Betolakodónak számító ragadozófaj jelent meg Hargita megyében, a falkában vadászó aranysakálokból legalább tizenegyet számoltak össze Udvarhelyszéken. Az összesre kilövési engedélyt bocsátottak ki, de még egyet sem tudtak elejteni a vadászok.
2013. július 17., 18:092013. július 17., 18:09
2013. július 17., 23:472013. július 17., 23:47
Aranysakálok jelentek meg Hargita megyében, a nálunk nem őshonos ragadozófaj egyedeiből tizenegyet számoltak össze Székelyudvarhely környékén. A nádi farkasként is ismert aranysakál a farkas trópusi, szubtrópusi megfelelője, de termetre kisebb annál, és színében, illetve szinte minden külsőség tekintetében a róka és a farkas közti átmenetként képzelhető el. Észak-Afrikától Ázsia mediterrán jellegű vidékein át Európa délkeleti részéig terjed természetes élőhelye, de Románia déli, Duna menti megyéiben is megtalálható, valószínűleg a Hargita megyében látott példányok is onnan vándoroltak fel.
Elsőként a Nagy-Küküllő Vadásztársulat ügykezelésébe tartozó területeken láttak aranysakálokat, a megjelenésükre utaló első jeleket múlt nyáron fedezték fel. Akkor egy sérült őzet találtak, amelyre hátulról támadtak rá a vadak, de sérülései ellenére el tudott menekülni, ami szinte teljesen kizárta a farkastámadás lehetőségét, viszont a kutyáét is, az ugyanis szintén komolyabb sérüléseket okozott volna – mesélte Jakab Attila, a vadásztársulat vadászati elnöke, aki akkor jelezte a szokatlan esetet a társulatnál, és két nappal később lencsevégre is kerültek az első aranysakálok. A ragadozók falkában a juhokra is rátámadnak, volt is már erre példa, de egy juhásszal folytatott beszélgetés alapján Jakab Attila elmondta, a betolakodónak számító ragadozófaj annyira idegen a pásztorkutyák számára, hogy volt eset, amikor azok csak egykedvűen nézték az aranysakál megjelenését, mintha nem is látnának igazi ellenfelet benne.
A bújócska győztese
Volt már vadász is, akit összezavart az állat megjelenése, nem akart hinni a szemének, amikor megpillantotta az errefelé korábban soha nem látott ragadozót, amelyet viszont most már egyre több juhász ismer, ugyanis gyakran bukkannak fel az esztenák közelében, éppen múlt héten ölt meg egyet egy pásztorkutya – mondta el Mărmureanu Biro Leonard, a vadásztársulat fővadásza. Az aranysakál egy kifejlett juhot nem, de egy húszkilós bárányt már el tud ejteni, falkában viszont nagyon eredményes vadásznak számítanak ezek a ragadozók, sokszor tíznél is több egyed cserkészi be a prédát, miközben a farkasok esetében már egy hat egyedet számláló falka is nagynak számít, ráadásul az aranysakálok télen-nyáron falkába verődve vadásznak – fűzte hozzá a szakember.
A vadásztársulat ügykezelésébe tartozó területeken idén már legalább tizenegy aranysakált láttak, legtöbbet Székelyudvarhely és Homoródszentmárton között. Mindre kilövési engedélyt kért és kapott is a környezetvédelmi minisztériumtól a vadásztársulat, ám puskavégre mindmáig egy sem, csak lencsevégre került néhány a betolakodónak számító ragadozófaj egyedeiből.
Az engedélyek megszerzése óta, azaz május közepétől mostanáig még egyet sem sikerült elkapniuk – mondta el Mărmureanu Biro Leonard. Több fotót is kaptunk viszont tőlük az aranysakálokról, az egyiken, egy tavaly márciusi képen, amely a Székelyudvarhely és Fenyéd között található, Kondor-tetőként ismert területen készült, egy élő állat látható, a másikon pedig egy kimúlt egyed, amit egy autó gázolt el.
Veszélyt jelenthet az elszaporodásuk
Az aranysakálok esetleges megtelepedése és elszaporodása vadgazdálkodási szempontból veszélyt jelent, felborítja a természetes egyensúlyt, hiszen pusztítják a prédaállatokat, a ragadozók számát viszont növelik a betolakodóknak számító aranysakálok, ráadásul – ismeretei szerint – a farkasnál szaporább ragadozó az aranysakál, és jobban is rejtőzködik annál, így levadászni is nehezebb – mondta el a szintén udvarhelyszéki Gordon Vadásztársulat fővadásza, Fancsali István, de azt is hozzáfűzte, a társulat vadászterületein még nem láttak aranysakált.
A megyei környezetvédelmi ügynökségnek még semmilyen hivatalos adatai nincsenek a megyében megjelent aranysakálokról, mint azt Both József, az intézmény környezetvédelmi osztályának vezetője elmondta, hallottak a felbukkanásukról, ugyanis a Nagy-Küküllő Vadásztársulattól jelezték ezt, de tudomásuk szerint a megye más részein még nem jelentek meg.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!