jelenleg ugyanis két – egy 2005-ben és egy 2007-ben kötött – szerződés is érvényben van a szolgáltatóval. Mivel erre a városvezető külső jogi szakértőt kérne fel, kérte az önkormányzati képviselők beleegyezését. A felvetés hosszas vitát szült, Derszi László, az RMDSZ frakcióvezetője úgy értékelte ugyanis, hogy az előterjesztésben „elég súlyos megfogalmazások” szerepelnek, ugyanakkor azt javasolta, halasszák el a döntést, hogy időközben a testület is kellőképpen áttekinthesse a tanácsanyagot. Kijelentette: az RMDSZ-frakció ezúttal nem fog szavazni ebben az ügyben. 

A polgármester válaszként kifejtette: nem ildomos halasztani az ügyet, hiszen ha a gyergyóremetei hulladékkezelő központ elindul, akkor Székelyudvarhely tárgyalási potenciálja napról-napra csökken majd.

– jelentette ki a városvezető, határozottan elutasítva Derzsi László azon álláspontját, hogy a város Magyarország kormánya ellen lép fel a magyarországi vállalkozással szembeni fellépésével. Hajdó Csaba, az EMNP-MPP frakció vezetője szerint a tervezet a legjobb és legkevésbé konfliktusos módon keresné a megoldást a helyzetre. Venczel Attila jegyző pedig hozzátette:

A polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója, Szilágyi István ugyanakkor fontosnak tartotta azt is hozzátenni, hogy mindkét félnek – tehát a vállalkozásnak és a városnak is – érdeke rendezni a szerződéses viszonyt. Végül az RMDSZ-frakció ígéretéhez híven tartózkodott, illetve Ketesdi Imre, Mike Levente, Péter Balázs és Orbán Árpád sem szavazott, így a tervezetet elvetette a testület.

A következő napirendi pont is kapcsolódott az előzőhöz, ugyanis egy, a Cekenden lévőn, 219 828 négyzetméteres terület közvagyonba vételéről szólt. A város új jegyzője meglepetésének adott hangot, hogy Székelyudvarhelynek vannak olyan, a közszolgáltatások működtetésére használt területei, amelyek nem képezik a közvagyon részét. Hangsúlyozta: fontosnak tartaná a helyzet tisztázását,

sőt, határozott véleménye, hogy ez kötelessége a helyi hatóságnak. Az előterjesztést végül el is fogadták a városatyák.

– fejtette ki a városvezető.

A tervezet értelmében az épületadóknál a magánszemélyek által használt ingatlanok esetében háromféle kategóriát különböztetnek meg továbbra is: lakó-, gazdasági célra használt, illetve a vegyes használatú épületek.

tavaly és 2017-ben ez 1,1 százalék volt, 2016-ban pedig 1,3 százalék. A jogi személyek esetében is ugyanezen három kategória lesz 2019-ben, és a gazdasági tevékenységre használt épületek esetében itt is 1 százalékos lenne az adókulcs. Az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségével (UKKSZ) és a Székelyudvarhelyi Mikróvállalkozók Szövetségével is egyeztettek ez ügyben, mindkét szervezet kérelmet nyújtott be a hivatalhoz: azt kérik, hogy ezt az adókulcsot 0,8 százalékra csökkentsék. Ez 1 millió 200 ezer lejes kiesést eredményezne a helyi költségvetésből – tudtuk meg, ezért túl nagy terhet róna az éves helyi költségvetésre.

Továbbá a mezőgazdasági belterületeknél 35 százalékos drágulást terveztek be: kaszáló esetében például ezer négyzetméternél 10 lejről 13 lejre növekedik az adó, egy hektár szántóterületnél 46 lejjel növekedne a befizetendő összeg – tájékoztattak.

Hozzászólásában Hajdó Csaba frakcióvezető „negatív élményét” osztotta meg, mint kifejtette: a vállalkozókkal történt egyeztetés szakmai és konstruktív volt, nem így azonban az RMDSZ-frakció hozzáállása a kérdéshez. Az önkormányzati képviselő nem számított ugyanis az RMDSZ-frakció populista megnyilvánulására, hogy az a politikai párt, amely „éveken keresztül 1,3 százalékon tartott ezt az adónemet – és az akkori ellenzéknek nem is engedte, hogy ehhez hozzászóljon – most azt javasolja, hogy minden más maradjon a régiben, kivéve ezt az egy adót”. Szerinte

Derzsi megjegyezte, ha adót szeretnének emelni, akkor indokolják meg, hogy miért, mire költenék a bevételtöbbletet. Ugyanakkor, hozzátette: a vállalkozók úgy értékelték korábban, hogy nem barátságos velük szemben a városvezetés, szerinte ezért gesztusértékű lenne, ha csökkentenék az adó mértékét. Az ülésen egyébként jelen volt Nagy György, az UKKSZ elnöke is, aki megerősítette: jó a városvezetőséggel az együttműködés, a vállalkozók azonban továbbra is ragaszkodnak az adókulcs 0,8 százalékra való csökkentéséhez. A határozattervezetet végül nem szavazta meg a testület.

Az ülésre egyébként

– ezt a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal kérte. Venczel Attila megjegyezte, a prefektus joggal kifogásolta a határozatot, mert nincs hatásköre, nincs jogalapja az önkormányzatnak, hogy pénzt vagy utalványt nyújtson a kismamáknak. Bár ezt felvetette a testület, a jegyző szerint nem érdemes perelni a prefektussal, mert a törvény, illetve annak hiánya, egyértelműen azt eredményezné, hogy a város elveszíti a pert. Lőrincz Edit, a program kezdeményezője azonban arra kérte kollégáit, hogy tartsanak ki a döntésük mellett, támogassák a családokat, szavazzanak a tanácshatározat fenntartása mellett.