Mit árul el a szalmakalap a viselőjéről?

Nagyjából kétszáz éves hagyomány Kőrispatakon a szalmakalap-készítés, tudtuk meg Csukor Dánieltől, a kőrispataki Szalmakalap-múzeum idegenvezetőjétől, aki maga is ért a szalmafonáshoz. Elmondta, az emlékházban, amelyet tizenöt éve alapított Szőcs Lajos, megtalálható az Erdélyben viseletes összes szalmakalap, valamint az ismert fonatok is megtekinthetők. Utóbbiak közé sorolható például a Jobbágytelkén használt tizenegy szalmaszálas, a kőrispataki hét szalmaszálas, valamint a rece, a lyukas és a cakkeny. Fényképeken végigkövethető, miként készülnek a kalapok, de a fejfedő formájának meghatározására használt botok, valamint az 1920-as években elterjedt varrógépek, illetve egy prés is ki van állítva. Ezeken kívül az emlékházban megtekinthető a világ legnagyobb szalmakalapja.

A szalmát aratáskor gyűjtik be a kalapkészítők, a fejfedőket pedig télen fonják – magyarázta Csukor. Mint mondta, a szalmakalap díszét bal oldalon viselik Erdélyben a magyarok, míg a románok jobb felől. Ha a kalap karimája hátul fel van tűrve, akkor viselője ötven év alatti, lehet tegezni, ha le van engedve, akkor magázni kell beszélgetés közben. A kisebb karimájú fejfedőket a földművesek viselték – és jelenleg is teszik – a meleg ellen, a gazdagok a kalapdíszt hátul hordták, és annyi sor fonatot varrattak a karimára, ahány hold földjük volt. A hivatalnokok például a szalmából készült cilindert kedvelték, de a papokat szintén fel lehetett ismerni kalapjukról. A fejfedőről megállapítható, hogy tulajdonosa Erdély melyik részéről származik, és az illető neme is azonnal megmondható.

Az elmúlt rendszer idején igyekeztek iparággá alakítani a szalmakalap-készítést, így amellett, hogy különböző kulturális versenyeket szervezett a fonóknak, a kínai rizsszedők kalapját lemásolva külföldre is exportáltak termékeket. Az évek során a szalmakalapok némileg követték a divatot, harminc évvel ezelőtt nagyon közkedveltek voltak a simléderes sapka alakúak. A hétvégi fesztiválon például nádból, faforgácsból és szalmából készült fejfedőket lehetett vásárolni, melyek különböző formájúak, méretűek és színűek voltak. Mi is vásároltunk egy faforgácsból készült kalapot, amely az eladó szerint nem olyan tartós, mint a szalmából készült, ellenben hűvösebben tartja a fejet.

Láthatóan nagy igény van arra, hogy minden évben megszervezzék a Szalmakalap-fesztivált, hiszen a Kőrispatakról elszármazottak egy része már erre a dátumra időzíti szabadságát, ilyenkor térnek haza találkozni rokonaikkal – mondta el lapunknak Szőcs László etédi polgármester. A rendezvény a székelykeresztúri fúvószenekar és az erdőszentgyörgyi huszárok körmenetével kezdődött, majd istentisztelet, kulturális műsorok, illetve főzőverseny következett. A múzeum udvarán a kőrispatakiak mindennapjait bemutató fotókiállítás várta az érdeklődőket.