
Tavasszal javulnak a mutatók, és ez idén sem történt másként. Az építkezések újraindulása nagyban hozzájárult a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az év első két hónapjában országszerte közel harmadával nőtt a cégfelfüggesztések száma az előző év azonos időszakában mérthez képest, Hargita megyében azonban a jelenség nem tükröződik a foglalkoztatottsági adatokban. Csökkent a munkanélküliségi ráta az elmúlt hónapokban – tudtuk meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél érdeklődve.
2023. április 13., 21:042023. április 13., 21:04
Közel harminc százalékkal több cég függesztette fel a tevékenységét idén januárban és februárban, mint a múlt év azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság által közzétett adatokból –, és ugyan megyénként eltérők az említett adatok, de Hargita megyében is több cég szűnt meg az év első két hónapjában, mint 2022 januárjában és februárjában. Ennek azonban nem érződik a hatása a munkanélküliségi rátában, illetve a foglalkoztatottsági adatokban, tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől.
Az intézménynek nincsenek adatai a cégfelfüggesztések számáról, de az új munkanélküliek számában nincs változás az ilyenkor szokásoshoz viszonyítva, ráadásul
– tájékoztatott Jánó Edit.
„Ha megszűntek cégek, akkor olyanok is lehettek, amelyeknek nem is volt alkalmazottja az utóbbi egy-két évben, tehát már nem is igazán működtek. Mert először azok a cégek szűnnek meg, hiszen minden cégvezető próbálja elodázni ezt, amíg úgy érzi, hogy még húzható” – magyarázta. Kérdésünkre ugyanakkor azt is elmondta, hogy
Így tehát a cégfelfüggesztéseknek nem volt negatív munkaerőpiaci hatása Hargita megyében, és erre utal az is, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta. Ez márciusban 4,33 százalékos volt, szemben a februári 4,49 százalékkal, illetve a januári 4,65 százalékkal. A regisztrált állástalanok száma a januári 5511-ről 5319-re csökkent februárban, márciusban pedig 5134-re, ugyanakkor – amint arról Jánó Edit beszámolt – az elmúlt hónapban 377 munkanélküli talált állást Hargita megyében.
A munkanélküliségi ráta csökkenése megszokott a tavaszi időszakban, hiszen újraindulnak az építkezések, és visszamennek dolgozni azok, akik az iparág téli leállása idején átmenetileg munkanélküliek voltak – részletezte a tendenciákat a munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője.
Az intézmény ingyenes képzésekkel is segíti a munkanélkülieket az elhelyezkedésben, májusban újabb tanfolyamokat indítanak megyeszerte. Amint arról Jánó Edit tájékoztatott,
Csíkszeredában és Maroshévízen bolti eladói,
Székelyudvarhelyen varrónői,
Gyergyószentmiklóson pék- és hegesztőképzést indítanak,
Székelykeresztúron pedig román nyelvtanfolyamot.
A szakmák többségét a munkaerőpiaci igények alapján választják ki, így általában munkát is tudnak biztosítani azoknak, akik elvégzik a képzést. Ez alól a nyelvtanfolyam jelent kivételt, amit általában kétévente a megye minden térségben meg szoktak szervezi. A tanfolyamok többségére nyolc- vagy tízosztályos végzettséggel már jelentkezhetnek a munkanélküliek, de a nyelvtanfolyam elvégzéséhez a négyosztályos végzettség is elegendő.
Noha a regisztrált munkanélküliek számára ingyenesek az elhelyezkedési lehetőséget ígérő képzések, sőt az ügynökség a buszjegyek, -bérletek árát is megtéríti azok számára, akik más településekről ingáznak a tanfolyamra, az érdeklődés nem túl nagy a lehetőség iránt. A csíkszeredai és székelyudvarhelyi tanfolyamot például azért indítják májusban, mert
azokra. Ennek okáról Jánó Edit érdeklődésünkre elmondta, nem azzal magyarázható, hogy a munkanélküliek jellemzően elzárkóznak a képzési, átképzési lehetőségektől. Viszonylag sok európai uniós pályázat áll rendelkezésre a 16–30 éves fiatalok képzésére, és ezeknek a képzéseknek a megszervezésére általában egyesületek és magáncégek pályáznak finanszírozást.
Sok olyan fiatal, aki már befejezte tanulmányait, de nincs munkája, ezeken a képzéseken vesz részt, így a munkaerő-elhelyező ügynökség tanfolyamai elsősorban a 30 évnél idősebb munkanélküliek számára szólnak, az abba a korosztályba tartozók pedig már nehezebben szánják rá magukat egy új szakma elsajátítására – magyarázta a képzések iránti mérsékelt érdeklődés okát Jánó Edit.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás