vagy, ha megveszik, megszerzik a lemezt, akkor ezek kedvéért meghallgatják majd az egészet. És örülök neki, ha itt is ismerik és éneklik a dalaimat, akárcsak otthon Magyarországon.
Kigyulladt egy személyautó szerda délután Csíkdelnén. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Családi emlékek, régi fényképek és kevésbé ismert történetek segítségével idézte fel Márton Áron püspök örökségét Lázár Csilla a 130. évfordulóhoz kapcsolódó Ezüst Akadémián. Az előadás résztvevőit arra is biztatta, hogy osszák meg saját emlékeiket.
Nyílt napot tart október 29-én, csütörtökön 18 órától a Felcsíki Műjégpályán a Székelyföldi Jégkorong Akadémia és a Felcsík SK.
Lesz európai uniós finanszírozás a csíkszéki tömegközlekedést átalakító elektromos buszok kifizetésére, amelyek szállításával késett a gyártó, és emiatt Csíkszereda lemaradt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásáról.
Karbantartási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás kedden Csíkszereda taplocai részének több utcájában. A szolgáltatáskimaradás október 27-én, 8 és 16 óra között várható.
Közös emlékezésre és beszélgetésre várják az Ezüst Akadémia hallgatóit Csíkszeredában, a Márton Áron 130 emlékév keretében. A résztvevőket arra kérik, hogy a püspökhöz kapcsolódó személyes emlékeiket, fényképeiket is hozzák magukkal.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
szóljon hozzá!