Fotó: Kristó Róbert
„Vigyázzanak a fiainkra és az itthon maradottak szabadságára!” – kérte a csíkszentdomokosi polgármester a huszárokat. Lovak, huszárok, regruták, székely ruhás legények és lányok vonultak végig a felcsíki falvakon az elmúlt hétvégén: a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszártoborzót tartott.
2011. május 01., 19:332011. május 01., 19:33
2011. május 01., 22:112011. május 01., 22:11
A Felcsíki Kistérségi Társulás és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében, partnerségben a Pogányhavas Kistérségi Társulással április 30-án és május 1-jén tartották a III. Csíkszéki huszártoborzót.
Csíksomlyóról indult el szombaton az 55 huszárból álló csapat, hogy a felcsíki falvakból összetoborozzák a „huszárnak való” legényeket. Sötétedett már, amikor Karcfalvára beértek, itt letáboroztak, majd vasárnap továbbvonultak, végül Csíkszentdomokoson ért véget a toborozás.
„Az első nap kegyetlenül kemény volt, reggel nyolctól este kilencig nyeregben voltunk, próbára is tette a huszárokat. Szerencsére, szép idő volt, kicsit esett az eső, de az pont jó volt, mert a port lemosta a huszárokról. A vasárnapi úgymond séta-toborzás volt, mert míg szombaton tíz faluban toboroztunk, és 40 kilométert tettünk meg, vasárnap négy faluban jártunk, hat kilométert lovagoltunk” – mondta Szőcs Elek parancsnok, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület főhadnagya portálunknak a toborzó végén. „Minden huszár olyan boldog. Elsősorban azok az arcok, amiket útközben láttunk, vagy a könnyek, amiket az emberek hullattak a kapuk alatt, vagy az ablakokból kikandikálva, az minden fáradtságért kárpótol. Mindenütt nagyon szépen fogadtak, mindenkinek egy darab magyarságot jelentünk. Jól viselkedtek a regrutáink is, az hosszú távon dől el, hogy kiből lesz huszár, de akinek most a szíve megdobbant és jól érezte köztünk magát, az keresve fog keresni.”
Az újoncok közül volt, aki csak a mostani esemény erejéig csatlakozott a huszárokhoz, azonban többen szeretnék, ha a jövőben teljes értékű tagjai lennének a csapatnak, mint például a csíkszentdomokosi Albert Alfonz. „Ez egy éves hosszú folyamat, én mindenképp szeretnék huszár lenni, úgy érzem, hogy ezt fel kell vállalni, hogy őseink emléke előtt kellőképpen tisztelegjünk” – mondta. A toborzásra az újoncok vagy maguktól jelentkeztek, vagy a falu elöljárói ajánlották fel nekik a lehetőséget. „Az alpolgármester úr keresett meg, hogy lesz huszártoborzó, tudta, hogy szeretem a lovakat, szeretem a felvonulást, ezért is jelentkeztem” – mesélte lelkesen a csíkjenőfalvi Szentes Ernő.
„Egy jó huszárnak három fő dolga van: a lova, a jó bor és a szép nő. Az első dolog a ló, ló nélkül nincsen huszár. Ha jó lovad van, az egy fél csatanyerés” – osztotta meg velünk Fodor Miklós, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred törzsőrmestere. „Ez nekünk szinte egy életforma. Minden huszár a mi csapatunkban lovas ember, már úgy hozták kicsi gyermek koruk óta, benne van talán a génjükben is. A toborzást nem mindenki csinálja, és nem is mindenkit veszünk be. Áldozni kell, mind anyagilag, mind szellemileg, rengeteget kell tanulni is, kell ismerni a történelmi dolgokat, az események naptárát, rengeteg dolog van, amit egy huszárnak tudni kell. Egymásra vagyunk utalva, nagyon bajtársias dolog, egymást úgy köszöntjük, hogy Erő! Tisztesség! A lovára, magára és a bajtársára volt utalva a csatában is mindenki.”
A huszártoborzón közreműködtek a helyi fúvószenekarok, néptánccsoportok, az esemény lelkes támogatói voltak a helyi önkormányzatok, Hargita Megye Tanácsa és számos helyi vállalkozó is.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
A Bodok szálló nem a város szimbóluma, hanem az elnyomásé, a rombolásé, a valódi értékek eltörlésének mementója – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester a város közvéleményét élénken foglalkoztató bontási folyamat kapcsán.
Napok óta hangos generátor borzolja a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) téren lakók idegeit. A folyamatos zaj főleg éjjel volt zavaró, de kedden ígéret született a probléma megoldására.
„Választási maraton után vagyunk, ami az elmúlt másfél évben kifárasztotta a társadalmat” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A kormány és benne az RMDSZ deficitcsökkentést célzó terveire is kitért.
Egy mikrobusz és egy motorbicikli ütközött össze hétfőn késő délután Kökös közelében, teljesen lezárták a 12-es országút érintett szakaszát – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Miután korrupciós váddal akarták kivonni a politikai életből, Markó Attila jogász, kisebbségi államtitkár 2014-ben a pár négyzetméteres cella helyett a 93 ezer négyzetkilométeres anyaországot választotta fogsága helyszínéül –101 hónapig.
szóljon hozzá!