Fotó: Barabás Ákos
Rengetegen ellátogattak a hét végén Kőrispatakra az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Szalmakalap-fesztivál alkalmából. A szalmakalap-készítésről és a kapcsolódó szokásokról a helyi múzeum idegenvezetőjét faggattuk, aki elmondta, sok mindent elárul viselőjéről a fejfedő.
2016. július 24., 18:452016. július 24., 18:45
Nagyjából kétszáz éves hagyomány Kőrispatakon a szalmakalap-készítés, tudtuk meg Csukor Dánieltől, a kőrispataki Szalmakalap-múzeum idegenvezetőjétől, aki maga is ért a szalmafonáshoz. Elmondta, az emlékházban, amelyet tizenöt éve alapított Szőcs Lajos, megtalálható az Erdélyben viseletes összes szalmakalap, valamint az ismert fonatok is megtekinthetők. Utóbbiak közé sorolható például a Jobbágytelkén használt tizenegy szalmaszálas, a kőrispataki hét szalmaszálas, valamint a rece, a lyukas és a cakkeny. Fényképeken végigkövethető, miként készülnek a kalapok, de a fejfedő formájának meghatározására használt botok, valamint az 1920-as években elterjedt varrógépek, illetve egy prés is ki van állítva. Ezeken kívül az emlékházban megtekinthető a világ legnagyobb szalmakalapja.
A szalmát aratáskor gyűjtik be a kalapkészítők, a fejfedőket pedig télen fonják – magyarázta Csukor. Mint mondta, a szalmakalap díszét bal oldalon viselik Erdélyben a magyarok, míg a románok jobb felől. Ha a kalap karimája hátul fel van tűrve, akkor viselője ötven év alatti, lehet tegezni, ha le van engedve, akkor magázni kell beszélgetés közben. A kisebb karimájú fejfedőket a földművesek viselték – és jelenleg is teszik – a meleg ellen, a gazdagok a kalapdíszt hátul hordták, és annyi sor fonatot varrattak a karimára, ahány hold földjük volt. A hivatalnokok például a szalmából készült cilindert kedvelték, de a papokat szintén fel lehetett ismerni kalapjukról. A fejfedőről megállapítható, hogy tulajdonosa Erdély melyik részéről származik, és az illető neme is azonnal megmondható.
Az elmúlt rendszer idején igyekeztek iparággá alakítani a szalmakalap-készítést, így amellett, hogy különböző kulturális versenyeket szervezett a fonóknak, a kínai rizsszedők kalapját lemásolva külföldre is exportáltak termékeket. Az évek során a szalmakalapok némileg követték a divatot, harminc évvel ezelőtt nagyon közkedveltek voltak a simléderes sapka alakúak. A hétvégi fesztiválon például nádból, faforgácsból és szalmából készült fejfedőket lehetett vásárolni, melyek különböző formájúak, méretűek és színűek voltak. Mi is vásároltunk egy faforgácsból készült kalapot, amely az eladó szerint nem olyan tartós, mint a szalmából készült, ellenben hűvösebben tartja a fejet.
Láthatóan nagy igény van arra, hogy minden évben megszervezzék a Szalmakalap-fesztivált, hiszen a Kőrispatakról elszármazottak egy része már erre a dátumra időzíti szabadságát, ilyenkor térnek haza találkozni rokonaikkal – mondta el lapunknak Szőcs László etédi polgármester. A rendezvény a székelykeresztúri fúvószenekar és az erdőszentgyörgyi huszárok körmenetével kezdődött, majd istentisztelet, kulturális műsorok, illetve főzőverseny következett. A múzeum udvarán a kőrispatakiak mindennapjait bemutató fotókiállítás várta az érdeklődőket.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
A tervezettnél lassabban haladnak a Korond-patak ideiglenes eltereléséhez szükséges csövek összehegesztésével és felszerelésével a parajdi sóbányánál, így tíz-tizennégy napos késéssel kell számolni a munkálatok július 1-jére ígért befejezéséhez képest.
A sport nem mindig a versenyekről, az éremtáblákról és a reflektorfényről szól. Van, amikor a mozdulatok mögött sokkal több rejlik: egy belső világ, amely csendes, de eltökélt, érzékeny, de erős. Veress Erna Down-szindrómás úszó története pont ilyen.
szóljon hozzá!