Új képviselővel egészült ki a gyergyószentmiklósi önkormányzat

A hatályos törvények értelmében ha egy képviselői szék megüresedik, a helyét az a személy töltheti be (ha vállalja), aki annak a választási listának a soron következő helyén szerepel, amelyről az előző képviselő a testületben mandátumot szerzett. Ez esetben a Magyar Polgári Párt listájáról van szó.

A 2016. júniusi választáson

Gyergyószentmiklós 19 fős képviselő-testületében az MPP 10 mandátumot szerzett, az RMDSZ 6, a Szabad Emberek Pártja 2, a Nemzeti Liberális Párt 1 tanácsost juttatott be.

Sikó Gyula a 14. volt a választási listán, mostani bekerülése annak köszönhető, hogy a listavezető Nagy Zoltán polgármesterré választása miatt nem lett képviselő, Kastal László visszalépett, Pál Levente és Tatár előd pedig időközben olyan munkakörbe kerültek az önkormányzatnál, amely képviselői minőségükkel összeférhetetlen volt.

A csütörtök délutáni ülésen Sikó megkapta a képviselőtársai egyetértő szavazatát,

letette a kötelező esküt, és ezzel elkezdhette tevékenységét a testületben, és a tanács szakbizottságaiban is, ahová szintén beválasztották Tatár Előd helyére.

A tanácsülésen még egy napirendi pont érintette a testület tevékenységét. Módosították a működési szabályzatukat annak érdekében, hogy az önkormányzat külsős személlyel is szerződést köthessen a testületi ülések filmezésére, ugyanis már a csütörtöki ülésen sem rögzítette kamera az eseményeket.

Ennek előzménye, hogy az egyik tanácsos, Bajkó László saját kamerájával az interneten szerette volna élőben közvetíteni az üléseket, ez azonban tanácsostársai felháborodását váltotta ki az elképzelésével. Akkor oly módon módosították a szabályzatot, hogy a tanácsüléseken csakis akkreditált média-szakemberek készíthettek és adhattak közre felvételeket. Mint közben kiderült,

ez megakadályozta azt is, hogy az a filmezés megtörténjen, amit az önkormányzat sok éven át megrendelt, és amely eddig a hivatalos jegyzőkönyvhöz társult, ugyanis ezt eddig külsős szakember végezte.

Bajkó szerint a mostani módosítás azonban nem teszi lehetővé, hogy bárki követhesse a testület működését, az egyébként nyílt üléseket pedig – mint mondta – az volna a helyes, ha a következő választásokon úgy szavazhassanak az emberek, hogy pontosan ismerik, melyik képviselő milyen munkát végez a testületben, hogyan zajlanak a döntések. Ellenzői azonban úgy gondolják,

a közösség tájékoztatása nem csorbul a filmezésre vonatkozó szabályok miatt, viszont ezzel meg lehet akadályozni azt, hogy illetéktelenek valamilyen okból felhasználják a felvételeket.