Az orosz támadás következtében kitört orosz-ukrán háború az emberi életek, a menekülthullám és a rombolás mellett egy drámai mértékű gazdasági válságot is eredményezhet Európában. Ennek egyik legsúlyosabb vetülete az energiakrízis.
Az orosz–ukrán háború hatására megugrott a gabona ára, ami további problémák elé állítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai pékségeket. A fennmaradáshoz áremeléseket kénytelenek eszközölni, de kérdés, hogy meddig bírja ezt megfizetni a lakosság.
Várhatóan legkésőbb jövő héten megszületik a tervezet az energiaárak április elsejétől történő állami támogatására vonatkozóan, de a miniszterelnök által a múlt héten bejelentett támogatási struktúra még módosulhat az Ukrajnában kitört háború miatt.
Alig múlt el a koronavírus-világjárvány, máris újabb – talán még a pandémiánál is súlyosabb – kérdés foglalkoztatja a lakosságot: mire számíthatunk az orosz–ukrán háború hozadékaként? Az egyik sűrűn emlegetett félelem a gazdasági hatásokra vonatozik.
Gondokat okoz a Hargita megyei mezőgazdaságban a hótakaró hiánya, a fagyok „megcsípték” az őszi vetéseket, ami késleltetni fogja a növények fejlődését. A hőmérsékletingadozások a gyökerek kiemelkedésének a veszélyét hordozzák.
Öt nap múlva elkezdődik az idei egységes mezőgazdasági támogatások igénylési időszaka – Hargita megyében mintegy 26 ezer gazdától várnak támogatásigénylési kérést az elkövetkező két és fél hónapban.
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor.
Március elsejétől lép érvénybe az a rendelkezés, amely alapján börtönbüntetés is kiszabható a forrásadók be nem fizetéséért. Forrásadók alatt olyan adónemeket értünk, amelyek esetében a vállalkozó egy kifizetendő összegből adót kell visszatartson.
Ismét elindult az IMM Invest és Agro IMM Invest kormányzati program, amely a korábbi években is sikeresnek bizonyult. Az Országos Garancialap közleménye szerint a támogatással 2020-ban körülbelül 25 ezer cég, 2021-ben pedig 20 ezer cég élt.
Románia 29,18 milliárd euró támogatásban részesül az európai uniós helyreállítási alapból, a támogatási csomag viszont konkrét időpontokat tartalmaz a reformok és fejlesztések elkezdésére vonatkozóan. Ezek betartásától függ, hogy lehívhatók-e a pénzek.
Főként a koronavírus-világjárvány miatt átalakuló szokások következtében érezhetően megnövekedett az elmúlt két évben az interneten vásárlók aránya az Európai Unióban. Románia ebből a szempontból is a sereghajtók között szerepel.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
Köztudottan az IT-szektor (információs technológia) az egyik legjobban fizetett szakma Romániában, most azonban egy bértérkép is készült, amely megyére bontva mutatja meg, hogy hol mennyit keresnek az informatikusok.
Székelyudvarhelyen is évről évre csökken a lakosság száma, mégis furcsamód ezzel szemben folyamatosan újabb és újabb lakóházak, egész lakóövezetek épülnek. A logikus folyamat az volna, hogy csökkenjen az ingatlanok ára, ám épp az ellenkezője történik.
Két mezőgazdasági támogatásra vonatkozó jogszabály jelent meg a Hivatalos Közlönyben február 3-án: az első az üvegházakban és fóliasátrakban termelt zöldségek 2022-es támogatására, a második pedig a fokhagymatermesztőkre vonatkozik.
A műtrágya rendkívüli drágulása miatt a gazdák idén nem fognak tudni elegendő mennyiségű tápanyagot használni a földeken, és az agrárszakemberek szerint emiatt – még kedvező időjárási körülmények mellett is – borítékolható a terméscsökkenés.
Továbbra is a sereghajtók között szerepel Románia az Európai Unióban a minimálbér szempontjából, ám az Eurostat friss összesítéséből az is kiderül, hogy ha vásárlóerő-paritáson számolva vizsgáljuk az adatokat, már nem is áll annyira rosszul az ország.
Az energiaárak plafonjának csökkentéséről és a drágulások kompenzálásának kiterjesztéséről állapodtak meg hétfő este a kormánypártok – számolt be a koalíció vezetőinek tanácskozása után Nicolae Ciucă miniszterelnök.
A földgáz, az étolaj és a burgonya drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, míg az egyetlen árcsökkenés a légiközlekedést biztosító szolgáltatásban következett be – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.