Larix Közbirtokosság: a közösségért vannak

A Csíkkarcfalvi Larix Közbirtokosság is 2000-ben alakult, de tényleges tevékenységét 2002-ben tudta elkezdeni, mivel az első években nehezen kapták vissza a területeiket, úgymond csak papíron léteztek. A közbirtokosság területeinek hatvan százaléka van Hargita, negyven Neamţ megyében.

„A 2006-os végleges bírósági végzést a neamţi területekről tavaly sikerült úgymond besárgítanunk, azaz telekönyvezni. Ennyit a Neamţ megyei intézmények »rugalmasságáról«, nyolc év kellett hozzá, hogy egy végleges bírósági döntést érvénybe léptessünk. Még léteznek ennél »rugalmasabb« helyek is. Az agrárreformkor több mint 470 hektárt vettek el, azokat nem is kértük.”

A közbirtokosság elnöke elmondta, a területeik kilencven százaléka telekkönyvezve van. A közel háromezer hektár területnek hetvenöt százaléka erdő, huszonöt százaléka legelő. „Volt egy olyan időszak, amikor hagytuk is, hogy beerdősödjön, de aztán leálltunk, mert szükség van legelőre is. Viszont a jó pár éves csemetéket nem érdemes kiirtani, a természet ellen nem teszünk. Ha úgy akarta, hogy beerdősödjön, legyen úgy” – mutatott rá János Géza. A közbirtokosság három erdészettel dolgozik, egy Neamţ és két Hargita megyeivel.

A karcfalvi közbirtokosságnak 464 tagja van, ez szinte duplája annak, mint amikor újraalakult. „1948-tól 2002-ig nagy kiesés volt. Szerencsénkre megtaláltunk egy 1943-ból származó teljes taglistát, azt tudtuk használni, mert utána már nagy mozgás nem volt. A faluban nagyon kevés ember van, aki nem közbirtokossági tag. Mivel Karcfalva és Jenőfalva egy községhez tartozik, ki itt, ki ott, de tagja valamelyik közbirtokosságnak. A taglistát minden évben frissítjük, ezt közgyűlésen elfogadják a tagok.”

Néhány jogot ugyan adtak el az évek során, de nem gyakori az adásvétel. Az elnök szerint mégis vannak, akiknek pillanatnyilag fontosabb az a pár száz lej, amennyiért eladja a jogait. „Én mindig arra kértem az embereket, hogy tartsák meg, a földeket se adják el. Valaki valamikor összekaparta, és csak azért, hogy egy-két hét alatt az a pénz elmenjen, nem éri meg. Az emberek is rájöttek erre. A jogoknak csak van hozadékuk, úgy gondolom, hogy lehetőségeinkhez megfelelő a jogok utáni részesedés is.”

A közbirtokosság bevételeinek egyharmada a fenntartásra, egyharmada az osztalékba és egyharmada fejlesztésre, illetve tartalékba megy, arra az esetre, ha hirtelen szükség lenne rá. Az elnök szerint a céljuk megtartani a közösség vagyonát. „Próbáljuk mindig minél aprólékosabban bemutatni közgyűlésen az évi tervezetet. A tagság fogékony, hajlanak arra, hogy fejlesszünk. A falu életében mindenütt ott vagyunk. Lényeges, hogy a tanáccsal, iskolával, a szomszédos közbirtokosságokkal jól együtt tudunk működni, megbeszélünk mindent. Mindenki tudja, hogy ami a falu fejlesztésébe megy, az itt marad, ő vagy a fia, vagy az unokája fogja használni, élvezni.”

A karcfalvi közbirtokosságnál 3534 jog van. Egytől kezdődnek a jogok, a legtöbb, amivel egy tag rendelkezik, közel kilencven jog. „Nálunk nem jellemzők a kicsi jogok, ettől arrafelé biztos lesz, mert folyamatosan aprózódik. Egy hektár egy jog. Ha 4,57, akkor annyira adunk osztalékot” – ismertette az elnök. Az öttagú vezetőtanácsot korábban háromévente, idéntől már négyévente választják. A vezetőtanács mellett háromtagú cenzorbizottság működik. János Géza 2006 óta elnöke a közbirtokosságnak, korábban erdőgazda volt, majd pénztáros.

„Ha már választott személy vagy, akkor ne az erődet próbáld fitogtatni, mert fölösleges. Te azért vagy odatéve, hogy szolgáld a közösséget. Egy a cél, mert tulajdonképpen nem szabad a személyes ambíciókat követni, hogy te majd megmutatod. Nem kell semmit megmutatni, csinálni kell. Úgy is megmutatódik aztán, azt nem is kell fitogtatni, reklámozni” – vélekedett.

A közbirtokosság megvásárolt egy magánlakást, ott alakított ki székhelyet, van gépparkjuk traktorral, rönkszállítóval, útjavítóval, mikrobuszuk, buldoexkavátor és más gépek. A jenőfalvi közbirtokossággal közösen segítettek a ravatalozó felépítésében, támogatják a jégpályát, a sport- és kulturális életet, egyházat, falunapokat, iskolát, óvodát, és utakat javítanak folyamatosan. Vannak apaállatok is, amikkel besegítenek a fedeztetésbe az állattartó gazdáknak. A helyi tanáccsal közösen odafigyelnek a faluképre.

A tagok többnyire tűzifát igényelnek, műfát kevesebben. A közbirtokosság üzemterv szerint több mint nyolcezer köbméter fát tud értékesíteni, ebben benne van a fővágás, gyérítés és az egészségügyi vágás is. A lehetőségeknek körülbelül kilencven százalékát szokták kiaknázni. „Más országokban hatvan-nyolcvan év, itt kitolták 120 évre a vágásérettséget. Ebben a korban azonban már gyengül a fa minősége. A zöldek harcolnak, de tévhit, hogy kivesz az erdő. Ha elérte a fa az adott kort, le kell vágni, mert korhad. A helyi adottságok is számítanak. Van, hogy mire az utolsó vágásérett fát is kivágták, mellette már fel van nőve a másik. Most kezdődött tulajdonképpen a normális erdőgazdálkodás” – magyarázta.

János Géza szerint bármilyen problémát meg lehet beszélni egy bizonyos hangnemben. „Azt szeretem, ha  nyugodt a légkör, erre próbáltam mindig törekedni. A veszekedés úgysem old meg semmit. Sok helyen beviszik a személyes problémákat a közösségi életbe, táborokra oszlik a falu. Úgy vélem, olyan probléma nincs, amit nem lehetne megoldani, törvényes keretek között, persze. Ha vannak félreértések, azokat tisztázni kell. A lényeg, hogy mindenki érezze jól magát, végezze a dolgát, legyen egy nyugodt pont ez, egy közösség” – összegzett.