Fotó: Kristó Róbert
„Vigyázzanak a fiainkra és az itthon maradottak szabadságára!” – kérte a csíkszentdomokosi polgármester a huszárokat. Lovak, huszárok, regruták, székely ruhás legények és lányok vonultak végig a felcsíki falvakon az elmúlt hétvégén: a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszártoborzót tartott.
2011. május 01., 19:332011. május 01., 19:33
2011. május 01., 22:112011. május 01., 22:11
A Felcsíki Kistérségi Társulás és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében, partnerségben a Pogányhavas Kistérségi Társulással április 30-án és május 1-jén tartották a III. Csíkszéki huszártoborzót.
Csíksomlyóról indult el szombaton az 55 huszárból álló csapat, hogy a felcsíki falvakból összetoborozzák a „huszárnak való” legényeket. Sötétedett már, amikor Karcfalvára beértek, itt letáboroztak, majd vasárnap továbbvonultak, végül Csíkszentdomokoson ért véget a toborozás.
„Az első nap kegyetlenül kemény volt, reggel nyolctól este kilencig nyeregben voltunk, próbára is tette a huszárokat. Szerencsére, szép idő volt, kicsit esett az eső, de az pont jó volt, mert a port lemosta a huszárokról. A vasárnapi úgymond séta-toborzás volt, mert míg szombaton tíz faluban toboroztunk, és 40 kilométert tettünk meg, vasárnap négy faluban jártunk, hat kilométert lovagoltunk” – mondta Szőcs Elek parancsnok, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület főhadnagya portálunknak a toborzó végén. „Minden huszár olyan boldog. Elsősorban azok az arcok, amiket útközben láttunk, vagy a könnyek, amiket az emberek hullattak a kapuk alatt, vagy az ablakokból kikandikálva, az minden fáradtságért kárpótol. Mindenütt nagyon szépen fogadtak, mindenkinek egy darab magyarságot jelentünk. Jól viselkedtek a regrutáink is, az hosszú távon dől el, hogy kiből lesz huszár, de akinek most a szíve megdobbant és jól érezte köztünk magát, az keresve fog keresni.”
Az újoncok közül volt, aki csak a mostani esemény erejéig csatlakozott a huszárokhoz, azonban többen szeretnék, ha a jövőben teljes értékű tagjai lennének a csapatnak, mint például a csíkszentdomokosi Albert Alfonz. „Ez egy éves hosszú folyamat, én mindenképp szeretnék huszár lenni, úgy érzem, hogy ezt fel kell vállalni, hogy őseink emléke előtt kellőképpen tisztelegjünk” – mondta. A toborzásra az újoncok vagy maguktól jelentkeztek, vagy a falu elöljárói ajánlották fel nekik a lehetőséget. „Az alpolgármester úr keresett meg, hogy lesz huszártoborzó, tudta, hogy szeretem a lovakat, szeretem a felvonulást, ezért is jelentkeztem” – mesélte lelkesen a csíkjenőfalvi Szentes Ernő.
„Egy jó huszárnak három fő dolga van: a lova, a jó bor és a szép nő. Az első dolog a ló, ló nélkül nincsen huszár. Ha jó lovad van, az egy fél csatanyerés” – osztotta meg velünk Fodor Miklós, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred törzsőrmestere. „Ez nekünk szinte egy életforma. Minden huszár a mi csapatunkban lovas ember, már úgy hozták kicsi gyermek koruk óta, benne van talán a génjükben is. A toborzást nem mindenki csinálja, és nem is mindenkit veszünk be. Áldozni kell, mind anyagilag, mind szellemileg, rengeteget kell tanulni is, kell ismerni a történelmi dolgokat, az események naptárát, rengeteg dolog van, amit egy huszárnak tudni kell. Egymásra vagyunk utalva, nagyon bajtársias dolog, egymást úgy köszöntjük, hogy Erő! Tisztesség! A lovára, magára és a bajtársára volt utalva a csatában is mindenki.”
A huszártoborzón közreműködtek a helyi fúvószenekarok, néptánccsoportok, az esemény lelkes támogatói voltak a helyi önkormányzatok, Hargita Megye Tanácsa és számos helyi vállalkozó is.
Szeptember 20-án rendezik meg a Haszmann Pál Múzeumban a Csernátoni Burrogtató tizenharmadik kiadását. A veterán traktorok és mezőgazdasági gépek tulajdonosai szeptember 15-ig jelentkezhetnek a seregszemlére.
A kézdivásárhelyi Kelemen Andreánál két éve fedezték fel az ezerarcú kórnak is nevezett betegséget. Akkor még egyetemista volt, ma hivatásos dietetikus, aki tudását a szklerózis multiplexszel vívott harcában is kamatoztatja.
Különleges bevetésük volt a háromszéki tűzoltóknak augusztus 22-én délelőtt: egy oltszemi lakos riasztotta őket, miután észrevette, hogy egy gólyafióka napok óta nem tud kirepülni a villanyoszlop tetején lévő fészekből.
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
szóljon hozzá!