A tisztánlátás kedvéért

Jakab Attila rögtön az elején fontosnak tartotta tisztázni, hogy egy pályázat költségvetése gyakorlatilag négy részből áll.

• Az első rész az, amit az Európai Unió finanszíroz, ehhez Romániának hozzá kell tennie a maga részét, akárcsak a pályázó – ez esetben Székelyudvarhely. Ezt hívják önrésznek, amelynek mértéke a projektek esetében előre meg van határozva. Lehet ez 7 százalék, például a mobilitási projekteknél, de lehet akár 50 százalék is.

• Ezen felül van az el nem számolható költségek része, ami azt jelenti, hogy esetenként olyan költségek is felmerülhetnek egy projekt tervezése vagy megvalósítása kapcsán, ami az adott pályázati kiírásban nincs célként megfogalmazva. Például, amikor a Rákóczi úti pályázatot írták, akkor az útburkolatról és a felszínről szólt a projekt, de közben rájöttek, hogy az út alatt nincs vízelvezetés, ami ha nincs megoldva, a víz az út felületén folyik majd el, hosszútávon károsítva annak minőségét. Ilyen esetben dönthet úgy a pályázó, hogy megoldja a problémát – ahogy itt is történt –, és annak árát beteszi el nem számolható költségbe.

• Ezek mellett az önrészek változását befolyásolta az is, hogy a koronavírus-járvány miatt csúsztak a munkálatok.

• A negyedik befolyásoló tényező pedig a háborús helyzet, amely az árakat módosította jelentős mértékben, s ennek eredményeként számos projekt leállt, mivel sok esetben a kivitelezőnek nem érte meg a korábban kötött szerződésben meghatározott összegért befejezni az adott projektet. Számos projekt költségvetését kellett emiatt újra számolni, ezzel késést idézve elő a megvalósítást illetően.

Egyébként

Ami sikerült és ami nem

Az agytágító után a sajtónak bemutatták a székelyudvarhelyi uniós projekteket. Mint kiderült, a két elkészült projekt közül az egyik a Mihail Kogălniceanu 4. számú tömbház hőszigetelése, a másik pedig a Mindenki mindenkiért nevet viselő terv, amelynek célja a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatása integrált foglalkozások révén – itt ugyan a Caritas katolikus segélyszervezet partnereként pályáztak, anyagi hozzájárulás nélkül, az intézmény működtetését viszont vállalták 5 évre. A kisiparosoknak szánt inkubátorház projektje az, amelynek a finanszírozásához szükséges forrás még nincs meg.

...és ami folyamatban van

Ezután annak a négy projektnek az ismertetése következett, melyeknek az elszámolása még folyamatban van, finanszírozás szempontjából viszont befejezettnek tekinthetők.

A Bethlen Gábor Általános Iskola tornatermének felújítását és bővítését célzó pályázatot 30 százalékos hozzájárulással és 70 százalékos támogatással valósították meg. A szombatfalvi népház esetében 8 százalék saját forrást kellett biztosítaniuk 92 százalékos uniós támogatás mellé. A hivatali adminisztráció fejlesztése, az ügyintézés megkönnyítése a városlakók számára különböző fejlesztések és szoftverek megvásárlása révén is egy lezárult pályázatnak az eredménye, amelyben a város önrésze 2 százalék volt 98 százalékos támogatottság mellett. Emellett

Jakab megjegyezte, hogy az önrészek aránya változhat, a munkálatok függvényében,