Gyenge búzatermés lesz jövőre

A szárazság miatt a felszántott földet a fagy nem tudja morzsalékossá tenni

Komoly károkra lehet számítani Hargita megyében is a közel négy hónapja tartó csapadékmentes időszak miatt, a jövő évi búzatermés várhatóan jóval gyengébb lesz az átlagnál országszinten is, emiatt pedig drágulásra lehet számítani – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől.

A szakember elmondta, az augusztus és november közti időszak 1947 óta nem volt annyira száraz, mint most. Ebben a periódusban összesen mindössze 12–18 liter eső esett négyzetméterenként, és ez sokkal kevesebb a szükségesnél. „Négyzetméterenként 70–80 liter csapadék hiányzik a talajból, a keményre száradt föld miatt nagyon sok Hargita megyei gazda nem tudta elvégezni az öszi szántást, aki pedig mégis, az jóval költségesebben, hiszen kétszer több üzemanyagot igényelt a száraz talaj megművelése” – fejtette ki Török Jenő.

A szántás majdhogynem fölösleges is volt, hiszen az elvetett magok tönkremennek a száraz talajban, nem tudnak kihajtani, panaszolták korábban a gazdák. Négy hónap alatt mindössze egyszer esett az eső, így annak volt szerencséje, aki a szeptemberi kétnapos, ám kis mennyiségű csapadékot megelőzően szántotta meg földjét és vetette el a búzát, ugyanis azok a magvak ki tudtak kelni. „Viszont még ők sem nyugodhatnak meg, ugyanis a szárazság miatt a növények nem tudtak megfelelően fejlődni és megerősödni, így nincsenek felkészülve a fagyra” – magyarázta el Török Jenő.

„Ha nagy hideg lesz, hó nélkül, akkor fennáll a veszélye, hogy a magok egy része kifagy, és tavasszal újra kell vetni” – folgalmazott a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Az éjszakai fagyok már beálltak, és valószínű az is, hogy egyhamar nem lesz csapadék, ugyanis – mint azt Török Jenő elmondta – beszélt dr. Makkai Gergellyel, a Marosvásárhelyi Meteorológiai Központ vezetőjével, és tőle is azt az információt kapta, hogy egész novemberben nincs kilátás komolyabb csapadékra.

Rendkívüli év, rendkívüli módszer

„Van egy módszer, amivel rendkívüli esetekben, redkívüli években próbálkoznak a gazdák – és most vannak, akik ezt be is vetik –, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére mégis legyen búzatermésük jövőre. Ezt a módszert fagy alá vetésnek nevezik, és az a lényege, hogy az elvetett búzamagok nyugalmi állapotban maradjanak tavaszig, és csak akkor hajtsanak ki” – mutatott rá a szakember.

A szárazság számos negatív hatása közé tartozik az is, hogy a felszántott földet a fagy nem tudja előkészíteni a tavaszi munkálatokra, nem tudja morzsalékossá tenni, így kőkeményre fagy a felszántott talaj, és ez tavasszal további gondokat okozhat.

„Hargita megyében 73 százalékos az elvégzett őszi vetések aránya, ez az országos átlag fölött van” – közölte Török Jenő. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a tavasszal elvetendő kultúrák érdekében elvégzett őszi szántás aránya nagyon alacsony, mindössze 30 százalékos, azaz csupán tízezer hektárnyi terület van felszántva, de több mint húszezer még megműveletlen. „Ebből a szempontból most nagyon rosszul állunk” – fogalmazott Török Jenő.

Már emelkedik a búza ára

A szárazság hatásai következtében biztosan drágulni fog a búza jövőre, sőt már most elkezdett emelkedni az ára. Aratáskor 75 bani volt a búza kilónkénti ára, most 95 bani körül mozog, de a termelők egy része már nem is adja el, már most tapasztalható, hogy a gazdák elkezdtek tartalékolni – tájékoztatott a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. „Húszszázalékos drágulásra lehet számítani” – mondta Török Jenő. Ez elég komoly áremelkedést jelent, tekintetbe véve, hogy a búza ára nem nagyon szokott mozogni.

Egyébként nem csak a Hargita megyei mezőgazdaságot sújtja a szárazság, az egész ország küzd ezzel a problémával, sőt néhány szomszédos országnak is hasonló gondjai vannak.

„Hargita megyében a föld felső rétegében, húsz centiméteres mélységig a vízhiány hektáronként 280–350 köbméterre tehető, az augusztus hatodika óta tartó időszakban négyzetméterenként 115–125 literrel kevesebb eső esett az elmúlt években mért átlagot tekintve, a közel négy hónapos periódus alatt mindössze egyszer esett az eső, de ez is csak 12–18 liter csapadékot jelent négyzetméterenként” – mondta az igazgatóság adatai alapján Török Jenő.