Hirdetés
Hirdetés

A sajtó szabad! – 1848. március 15. a korabeli sajtóbeszámolókban

A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én. A Vasárnapi Ujság illusztrációja a •  Fotó: Forrás: Wikipédia

A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én. A Vasárnapi Ujság illusztrációja a

Fotó: Forrás: Wikipédia

„A’ figyelmes szemlélő pedig, ki e’ nap’ eseményeit látta, meggyőződhetett, miként e’ nép meg van érve a’ szabadabb institutiókra, hogy e’ fiatalabb nemzedék megérdemli, hogy azon szebb jövő’ örököse legyen, mellynek kivívásában olly elvitázhatlan dicső részt vön” – olvashatjuk egy 1848 márciusában született cikkben. Idézzük hát fel a korabeli sajtóbeszámolók alapján a március 15-ei eseményeket.

Péter Beáta

2024. március 15., 17:472024. március 15., 17:47

2024. március 15., 18:072024. március 15., 18:07

A Pesti Hirlap március 16-án a Fővárosi ujdonságok című rovatában röviden tudósít a címlapon az előző napi eseményekről. A fővárosnak nem mindennapi színe van – írják. „Márt. 15-én reggeli 10-edfél órakor az ifjúság az egyetem’három szakjabeli kortársaival egyesült, kikhez még számos, minden korú ’s rangú férfiak is csatlakoztak, ’s Länderer’ és Heckenast’ nyomdája előtt megállván, követelték a’ petitió’ 12 pontjának, úgy Petőfi Sándor’ egyik költeményének rögtöni kinyomatását. – A’ nyomda’ tulajdonosai engedtek e’kivánatnak. Az összegyűlt tömeg pedig, daczára a’ sűrűn hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a’ censura nélkül kinyomott első magyar példányok’ elkészültét, mi megtörtént d.e. 11 1/2 órakor. – A’ nyomtatványok idegen ajkú polgártársaink iránti tekintetből németül is elkészültek. – römmel jegyezzük fel, hogy a’ 12 l/2 óráig tartott csoportozatot legkisebb rendetlenség sem zavará, meg.”

1848-ban március 15-e egy szerdai napra esett (a korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy esős nap volt), a Pesti Hirlap hetente négyszer jelent meg: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken.

Hirdetés

A lap kiadótulajdonosa Landerer Lajos volt, akinek (a Heckenast Gusztávval közös) nyomdájában történetesen a forradalmi ifjúság cenzori engedély nélkül kinyomtatta a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Később, ugyancsak a Landerer által berendeztt bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat.

De, térjünk vissza a március 15-ei eseményekre, amelyről a pénteki lapszámban már terjedelmes írást közölnek. A fejlécben pedig megjelenik A’sajtó szabad! felirat.

„Pest, márt. 16-án. A’ tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstrátió’ színét viselé, később erkölcsi, békés forradalommá alakult. Az események’ hire, mellyek Franczia- ’s Németországon keresztül a’ szomszéd Bécsig törtek, ’s mellyek ugyanazon egy eszme’ lánczszemeit képezik, nálunk is azon ösztönszerü sejtelmet idézték föl, miszerint a’ törvényhozásnak társadalmi uton is egy lökést adni, ’s e’ czélból egyesülni kell. Az egyesülési eszme az ifjúi kebel’ melegágyában fogamzott meg legelőbb. Ivek indíttattak meg, egy, a’ jövő vasárnap tartandó ifjúságireform-lakomára. Az ellenzéki körben kitüzettek az egyesülés’és petitió’pontjai. Ezeknek tárgyalása végett márt. 12-én ugyanott népgyülés volt hirdetve.”

Galéria

Ezután Irinyi József folyamodványát idézi a lap, majd a március 14-ei eseményekre is kitér: este 9 óra környékén megérkezett a bécsi események híre, és ez felvillanyozta a kedélyeket. „Az ifjúság zúgolódni kezde. »Ismét a’ formák’ életölő korlátai közé szoritnak bennünket« mondák egyértelmiileg. »Az alkalmat elszalasztandjuk ismét.« – Illyes és hasonló aggodalmak szülték a’ multnapi, demonstrátióra számított meneteket, mellyeket múlt számunkban röviden emliténk.

