Zarándoklat és teljes alázat

Az addig zuhogó eső is elállt csütörtök reggelre, a zarándokútra induló alfalviak gyülekezőjének időpontjára. Az István pap téren közel százfős csapat zárkózott fel a zászlók mögé, és a templomba vonulva fogadta a papi áldást, majd zászlóhajtás után indult el a négynapos gyalogútra.

A csapatot ezúttal is Balázs József, az alfalvi gyalogos zarándoklat hagyományának újraindítója vezeti, aki idén a tizennyolcadik rovásjelet készül rávésni vándorbotjára. „Tizenhét jel van a boton, a következő is rákerül, ha visszaérünk a búcsúból” – mondta, hozzátéve, hogy a zarándoklat az évek során élete egyik legfontosabb részévé vált.

„Úgy várom ezeket a napokat, mint a vándormadár, ahogy várhatja a tavaszt, amikor jön haza. Hálát adni megyek. Egyszer azért, hogy mehetek, hogy van egészségem ahhoz, hogy megjárhassam az utat, és aztán mindenért, amit köszönhetek Istennek ebben az életben. Hogyha kell, akkor szenvedni is megyek. Úgy érzem, hogy a földi élet a lélek tisztítóhelye, és mindenféle szenvedést azért ad az Isten, hogy a lélek üdvösségére váljon. Úgyhogy, amit kapunk, azt vállaljuk, és biztos vagyok benne, Mária erőt ad ahhoz, hogy elviseljük” – avatott be a zarándoklat számára nyújtott jelentésébe Balázs József.

A zarándok isteni üzenetekkel „találkozik”

A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szervezett csíksomlyói gyalogos zarándoklatoknak több évszázados hagyománya van a Gyergyói-medencében. A hagyomány szerint István pap 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét – a Tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A búcsújárás 1993-ban, a betiltása után 44 évvel kelt újra életre Gyergyóalfaluban, Hajdó István főesperes kezdeményezésére. Azóta minden évben Balázs József vezetésével indulnak a gyalogos zarándokok Csíksomlyóra.

„Az út során olyan élményben van része a zarándoknak, amiben máskor nincs. Valahogy az ember antennái jobban ráirányulnak, ráerősödnek az isteni üzenetekre, s ezeket az úton meg is találja. Anélkül, hogy tudatos elvárás, követelés lenne, a négy napos zarándoklat alatt az ember lelki világa teljesen áthangolódik. A zarándok letisztul, elmaradnak a hétköznapi gondok, magában van még akkor is, hogyha nem egyedül megy. Azzal a gondolattal, hogy Máriához megy, az ember lelkében valamilyen formában rend lesz. Ezt én onnan érzem, hogy olyan dolgokat fogalmazok meg magamban, amiket e nélkül az út nélkül nem fogalmaznék meg. Sorozatos isten-élményben van része az embernek” – mesél a megélésekről Balázs József.

A Mária-út zarándokai is az alfalviakkal teszik meg az út hátralevő részét

A két nappal ezelőtt érkező Mária-utas zarándokok tizenöt fős csapata is az alfalviakkal teszi meg  a Csíksomlyóig vezető út hátralevő részét. A Budapestről május 3-án induló öt személy és az út közben  melléjük csatlakozók legfőbb célja, hogy mindannyian egészségben, békességben érkezzenek meg Mária lábaihoz, illetve hogy az általuk küldött kéréseket eljuttassák Szűzanyához.

„Van egy üzenő füzetünk, amibe azok írták bele kéréseiket, akik a templomokban vagy az úton fogadtak minket. A legtöbben Mária oltalmát kérik a magyarságra és az együtt maradásra, de vannak személyes jellegű, betegségekkel kapcsolatos kérések is” – mondta el Viski György, Ráckevéről induló zarándok.

A katonai hagyományőrzők lóháton indultak a búcsúra

Csütörtökön délelőtt a gyergyószentmiklósi Kolumbán-kertből indultak el a Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai. A Parászka Géza által vezetett csapat tagjainak sorát a magyarországi Sümegről, illetve Tapolcáról érkezők is gyarapították, és a hagyományőrzők mellé Szárhegyről egy tizenkét fős lovas csoport is csatlakozott. A gyergyószentmiklósi indulást követően a lovasok a Kilyénfalva – Szenéte – Csík-magasa – Csíkjenőfalva útszakaszon jutnak el Csíkkarcfalvára, majd a rákosi utat követve érkeznek Csíksomlyóra.