Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Sepsiszéki-Nagy Balázs Újjászületés villámcsapás által című könyvét mutatták be hétfőn este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében. A kötetlen hangvételű bemutatón a szerző elmesélte a kötet létrejöttének történetét, fotók segítségével bemutatta családja csinódi életét, ugyanakkor egy adventi írását is megosztotta a hallgatósággal.
2023. december 12., 10:272023. december 12., 10:27
A szerző beszélgetőtársa Kocsis Károly, lapunk munkatársa volt, aki bevezetőjében elmondta, Sepsiszéki-Nagy Balázs néprajzszakot végzett Budapesten, majd hazatért Székelyföldre, és ötszáz települést járt be, hogy aztán négy kötetben mutassa be azokat az olvasóknak Székelyföld falvai a huszadik század végén című munkájában. Ekkor jutott el Csinódra, az Úz-folyó mentén fekvő csángó településre is, ahová 2011-ben költözött családjával, és ahol
Sepsiszéki-Nagy Balázs elsőként a könyv születésének történetét ismetette. Elmondta, a kötet előzménye egy füzet volt, amelyet az őt 2014-ben ért villámcsapásból való felépülését követően írt meg feleségével közösen.
Orbán Balázs nyomdokain végigjárta Székelyföld összes települését, majd kényelmes sepsiszentgyörgyi lakását feladva családjával együtt kiköltözött egy Isten háta mögötti tanyára, Csinódra, ahol megtanult kecskét fejni és együtt élni a természettel.
Az eredeti kiadványt a szerző további három írással bővítette ki, amelyek az Úz völgye néprajzát, a csinódi Gyümölcsöltó Boldogasszony-kápolna történetét, illetve az általa kezdeményezett Székelyföldi Vándorbölcsőprogramot mutatják be.
A néprajzkutató a baleset kapcsán elmondta,
„Felépülésem az értem elmondott rengeteg imának az eredménye. Megtapasztaltuk azt, hogy milyen, amikor több száz ember imádkozik egy bajbajutott emberért, hogy kapjon kegyelmet és épüljön fel” – vallotta.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
A szerző a továbbiakban vetített képes előadást tartott családja csinódi életéről, bemutatva az 1050 méter magasan található családi házat, a kemencét, amelyben a kenyeret sütik, a húst és tejet biztosító jószágokat és
„Az volt az elképzelésünk a havasi élettel kapcsolatban, hogy akkor érdemes fent élni a hegyen, ha legalább táplálkozás tekintetében önellátókká tudunk válni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Kiemelte, párjával fontosnak tartották, hogy gyerekeiket életre, munkára neveljék, ezért korukhoz mérten ők is kiveszik a részüket a házimunkából és a ház körüli teendőkből, például fát hordanak, segítenek az állatok ellátásában, vagy akár kenyeret dagasztanak.
– hangsúlyozta.
Sepsiszéki-Nagy Balázs elmondta, a „szent őrültség”, amelyet ők fent a hegyen végeznek, férj és feleség együttműködése és közös igavonása nélkül nem működne. Elárulta, sok városon élő házaspár megkereste őket Székelyföldről és Magyarországról is, hogy érdeklődjön a havasi életmódról, de kevesen követték a példájukat, mivel nem tudtak közös elhatározásra jutni.
A szerzővel történt baleset következményeként jött létre a csinódi, csutakokból összerakott kápolna, amelyet saját bevallása szerint az égiek kértek tőle a gyógyulása idején. Mint mesélte,
Hamarosan hozzáláttak a tervezéshez, és az álomból valóság lett, elkészült az épület, amelyet több mint ötszáz személy jelenlétében szenteltek fel.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
A kápolna szomszédságában egy harangláb is épült, amely a gyarapodó magyarságért szól. A néprajzkutató elmondta,
„Ehhez kapcsolódik a gyarapodó magyarság mozgalom és a Székelyföldi Vándorbölcsőprogram – osztotta meg a hallgatósággal Sepsiszéki-Nagy Balázs. 2020-ban, a koronavírus okozta lezárások alatt egy keresztutat is kiépítettek a kápolnához vezető úton, amelyet számos zarándokcsoport végigjárt már a családtagok vezetésével.
A képes bemutatót követően a szerző egy adventi írását olvasta fel a csinódi karácsonyvárásról, majd hosszú távú tervei kapcsán elmondta, a kápolna mellett szeretne egy botanikus kertet létrehozni, ahol különböző fafajták és gyógynövények lesznek megtekinthetők. Az esemény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.
A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.
Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.
Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére. Vasárnaptól helyenként havazásba is átválthat a lehulló csapadék a lehűlés miatt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Romániának nyugalommal kell kezelnie az amerikai vámtarifák bevezetése nyomán előállt helyzetet, elsősorban tárgyalásokra van szükség.
szóljon hozzá!