Idézet
A’ tömeg mentében nőttön nőtt, mint szokott a’ folyam. Ereje’ nöttével érezni kezdé, miként legelső teendője, felszabaditni a’ lelánczolt Tytánt – a’ gondolatot. Így született márt. 15-én d.e. 11 1/2 órakor a’ magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött”

– utalnak a 12 pontra, amelyet közölnek is. Az ikertestvér mellett „méltólag állott” Petőfi Sándor lelkes költeménye, a Nemzeti dal, amelyet szintén közölnek. „Az ezernél számosabb nép fölemelt újakkal ismétlé az esküt. – Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket. ’S a’ hulló esőben égből látszott reájok szállani a' keresztelés' vize. Az előbb emlitetten kívül szólottak még a’ néphez: Petőfi, Jókay Mór (az ifjúsági menet’ vezetői) Bulyovszky Gyula és mások , kiket vagy nem ismertünk, vagy állásunk-szerinti leköttetésünk miatt nem hallhatánk. A’ beszédeket , valamint az egész csoportozatot miveltség’ szelleme lengé át. Még sétabotok is gyéren valának láthatók.”

A 12 pont •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

A 12 pont

Fotó: Forrás: Wikipédia

A Jókai Mór szerkesztette Életképek március 19-én jelent meg – szintén a Landerer és Heckenastnál – címlapján: Egyenlőség, szabadság, testvériség. A Forradalom vér nélkül című cikkben hosszasan tárgyalják az elmúlt napok eseményeit. „Tartsátok tiszteletben e’ napot, mellyen a’ nép szava először megszólalt. Martius 15-dike az, írjátok fől sziveitekbe és el ne felejtsétek. A’ magyar nemzet szabadsága e’ naptól kezdődik.” Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! – idézik Petőfit, és hogy a nép dörögve esküdte a költő után a vers utolsó sorait. „…innét ment egyenesen az egyetemi fiatalsággal egyesülni; először az orvosi kar csatlakozott hozzá, azután a’ mérnöki, legvégül a’ jogászi; egyedül ezen kar tanára szegült ellene a’ nemzet akaratának, senki sem hallgatott rá. Vasvári Pál hítta fel közgyűlésre a’ tanuló ifjúságot ’s az egy akarattal követte a’ vezéreket; künn az egyetemi piacz közepén , már ekkor túláradt néptömeg közepett adá elő Vidács P., mikép gátoltatott az egyetemi fiatalság e’ mozgalmakbani részvételtől, tanáraik milly kicsinységes fenyegetődzésekkel akarták a’ meggyuladt lángokat eloltogatni. Mondá: hogy megötödöltetéssel fenyegettetének. Általános kaczaj és zúgás. Ekkor a’ nép szónokai közül Jókai harmadszor is nyílt piaczon felolvasá a’ proclamatiót, ’s Petőfi elszavalá fentebbi dalát, mellynek végeztével rögtön elhatároztatott, hogy a’ nép a’ proclamatio első pontját, a’ sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, mit meg is tett, innét tömegestül Länderer és Heckenast nyomdájára menvén, hová a’ rend és béke fentartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi, Vasvári, Vidács és Jókai küldetének be, a’ nyomdatulajdonost felszólítandók : hogy kivánja-e az el nem kerülhető kényszerítés be nem vártával a’ kikiáltott tizenkét pontú programmot ’s Petőfi felolvasott költeményét censura nélkül kinyomatni? A’ nyomdatulajdonos engedett ’s a’ kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva a’ gyors sajtó alól ezerével kerültek elő, mellynek példányai egész délig osztattak ki a’ szakadó eső daczára szüntelen gyülekező közönségnek. E’ közben többen kezdtek szónokolni a’ néphez. Szólt Irinyi József, Vasvári, Bulyovszki, Egressi Gábor, Irányi, Vidács, Jókai ’s néhányan németül is, mi annak manifestuma: hogy ez ügyet idegenajkú polgártársaink is fölkarolták. A’ déli harangszó egy óráig félbenszakasztotta a’ mozgalmakat, ’s ekkor gyülekezethelyül a’ nemzeti museum tere tüzetett ki. Az eső szüntelen esett.”

