Felsőboldogfalva: amikor nem a pénz beszél

A bővítési munkálatok 2009 őszén kezdődtek el, hosszú távon gondolkoztak, annak ellenére, hogy a szükséges pénzösszegnek csak töredéke állt az iskola rendelkezésére. „Tudtuk, hogy az az épület, amelyben két osztályunk és az óvoda is működött (utóbbi még most is ott található) lebontásra van ítélve, hiszen helyére fog hamarosan felépülni világbanki támogatással az új, hat tantermes óvoda. Ezért úgy döntöttünk, hogy még idő előtt két tanteremmel kibővítjük az iskolákat, ahova átköltöztethetjük az óvoda épületében működő két I–IV. osztályunkat” – meséli Tamás Zoltán iskolaigazgató.

A dolog azonban messze nem volt ennyire egyszerű, hiszen csak egy minimális összeg állt rendelkezésükre, amiből legfeljebb a terveket és az alapot lehetett elkészíteni, remélve, hogy ha még lesz pénz, folytatják a munkát. A szerencse azonban a H.J.-ZID-IMPEX Kft. tulajdonosa, Hosszú János személyében köszöntött rájuk, aki azt mondta, hogy a pénzzel lesz még idő foglalkozni, viszont „ha már megvan az alap, húzzák fel a falakat is, illetve ha már megvannak a falak, miért ne fejezzék be a teljes építkezést”.

Így történhetett, hogy a 190 000 lejes értékű beruházást úgy is be lehetett fejezni, hogy csak felét, 93 000 lej kellett kifizetni (ezt az összeget a község költségvetéséből sikerült elkülöníteni, ehhez még hozzájött az a rész, amit az iskola saját jövedelméből tudott biztosítani, illetve az a 10 000 lej, amit a Hargita megyei tanács biztosított).

„Havonta törlesztünk abból a pénzből, ami bejön. Köszönettel tartozunk a helyi önkormányzatnak és a megyei tanácsnak is, de főleg a kivitelezőnek, jó érzés tudni, hogy vannak ilyen emberek is” – vallja Tamás Zoltán igazgató, akitől megtudjuk, hogy nemrég estek át, mondhatni kitűnő eredménnyel, az akkreditációs bizottság ellenőrzésén, megalapozott tehát az igazgató büszkesége, amikor a felsőboldogfalvi tanügyi intézményt jól felszerelt iskolának nevezheti.

Tamás Zoltán ugyan nem árulta el, de nem is volt szükséges, hisz nyílt titok: az élvonalba tartozásnak legalább annyi előnye van, mint hátránya. Például a fővárosból érkező „látogatások” esetén természetesen a megyénél is igyekeznek a legjobb oldalról bemutatkozni, így nem lehet véletlen, hogy az ellenőrzéseket többnyire olyan helyekre irányítják, ahol a lehető legkevesebb a gond. Véletlen vagy sem, de szerdai ottjártunkkor is épp egy ellenőrzés volt folyamatban.

A Dr. Verestóy Attila Alapítványhoz fordultak

Zsidó Judit 2005 szeptemberétől tanítónő a Fülöp Áron Általános Iskolában. Kolléganőjével összevont osztályokban tanítanak: Judit az I. és III. osztályokat, Bán Ildikó pedig a II. és IV. osztályokat. A két osztályban jelenleg harminchárom kisiskolás tanul. A régi iskola életveszélyessé vált, így tavaly szeptembertől az új épületbe, üres osztálytermekbe költöztek.

Zsidó Judit azonban nem ült tétlenül, pályázattal fordult a Dr. Verestóy Attila Alapítványhoz, melyben kérte, hogy a „sikerhez és a hatékony tevékenységhez szükségük lenne számítástechnikai berendezésekre, illetve új bútorokra”, mivel a régiek annyira rozogák voltak, hogy nem vitték magukkal az új iskolába. Zsidó Judit azt mondja, kolléganőjével rengeteg oktatási, interaktív programmal rendelkeznek, csakhogy nincs megfelelő felszerelésük használni is ezeket. Az alapítvány pozitívan bírálta el a felsőboldogfalviak kérését: számítógépet, monitort, fénymásolót, szkennert, nyomtatót, illetve szekrényeket és egy katedrát adott az osztálynak.

„Helyi költségvetésből nem tudtuk volna mindezt fedezni, s egy megfelelően felszerelt osztályteremmel hatékonyabbá, sikeresebbé tudjuk tenni a vidéki oktatást, ami sajnos némi hátránnyal küzd. Ebben segített most a Verestóy Alapítvány, köszönet érte!” – fogalmazott a tanítónő.