A legnépszerűbb magyar agykontrolloktató, dr. Domján László tart előadást Elménk teremtő ereje címmel a Nyitott Akadémia előadássorozat keretében május 16-án este hét órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. Tudattalanunk végtelen erőforrásai segítségével olyan nehézségekre is megoldást találhatunk, amelyeket addig talán megoldhatatlannak hittünk, legyen szó akár egészségügyi, magánéleti, szakmai vagy anyagi természetű gondokról – vallják a Silva-módszert alkalmazók. Dr. Domján Lászlóval beszélgettünk.
2012. május 15., 12:522012. május 15., 12:52
2012. május 15., 16:112012. május 15., 16:11
– Eredeti hivatása szerint belgyógyász, reumatológus, az orvostudomány kandidátusa. Hogyan és mikor találkozott az agykontrollal?
– 1989 januárjában küldte haza Ausztráliából matematika-fizika szakos tanár nővérem az angol nyelvű Agykontroll című könyvet. Azt írta hozzá: „Lacikám! Hihetetlen, mégis igaz.” Harminc oldal után ki akartam dobni a könyvet, mert egyre hihetetlenebb dolgok jöttek elő, de aztán nővérem kísérő üzenete miatt elolvastam. Kíváncsiságból elvégeztem Genfben angol nyelven a kurzust, és a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy valamennyi problémamegoldó technikája úgy működik, ahogy le van írva.
– Mit kell tudni röviden az agykontrollról?
– José Silva nevű autodidakta kutató állította össze ezt a mentális „szerszámos ládát”. Az egyszerű problémamegoldó technikák segítenek például álmatlanság megszüntetésében, szokások megváltoztatásában, a hatékonyabb tanulásban, célok elérésében, megalapozottabb döntéshozatalban. A célok közé tartozhat a gyógyulás is. Sokan kigyógyultak agykontrollal rákból és egyéb súlyos betegségekből. Az agykontroll egyik kulcseleme a lazítás, mert ellazult állapotban hozzáférhetőbb a tudatalattink. Így eredményesebben tudunk magunkon és szeretteinken segíteni.
– A világ számos országában járt és tanította ezt a módszert. Miért tartja fontosnak, hogy másokat is megtanítson rá?
– Számomra a döbbenetes lehetőségek új világát nyitotta meg. Már gyerekkoromban is olyan voltam, hogyha például szép tájat láttam, csak akkor nyugodtam meg, ha másnak is meg tudtam azt mutatni. Ez a lelkesedés hajt ma is. Hogy megmutassam: „Hé, emberek! Sokkal nagyobbak a lehetőségeitek, mint legmerészebb álmotokban gondoltátok volna!” Ha valaki megnézi az interneten a YouTube videómegosztón például a Forgó Jánosnéval készített öt perces interjúmat, megérti, miről beszélek. Ő ugyanis két óra alatt meggyógyította agykontrollal a szürkehályogját. És ez csak egy példa a sok ezer közül.
– Találkozott-e az agykontrollal kapcsolatos előítéletekkel?
– Eleinte sokan nevetséges humbugnak tartották – mint 1989-ben magam is –, de ma már legtöbben értékelik. Magyarországon például pedagógusoknak és egészségügyi szakdolgozóknak már akkreditáltak a tanfolyamaik. Néhány éve a Harvard egyetem komplementer medicina tanszékén tanítják is az agykontroll elemeit.
– Hogyan lelhetünk rá saját magunktól betegségünk lelki okaira? Melyik az a pont, ameddig még meg tudjuk gyógyítani magunkat, és mikortól forduljunk szakemberhez?
– Betegség esetén az agykontroll nem helyettesíti, csupán kiegészíti az orvosi kezelést. Ezt fontos tudni. A tanult technikákkal azonban megkérdezhetjük tudatalattinkat, hogy mi a tüneteink oka, illetve hogy milyen lelki gyökere van a betegségünknek. Egy veszprémi asszony például az úgynevezett pohárvíz-technikával tudta meg, hogy hasi puffadásának oka tejcukor-érzékenység. Egy barátom egy másik agykontrolltechnikával jött rá arra, hogy gyakori bélgörcseit egy tízéves korában átélt lelki megrázkódtatás okozta. Ezt követően már meg is tudta gyógyítani magát. Szóval sokkal nagyobb mértékben tudunk magunkon segíteni, mint akár a legmerészebb álmunkban is gondoltuk volna!
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!