A Landerer és Heckenast-féle sajtógép 1848-ból •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

A Landerer és Heckenast-féle sajtógép 1848-ból

Fotó: Forrás: Wikipédia


A forradalmi tömeg tehát hazament ebédelni, majd délután a múzeum előtti téren gyülekeztek, és elhatározták, hogy a városházára mennek, hogy a tanácsot egyesülésre és a kívánalmak aláírására felszólítsák. „…a’ pontok a’ tanács által aláírattak ’s az ablakon át a’ népnek felmutattatának. E’ pontok azóta minden utczaszegleten olvashatók. A’ nép, ideiglenes választmányát a’ tanács és polgárság választmányával egyesitendőt kinevezve, kívánta : hogy Stancsics Mihály, ki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán, — miután kimondatott, hogy censurai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha — szabadon bocsáttassák’s a’ censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától; e’ kivánata teljesítésére átment Budára.” A Pesti Hirlap cikkéből kiderül, hogy a tömeg délután hat körül ment át Budára, és örömrivalgás közben kiszabadították a foglyot, akit fáklya-sorok között vittek vissza Pestre. „A’ nép’ kivánatára a’ sajtószabadság' megünneplése végett a’ helytartó-tanácsi épületét is ki kelle világitni.”

A Nemzeti Múzeum a reformkorban. Ludwig Rohbock metszete •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

A Nemzeti Múzeum a reformkorban. Ludwig Rohbock metszete

Fotó: Forrás: Wikipédia

Vahot Imre, lapjában, a Pesti Divatlapban így ír a fogoly kiszabadításáról:

Idézet
„Stancsics megdöbbenve hallá tömlőczébe a kiszabaditásaért jött nép háborgó tengerének moraját, s midőn megtudá, hogy szabad, midőn látá, hogy nem csak ö, hanem vele együtt a nép, testvérei is, szabadok, — midőn hű neje kebelére borult s barátai, megszabaditói ölelék, csókolák, — az elfogultság miatt alig tudott szólani, magához jöni, és csak égő könyei beszélték ki helyette forró hálaérzelmeit.

A nép égrázó örömriadások közt karolta fel öt, mint legedicsöbb martalékát, s mintegy 10,000 ember kíséretében győzelmi pompával, mint a lapom mai számához általam hirtelen készíttetett képből látni lehet, egész diszmenettel hozatott le Budáról Pestre. Különösen az ö és neje számára rendelt 68-ik számú bérkocsiból kifogták a lovakat, s felváltva, mintegy 12 ember húzta azt, mig az ünnep hősének rögtönzött testőrei az elülső és hálulsó bakon s a mind két oldali hágcsón foglaltak helyet. Az esteli 8 óra tájban történt menetet zászlókkal vezeték, a kocsi körül egy két hirtelen elő kapott fáklyát lobogtattak , azon utczákon, hol a menet elvonult, a házak ablakai hirtelen kivilágitattak , mindenfelől lelkes üdvözletek hangzottak, s a kísérő roppant tömeg, mellyhez a munkások tisztes osztályából is nagy számmal csatlakoztak, folytonosan riadozá: Éljen Stancsics Mihály, a nép embere! Éljen a sajtószabadság! Éljen a szabadság, egyenlőség! – A szünetlenül szakadt esőt és a nagy sarat a képzelhellen magasztaltságú nép föl sem vette. Lábukat ugyan besározák, – de sziveiket a szolgaság szennyétől megtisztiták.”

Táncsics Mihály (1799–1884) író, politikus. Rusz Károly metszete. (Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.) •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

Táncsics Mihály (1799–1884) író, politikus. Rusz Károly metszete. (Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.)

Fotó: Forrás: Wikipédia

Szintén ismert, hogy este az ünneplő tömeg színházba vonult, amely ekkor a „nemzeti lelkesedés szentegyháza” volt. A játékrendet megváltoztatva, a Bánk bánt játszották.

Idézet
A’ nemzeti intézet’ tagjai úgy jelennek meg mint nemzet’ polgárai, mindnyájan nemzeti szinü cocordákkal. A’ darab egypár jelenet után félbeszakasztatik, a’ sajtó-szabadság’ kivívásából és Stancsics’ kiszabadításából megérkezett nép betolul , minden padok megtelnek; a’ fuladásig nyomott népnek páholy-tulajdonosok nyújtanak le kezet, ’s emelik fel magokhoz.

