Kis kapacitású vágóhidak létesülhetnek

A kis vágóhidak létrejöttével a húsfeldolgozók helyi alapanyaghoz jutnának

Mint arról korábban már beszámoltunk, elfogadta az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a kistérségi, kis kapacitású vágóhidak létrehozására vonatkozó rendeletet, minek következtében már kérhetők az engedélyek a vágópontok kialakítására. Ennek eredményeként lehetőség nyílik az állattenyésztésből származó hagyományos termékek, félkész termékek, illetve a nyers hús megfelelő előállítására, feldolgozására, és a helyi piacokra is biztonságos körülmények között jut ki az áru.

A témában csütörtökön tanácskozást tartanak a Hargita megyei tanács épületében, ahol a megyei állat-egészségügyi hatóság képviselői és a megyei tanács szakemberei mellett jelen lesznek azok is, akik érdeklődnek a kis vágóhidak létesítése iránt.

Körülbelül húszra tehető azok száma, akik ilyen tevékenységet akarnak folytatni – közölte dr. Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság szóvivője. Szerinte az állattartó gazdáknak pozitívumokat hozhat az új intézkedés, de anyagi szempontból nem biztos, hogy jelentősen javul helyzetük, ha kis vágóhidak jönnek létre.

A karácsony és húsvét környéki, szabálytalan háztáji állatvágások problémáját viszont idővel megoldhatja az új intézkedés, hiszen a kis vágóhidaknál szakszerűen levágnák a háztájban felnevelt állatokat, és akár az is elképzelhető, hogy például az élő disznó felvásárlója az állat teljes feldolgozását megrendelné a legközelebbi kis vágóhídnál – véli a szakember. Ehhez azonban majdnem minden községben létre kellene jönnie egy-egy kis vágóhídnak, amire nem sok esély van, ugyanis nincs annyi vágásra szánt állat, hogy el lehessen látni munkával ennyi kistérségi vágóhidat – fűzte hozzá dr. Püsök László.

A Hargita megyei állattartók jelenleg többnyire élősúlyban értékesítik a vágásra szánt jószágokat, ezeket a környező megyék nagyobb vágóhídjainak dolgozó felvásárlók közvetlenül a háztól szállítják el – tudtuk meg a szóvivőtől.

A „sétáltatást” a vásárló fizeti meg

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke korábban portálunknak azt nyilatkozta, a kis vágóhidak létrehozásának legfontosabb haszna az lesz, hogy nem kell majd „sétáltatni” a vágásra szánt állatokat, Hargita megyében ugyanis a szállítás pénz- és időigényes, hiszen a megyében mindössze egy, európai szabványoknak megfelelő vágóhíd van, Gyergyószentmiklóson.

Szerinte a tradicionális hústermékek előállítása esetében is nagyon fontos az, hogy legyenek helyi vágóhidak, hiszen az ipari vágóhidakon levágott állatokból már nem lehet tradicionális terméket előállítani.

Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár korábban a téma kapcsán azt nyilatkozta, hogy a kis kapacitású vágóhidak a húsértékesítés terén is óriási lehetőséget jelentenek az állattenyésztőknek, hisz mindenképp nagyobb hozzáadott értéket, több jövedelmet biztosítanak, mint az élő állatok eladásából származó bevételek. Az államtitkár szerint egy kistérségi vágóhíd esetében a minimális berendezés költsége nem haladja meg a 80–100 ezer eurót.