Egyelőre nem lesznek kis vágóhidak

Idén még többnyire importhús kerül az asztalra, de jövőtől nagyobb teret nyerhetnek
a helyi állattartók termékei

Idén augusztusban fogadta el az Országos Állat-egészségügyi Hatóság (ANSVSA) a kistérségi, kis kapacitású vágóhidak létrehozására vonatkozó rendeletet, minek következtében már építhetők, kérhetők az engedélyek a vágópontok berendezésére. A hiánypótló szabályozásra 2004 óta vár számos húsfeldolgozó üzemeltetője, köztük olyanok is, akik korábban már működtettek kis vágópontokat, ám a hét évvel ezelőtti jogszabályváltozás miatt be kellett zárniuk azokat.

A rendelet augusztusi elfogadását követően egy témába vágó megbeszélésre is sor került Hargita megyében, melyen a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság képviselői, valamint a megyei tanács szakemberei mellett a kis vágóhidak létrehozása iránt érdeklődő befektetők is részt vettek. Egyelőre azonban még egy kistérségi vágóhíd sem kezdte meg működését, viszont van olyan befektető, aki már elindította az engedélyeztetési folyamatot.

– A szükséges dokumentumok rendezését végzik most, de idén még nem tudják elindítani a vágópontot – közölte megkeresésünkre Deák Sándor, akinek édesapja korábban már működtetett egy vágópontot, és most, hogy a törvény ismét lehetővé teszi, hét év elteltével újraindítanák azt. Húsfeldolgozót is üzemeltetnek, így a vágópont jól kiegészítené, sőt segítené ezt a tevékenységet, de előbb átalakításokat kell végezniük, hogy a vágóhíd megfeleljen a jelenleg érvényben lévő előírásoknak. A kadicsfalvi épület – amelyben 1993-tól 2004-ig üzemelt a vágóhíd – kétszáz négyzetméteres, ám a vonatkozó szabályozások szerint harminc négyzetméteren is működhet a vágópont, így ennek megfelelően szeretnék berendezni – közölte Deák Sándor, hozzáfűzve, hogy az állattartó gazdák részéről is komoly igény van a kistérségi vágóhidakra.

Az állat-egészségügyi hatóság láttamozása mellett a megyei közegészségügy és a környezetvédelmi ügynökség engedélyére van még szükségük, hogy elindíthassák a vágópontot, ez várhatóan tavasszal meg is történik – fejtette ki Deák Sándor.

Öt-hat vágópont biztosan lesz

Hargita megyében nagyjából 15 kis vágópont működött 2004-ig, ezek egy részét viszonylag kis befektetéssel újra lehetne indítani – tudtuk meg dr. Püsök Lászlótól, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság szóvivőjétől.

A vágópontok akkor tudnának igazán jól működni, ha húsfeldolgozó részlegük is lenne

Az illetékes elmondta, tudnak róla, hogy öt-hat vágópontot is szeretnének indítani Hargita megyében, de még egyetlen engedélyeztetési dossziét sem nyújtottak be náluk, és vélhetően idén nem is indul el egy sem, hiszen az időjárás már nem ad lehetőséget a vágóhidak felépítésére, de a meglévők korszerűsítésére sem.

Dr. Püsök László is hasznosnak látná a kistérségi vágóhidakat, de véleménye szerint – főként vidéken – akkor tudnának igazán jól működni, ha húsfeldolgozó részleg is üzemelne mellettük, hiszen így az állatok levágása és feldolgozása után kész hústermékeket tudnának előállítani és forgalmazni. Ami a kistérségi vágóhidak létrehozásának költségeit illeti, a magyarországi példák alapján a szóvivő elmondta, egy teljesen új vágópont elindítása négyzetméterenként nagyjából 1300–1500 euróba kerül.

Az állattartó gazdák számára azért lenne jó, ha a kis vágópontok megkezdenék működésüket, mert jelenleg sok időt és pénzt emészt fel a vágásra szánt állatok „sétáltatása”, hiszen a megyében mindössze egy, európai szabványoknak megfelelő vágóhíd van, Gyergyószentmiklóson. A kis vágópontok beindulásával a gazdák helyben tudnák levágatni és értékesíteni állataikat. A tradicionális hústermékek előállítása szempontjából is nagyon fontos lenne, hogy legyenek helyi vágóhidak, hiszen az ipari vágóhidakon levágott állatokból már nem lehet tradicionális terméket készíteni – ezt Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke nyilatkozta korábban a téma kapcsán.