Minden szem a’színpadra van irányozva, várva, mikor fog megjelenni a’ kiszabaditott fogoly, ö azonban nem jött, mert a’ tudósitás szerint, beteg, levert állapotban van (állítólag elaludt, és sehogy sem tudták felkölteni - szerk. megj.) . Egressy Gábor polgártársunk végre kérdést tőn : kivánják-e a’ darabot folytattatni, vagy e’ helyett Petőfi’ költeményének elszavalását ’s népdalok’ énekeltetését ’s Hunyadi László’ jelesb áriáit akarják hallani. Közfelkiáltás kiséré az utóbbi indítványt. És hallottuk az „Esküt“ Egressy Gábortól, ezerek’ ajkiról viszhangozva, – hallottuk elénekelve, hallottuk a’ Szózatot, Hymnust és Füredy’ népdalait. – Színház után a’ látogatottabb étkező helyek tömve voltak. A’ figyelmes szemlélő pedig, ki e’ nap’ eseményeit látta, meggyőződhetett, miként e’ nép meg van érve a’ szabadabb institutiókra, hogy e’ fiatalabb nemzedék megérdemli, hogy azon szebb jövő’ örököse legyen, mellynek kivívásában olly elvitázhatlan dicső részt vön” – írja a Pesti Hirlap.

Petőfi Sándor portréja - Tyroler József acélmetszete Barabás Miklós rajza alapján •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

Petőfi Sándor portréja - Tyroler József acélmetszete Barabás Miklós rajza alapján

Fotó: Forrás: Wikipédia

A Honderü március 16-án szintén beszámolt az eseményekről. A címlapján már ezt olvashatjuk: Béke, szabadság, egyetértés; Szabadság, egyenlőség, testvériség.

„Nagy ünnepet ülünk! a magyar nemzet nyolczszázados életének legdicsőbb ünnepnapját” – írják. „Ma, mint mondók ünnep vagyon. Az ablakokból egész nap mindenfelé nemzeti zászlók lobognak, és a két város most estve a legszebben ki van világítva, a budavári királyi palota fényárban úszik, és az egész nap fenyegetődzött fellegek eloszlának a magas égen, és föltűnt szelíd fényében a teli hold, jeléül, hogy a munka mi végrehajtaték, kedves Isten előtt! Új korszak derül Magyarhonra!”

A Divat rovatban is ebben a szellemben közlik, hogy

Idézet
minden igaz magyarnő fejékül nemzeti színű szalagot rózsát, csokrot vagy tollat visel, hogy küljel által is tanúsítsa, mikép szivében szabadságérti liliom tiszta lelkesedés, lángoló honszerelem és a magyar nemzet’dicsőségének elevenzöld reménye honol. Férfiak egyetlen disze: háromszinü kokárda. Kívánjuk, hogy e divat meg ne változzék, mig a magyar név el nem töröltetik a föld’ színéről, – mit ne adjon soha a magyarok’ Istene!”

Az Életképek a Mi hír Budán című rovatából megtudhatjuk azt is, hogy a lapból az „Y. ki van küszöbölve, ezentúl senki nevét sem fogjuk ez aristocraticus végbetűvel írni többé. – A’ múlt csütörtöki kivilágításnál Länderer és Heckenast nyomdai személyzete ünnepélyes menettel vonult végig a’ városon, szokott kék blouseokba öltözve, fejőkön eajátszerü négyszegű papiros föveggel, kezükben nemzeti lobogókkal. Elől a’ két nyomdatulajdonos vezette a’ menetet, ugyan e’ nyomda ablakaiból számtalan zászló lobogott ki az utczára e’ felirattal: „Éljen a’ sajtó- szabadság.“ – Emich Gusztáv könyvkereskedő ablakában ugyanakkor Petőfi Sándor életnagyságu mellképe volt kitéve transparent festésben, alatta egy sajtó , ’s a’ szabadság, béke és egyetértés jelszavai. – Csernovics Péter 15 ezer nemzeti cocardot osztatott szét a’ nép között.”

