Szedd magad eper Alcsíkon

Az eper kilójáért 4,5 lejt kell fizetni. Fél ár, jó levegő, spanyol életérzés...

Az egyik újtusnádi gazda vetésforgóként öt esztendővel ezelőtt eperrel ültette be több hektáros pityókaföldjének egy részét, ám időközben rájött – lévén, hogy a krumpli és az eper betakarítása majdnem azonos időszakra esik –, nem tudja megoldani a kétféle termény megfelelő betakarítását. Ezért úgy döntött, nem fordít különösebb odafigyelést az eperdugványok ápolására, a termést pedig magánemberekkel szedeti le.

Megdőlt az a hit, hogy eperszedésre legalább Olasz- vagy Spanyolországig kell utazni: sokan vannak, akik elmondhatják magukról, úgy szedtek több vödörnyi epret, hogy el sem hagyták Hargita megye területét. A csíkszentgyörgyi Bilibók család például évek óta Újtusnádról szerzi be a télen befőttként használt epret. „Egy tusnádi ismerősünk mindig értesít, amikor eljön az eperszedés ideje, mi pedig családostul jelentkezünk az eperföldön” – meséli a család egyik férfitagja.

Vetésforgóként indult

„Öt esztendővel ezelőtt azon gondolkodtam, vetésforgóként mivel tudnám helyettesíteni a pityókát, illetve búzát a földjeimen. Egy szatmári ismerősöm az epret ajánlotta, mondván, a tusnádi talaj szerkezete elég laza és homokos ahhoz, hogy az eperdugványok megéljenek benne” – emlékezik vissza az epres korszak kezdetére György József, majd rögtön rátér arra is, miért kellett időnap előtt lemondania arról, hogy a közel négy hektáron beültetett területen minőségi szinten termelje az epret. „Képtelenség volt elég munkást találni a pityóka- és eperföldek gondozására, valamint a termény begyűjtésére és csomagolására, ezért úgy döntöttem, a beültetett eperföldet a nálunk teljesen ismeretlen szedd magad eljárással magánszemélyekkel leszedetem.”

Az eperszedés lehetőségéről hírvivőként és reklámhordozóként a falu néhány kerítését használták: a kiragasztott felhívásokra a vártnál sokkal többen jelentkeztek. Olyan nap is volt, hogy a 3,8 hektáros gyümölcsösön egyszerre 628 személy szedte az epret.

Lopják a termést

Öt év alatt kiöregedett és felgyomosodott az eper, ezért György József úgy döntött, az egészséges gyökereket átülteti egy új – harmincáras – területre, a mostani eperföldre jövő évben pedig újra pityókát ültet. „Az életképes dugványokat legtöbb három évente új területre kell telepíteni, nagyon megérett tehát az idő a váltásra” – magyarázza az alcsíki gazda, nem hallgatván el nagy bánatát sem, hogy a legnagyobb gondot mégsem a gyom és a kiöregedett gyökerek jelentik, hanem az eperföld őrzése.

„Sajnos, nagyon sokan lopják a termést. Emiatt az évek során olyan károk értek, amelyek megtérítésére nemhogy esély nincs, de még figyelembe sem veszik panaszomat” – nyugtázza György József. A felgyűlt anyagi károk ellenére György József úgy döntött, mégsem mond le arról, hogy epret termesszen Újtusnád határában. Mint mondja, a régi kuncsaftoknak legalább harminc árnyi területen továbbra is esélyt ad arra, hogy évente egy alkalommal „fél áron, saját maguk leszedhessék az egyik legfinomabb és legegészségesebb gyümölcsöt”.