
Fotó: Kristó Róbert
„Vigyázzanak a fiainkra és az itthon maradottak szabadságára!” – kérte a csíkszentdomokosi polgármester a huszárokat. Lovak, huszárok, regruták, székely ruhás legények és lányok vonultak végig a felcsíki falvakon az elmúlt hétvégén: a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszártoborzót tartott.
2011. május 01., 19:332011. május 01., 19:33
2011. május 01., 22:112011. május 01., 22:11
A Felcsíki Kistérségi Társulás és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében, partnerségben a Pogányhavas Kistérségi Társulással április 30-án és május 1-jén tartották a III. Csíkszéki huszártoborzót.
Csíksomlyóról indult el szombaton az 55 huszárból álló csapat, hogy a felcsíki falvakból összetoborozzák a „huszárnak való” legényeket. Sötétedett már, amikor Karcfalvára beértek, itt letáboroztak, majd vasárnap továbbvonultak, végül Csíkszentdomokoson ért véget a toborozás.
„Az első nap kegyetlenül kemény volt, reggel nyolctól este kilencig nyeregben voltunk, próbára is tette a huszárokat. Szerencsére, szép idő volt, kicsit esett az eső, de az pont jó volt, mert a port lemosta a huszárokról. A vasárnapi úgymond séta-toborzás volt, mert míg szombaton tíz faluban toboroztunk, és 40 kilométert tettünk meg, vasárnap négy faluban jártunk, hat kilométert lovagoltunk” – mondta Szőcs Elek parancsnok, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület főhadnagya portálunknak a toborzó végén. „Minden huszár olyan boldog. Elsősorban azok az arcok, amiket útközben láttunk, vagy a könnyek, amiket az emberek hullattak a kapuk alatt, vagy az ablakokból kikandikálva, az minden fáradtságért kárpótol. Mindenütt nagyon szépen fogadtak, mindenkinek egy darab magyarságot jelentünk. Jól viselkedtek a regrutáink is, az hosszú távon dől el, hogy kiből lesz huszár, de akinek most a szíve megdobbant és jól érezte köztünk magát, az keresve fog keresni.”
Az újoncok közül volt, aki csak a mostani esemény erejéig csatlakozott a huszárokhoz, azonban többen szeretnék, ha a jövőben teljes értékű tagjai lennének a csapatnak, mint például a csíkszentdomokosi Albert Alfonz. „Ez egy éves hosszú folyamat, én mindenképp szeretnék huszár lenni, úgy érzem, hogy ezt fel kell vállalni, hogy őseink emléke előtt kellőképpen tisztelegjünk” – mondta. A toborzásra az újoncok vagy maguktól jelentkeztek, vagy a falu elöljárói ajánlották fel nekik a lehetőséget. „Az alpolgármester úr keresett meg, hogy lesz huszártoborzó, tudta, hogy szeretem a lovakat, szeretem a felvonulást, ezért is jelentkeztem” – mesélte lelkesen a csíkjenőfalvi Szentes Ernő.
„Egy jó huszárnak három fő dolga van: a lova, a jó bor és a szép nő. Az első dolog a ló, ló nélkül nincsen huszár. Ha jó lovad van, az egy fél csatanyerés” – osztotta meg velünk Fodor Miklós, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred törzsőrmestere. „Ez nekünk szinte egy életforma. Minden huszár a mi csapatunkban lovas ember, már úgy hozták kicsi gyermek koruk óta, benne van talán a génjükben is. A toborzást nem mindenki csinálja, és nem is mindenkit veszünk be. Áldozni kell, mind anyagilag, mind szellemileg, rengeteget kell tanulni is, kell ismerni a történelmi dolgokat, az események naptárát, rengeteg dolog van, amit egy huszárnak tudni kell. Egymásra vagyunk utalva, nagyon bajtársias dolog, egymást úgy köszöntjük, hogy Erő! Tisztesség! A lovára, magára és a bajtársára volt utalva a csatában is mindenki.”
A huszártoborzón közreműködtek a helyi fúvószenekarok, néptánccsoportok, az esemény lelkes támogatói voltak a helyi önkormányzatok, Hargita Megye Tanácsa és számos helyi vállalkozó is.
A magyar tudomány napja alkalmából előadáson ismertetik meg a magyar Nobel-díjas tudósok életét és munkásságát november 5-én, szerdán, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
              Kóbor kutya harapott meg több embert is szombaton az egyik sepsiszentgyörgyi kávézó teraszán. Az illetékes intézmények mindenszentek miatt nem tudtak közbelépni, ezért a kávézó alkalmazottai próbálták az ebet távol tartani a vendégektől.
              Hiánypótló szolgáltatást indított két évvel ezelőtt a Kovászna megyei Vöröskereszt segélyszervezet magánmentővel történő szállítás biztosításával. Az eltelt időszakról érdeklődtünk.
              Egy valaha virágzó faipari vállalkozás, a Mikes Ármin gróf által alapított „Zabolai” mára nyomtalanul elenyészett, de jelentősége ma is vitathatatlan. Mi több, európai szinten felfigyeltek a János Csongor kutató által felgöngyölített történetére.
              A sepsiszentgyörgyi képviselő-testület csütörtöki ülésén több határozattervezet is a helyi és térségi tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozott. Ugyanakkor a testület jóváhagyta egy medvecsapda megvásárlását is.
              Módosul a forgalmi rend a sepsiszentgyörgyi köztemető környékén péntektől vasárnapig a könnyebb megközelíthetőség érdekében.
              Tízezer hektárral nőtt a medvék élőhelye Kovászna megyében, ennek ellenére az ország legkisebb megyéjének nagyon sok a 2343 hivatalosan nyilvántartott medve. Mindezekről Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője beszélt.
              A halálról és az emberi méltóságról szóló írásaival érkezik Kovásznára Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész, aki október 30-án, csütörtökön 18 órától mutatja be legújabb, Vigasztaló – történetek emberről, halálról című kötetét.
              Szándékosan okozott tűz miatt indítottak büntetőeljárást Kovásznán, miután egy autó és mintegy 80 bálányi széna és szalma vált a lángok martalékává egy elhagyatott gyár területén.
              Nem kevés pénzért szerezhetik meg a munkaéveiket és jövedelmeiket igazoló dokumentumokat azok az idősek, akik az egykori, időközben felszámolt állami nagyvállalatoknál dolgoztak. A jelenleg aktívan dolgozóknak is ajánlott időben kikérni az iratokat.
              
szóljon hozzá!