
Fotó: Gligor Róbert László
Maros megyében egyelőre egyedül a nyárádszentsimoni pálinka kerül hivatalosan is forgalomba: a tulajdonosnak az idén sikerült levédetnie a terméket. Csípán Csaba 2002-ben végezte a kertészmérnöki főiskolát a Corvinus Egyetem nyárádszeredai tagozatán. Egy évet dolgozott Magyarországon, majd hazatért. Felismerte, hogy a Nyárád és Küküllők közötti vidéken termő kitűnő gyümölcs értéktelenül heverő kincs. 2003-ban pálinkafőzdét épített Nyárádszentsimonban, amely 2004 óta üzemel.
2010. október 20., 08:582010. október 20., 08:58
2010. október 20., 10:462010. október 20., 10:46
Fotó: Gligor Róbert László
Csípán Csabának két célja volt elinduláskor: az egyik, hogy olyan pálinkát főzzön, amilyent ősei is, azaz előmelegítővel ellátott, fatüzelésű kazánban, rézedényekben párolt gyümölcsnedűt. A másik pedig, hogy ezeket hivatalosan is forgalomba hozza. Ez utóbbi csak néhány év múltán, az idén valósulhatott meg. A fiatal termelő szentsimoni otthonában és főzdéjében mesélte el tervei megvalósulását. A technológia ugyanaz mint induláskor, de a közegészségügyi és termelési feltételek követelményei miatt a környezet egy kisé változott.
Újra engedélyeztetni kellett mindent
A tavaly kezdték el Csípán-pálinka bejegyeztetésének folyamatát. A bürokrácia igencsak hosszadalmas volt: mindent újra kellett engedélyeztetni, majd a dossziét a fővárosba juttatni. A pálinkák több féle elemzésen mentek át: nemcsak a termelés helyszínét és a csomagolás folyamatát vizsgálták meg alaposan az ellenőrők, hanem a gyümölcslé is laboratóriumokba került. Réztartalmát, fokát, ízvilágát alaposan elemezték, amíg a vámügyőrség a nyár elején engedélyt adott az 50 fokos pálinka bejegyzésére, csomagolására és hivatalos forgalmazására.
Kilenc féle pálinka
Jelenleg a főzdében kilenc féle pálinkát állítanak elő: vegyes gyümölcs, alma, körte, szilva, barack, törköly, vadvackor, áfonyás és meggyes „asszonypálinka”, de hamarosan tiszta áfonyapálinka is piacra kerül. Az alapanyagokat szerződés alapján termelőktől szállítják: csak minőségi, kézzel szedett étkezési gyümölcsöt használnak. A főzde egy évben szinte 11 hónapon át folyamatosan üzemel. A csomagoláshoz szükséges eszközöket és kellékeket Magyarországról szállítják. A zárjeggyel ellátott fél literes pálinkát egyelőre Maros megyében forgalamazzák több száz üzletben. Idén két kiállításon mutatta be temékeit a főzde, a Félszigeten pálinkaházzal is jelentkezett, készülőben van egy honlap is, mert előbb-utóbb bővülni fog a piac.
Fotó: Gligor Róbert László
Ellehetetlenítik a főzést
Mint minden pálinkafőzde tulajdonosa, Csípán is elégedetlen a fullasztó terhek miatt. Egy fél liter pálinka bevizsgáltatása és csomagolása 15 lejbe kerül, amelyre még 5 lej állami illetéket is rá kell számolni, így mire piacra kerül, szinte 30 lej egy feles palack ára, míg ezért a pénzért feketén bárhol egy egész literrel lehet vásárolni. De az illetékek nem csak a főzdét, hanem a gazdákat is sújtják, azoknak 7 lejt kell leszámolniuk minden kifőzőtt liter után, ami ellehetetleníti a pálinkafőzést és a gyümölcs ilyen irányú értékesítését. Ezen csak az illetékek mérséklése segíthetne – mondja a fiatal vállalkozó, aki ennek ellenére reménykedik: úgy gondolja, kell egy kis idő, amíg az emberek megismerik az 50 fokos pálinkáját és amíg az minőségben is felveszi a versenyt a jelenleg forgalmazott drága külföldi italokkal.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.