A Pilvax kávéház az 1840-es években •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

A Pilvax kávéház az 1840-es években

Fotó: Forrás: Wikipédia

A Pesti Divatlapból arról értesülhetünk, hogy az ellenzéki kör szállása s az ifjúság kávéháza úgy néz ki, „mint a megbukott franczia király palotái az ostrom után kinézhettek , – nem ugyan azért, hogy netán erőszakkal feldulattak volna, – hanem csak a rendkívüli népes látogatás által kivált a padlók egészen kivetköztettek eredeti alakjokból. Körünkben a kártyázás egészen megszűnt, s feltett kalapokkal még mindig népgyüléseket tartunk itt, mellyekben szónokaink székre állva hirdetik a szabad igét.” Továbbá, hogy

a háromszínű szalagból már egészen kifogytak a kereskedők, „egy vácziutczai kereskedő összesen már 12,000 darab kokárdát, s 200 zászlót adott el.” A könyvkereskedők az addig betiltott könyveket hirdetik, és mindenfelől szabadulnak a foglyok. És hogy „a magyar irók lelkes nejei igen díszes zászlót himeznek a pesti nemzeti örsereg VI. számú korosztályának számára, mellyben legtöbb író katonáskodik.”


A Jelenkor március 21-én A’ martiusi napok Pesten című cikkében írják, hogy Petőfi indítványára az utcák és terek elnevezésében is változtatások történtek. „…igen természetes, sőt következetes: hogy a’ mérhellen sikerrel leéltmartiusi események emlékéül azon helyek, hol a’ tömeg diadala nagy munkáján izzadott, ezt kifejező nevekkel kereszteltessenek meg. így nyert a’ hatvani utcza Szabadsajtó-utcza (itt nyomatván ki censura nélkül az első nemzeti dal) az egyetem előtti tér: 15ik martius tere (könnyebb kiejthetés okáért a’ 15ik el is maradhat) a’ városház tere: szabadságtér, a’ Fillinger (Pilvax) kávéház ’szabadság csarnoka nevet.”

A Kolozsváron kiadott Vasárnapi Újság március 26-ai számában foglalták össze a 15-ei eseményeket, hangsúlyozva azt is: „Pesten mart. 15-én nagy napot ültek, a’ szabad sajtó kivívásának diadalünnepét.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

A smink már nem állásfoglalás, hanem énidő?

A smink egykor lázadás, társadalmi üzenet vagy státuszszimbólum volt, ma azonban sokak számára a mindennapi rutin része. Csiszér Ágnes csíkszeredai sminkessel beszélgettünk arról, mit jelent a smink a közösségi média korában.

A smink már nem állásfoglalás, hanem énidő?
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Ödüsszeia: grandiózus hőseposz, amivel Christopher Nolan ismét lenyűgöz mindenkit

Homérosz Odüsszeiáját senki nem tudta volna Christopher Nolannél jobban vászonra adaptálni. Bár a rendezőt a készítési folyamat alatt a sokszínű casting miatt támadták, ez azonban semennyire nem csorbítja a végeredményt. Kritika.

Ödüsszeia: grandiózus hőseposz, amivel Christopher Nolan ismét lenyűgöz mindenkit
2026. július 15., szerda

Babos ragu spenóttal – videó

Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.

Babos ragu spenóttal – videó
Babos ragu spenóttal – videó
2026. július 15., szerda

Babos ragu spenóttal – videó

2026. július 14., kedd

Nyári sikerkönyvek és örök kedvencek: mit olvasunk ma Székelyföldön?

Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.

Nyári sikerkönyvek és örök kedvencek: mit olvasunk ma Székelyföldön?
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban

Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban
Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban
2026. július 11., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban

2026. július 11., szombat

Akik futártáskával tekertek le 700 kilométert

Két csíkszeredai biciklisfutár egy elsőre őrültnek tűnő ötlettel állt rajthoz a Tour Horizonton: futártáskával a hátukon vágtak neki a 700 kilométeres kalandnak. Négy és fél nap, 8000 méter szintkülönbség és számtalan történet lett belőle.

Akik futártáskával tekertek le 700 kilométert
2026. július 10., péntek

Nem csak felvonulás: először gurul végig Csíkszeredán a Critical Mass

Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.

Nem csak felvonulás: először gurul végig Csíkszeredán a Critical Mass
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Új próbaterem várja Gyergyószentmiklóson a fiatal zenészeket

Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.

Új próbaterem várja Gyergyószentmiklóson a fiatal zenészeket
2026. július 08., szerda

Megszállottság: az indie-horrorszenzáció, amit a Z-generáció tett az év legjövedelmezőbb filmjévé

Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.

Megszállottság: az indie-horrorszenzáció, amit a Z-generáció tett az év legjövedelmezőbb filmjévé
2026. július 08., szerda

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó

Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
2026. július 08., szerda

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó

Hirdetés