
A tüdőröntgen sok minden elárul a létfontosságú szervünkről
Fotó: Haáz Vince
A koronavírusos fertőzések kapcsán sok szó esik a tüdőgyulladásokról és a mesterséges lélegeztetésről, mi több, a televíziók képernyőiről is vissza-vissza „köszönnek” a gépek által életben tartott páciensekről készült képsorok. A vírus okozta tüdőgyulladásról, az esetek súlyosságáról Antal Mónika tüdőgyógyász szakorvossal, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház osztályvezető orvosával beszélgettünk.
2020. április 22., 21:522020. április 22., 21:52
2020. április 22., 21:552020. április 22., 21:55
– Mit kell tudnunk a koronavírus-fertőzés és a tüdőgyulladás kapcsolatáról. Az esetek hány százalékában alakul ki tüdőgyulladás?
– Mostanra már mindenki tudni véli hogy a SARS CoV-2 névre hallgató vírus egyike a hét olyan koronavírusnak, ami az embereknél is képes betegséget okozni, ez a vírus okozta betegség a COVID-19, amely elsősorban légúti tüneteket okoz.
Az, hogy ki milyen lefolyást mutat a tünetek súlyosságát illetően, egyénenként nagyon eltérő lehet: van aki szinte teljesen tünetmentes, mások pedig enyhe tüneteket mutatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint
Mára már megállapítható, hogy a COVID-19 minden fertőzöttnél egyéni lefolyású, ezért nem prognosztizálható egyértelműen, hogy valakinél kialakul a súlyos tüdőgyulladás vagy sem.
– Különbözik-e a koronavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladás egy másik vírusos tüdőgyulladástól?
– A tüdőt érintő akut légúti fertőzést a vírusok közül leggyakrabban a RSV – Respiratory Syncycial vírus okozza, valamint a tüdőgyulladás kisebb hányadáért az influenzavírus felel. Ahogy a koronavírus okozta fertőzések esetében is, mindhárom említett kórokozó általi megbetegedés magas lázzal, száraz köhögéssel, nehézlégzéssel, gyengeséggel jár.
Annyira új vírussal állunk szemben, hogy pontos részleteket nem ismer a tudomány, nem találnak magyarázatot erre, de ilyen széles tüneti skála előfordulhat más vírusos légúti betegségek eseteben is. Amíg nincsen vakcina, a virológusok állítják – általános tapasztalatból okulva –, hogy a továbbadódás során ezek a vírusok „gyengülnek”. Ez azt jelenti, hogy
A mostani adatok visszaelemzéséből (kínai és olasz adatok) gyanítható, hogy valójában már sokkal többen átestek a COVID-19 nevű betegségen, mint ahányan a statisztikában szerepelnek, akár a társadalom 80-85 százalékáról nem is tudunk, mert a fertőzés tünetmentesen zajlott le. Ez azt is jelenti, hogy ők most egy ideig védettek, kialakult egyfajta nyájimmunitás.
– A koronavírussal fertőzött súlyos esetek kapcsán szóba került a mesterséges lélegeztetés. Mikor van szükség mesterséges lélegeztetésre, és miből áll ez?
– Amikor egy koronavírussal fertőzött beteg lázas lesz és köhögni kezd, az azért van, mert a fertőzés már a légutak szintjén gyulladást vált ki, légúti irritáció következik be, gyakorlatilag az egész tüdő szintjén, érintve a legkisebb léghólyagocskákat is, amelyek az oxigénfelvételt biztosító gázcsere-folyamatokért felelősek. Eközben az apró hörgőcskék folyadékkal telnek meg, kialakul a tüdőgyulladás.
Valójában a spontán légzés pótlását, támogatását jelenti a mesterséges lélegeztetés, ami a légcsőbe vezetett csövön (tubuson) keresztül történik. Gyakorlatilag külső, gép általi oxigénadagolás történik, ami egyáltalán nem tévesztendő össze az orrmaszkon át adagolt oxigénnel. Ilyenkor a beteg kritikus állapotát felismerve az intenzív osztályhoz fordulunk segítségért. Sok esetben nemcsak a tüdőfunkció gyorsabb vagy lassabb leállásával állunk szemben, hanem a többi létfontosságú szerv, keringési rendszer összeomlásával kialakult sokkos állapottal küzdünk, ami igen kritikus helyzetbe hozza a szervezetet.
– Mennyi időre van szüksége a betegnek, hogy kigyógyuljon a koronavírus okozta tüdőgyulladásból, és mennyire befolyásolja a gyógyulást az életkor, az egészségügyi állapot, a dohányzás?
– A súlyos tüdőgyulladások már a COVID-19 megjelenése előtt életveszélyes állapotba sodorhattak a pácienseket, konkrétan a tüdőgyulladás a fejlődő országokban a leggyakoribb halálok az összes fertőző betegségek között. A veszély mértékét elsősorban a beteg védekezőképessége, a kórokozó megbetegítő-képessége, illetve az időben elkezdett kezelés határozza meg. Ami a COVID-19 kezelését és gyógyulási rátáját illeti, nagyban függ a kialakult változó tünetegyüttestől, de elsősorban támogató terápiával történik, mivel jelenleg még nincs olyan ellenszer, ami specifikusan e vírus típusa ellen hatna. A gyógyulási ráta időben akár napok vagy hetek kérdése is lehet.
Azoknál a betegeknél, ahol több rizikótényező is befolyásolja a gyógyulást (krónikus betegségek, dohányzás, stressz) nyilván elhúzódhat a felépülés.
– A szakemberek jelenlegi tudása szerint okoz-e a koronavírus maradandó károsodást?
– A SARS CoV-2 vírus okozta betegségből az emberek 80 százaléka viszonylag könnyen, akár szakorvosi ellátás nélkül felépül, viszont egy súlyosabb lefolyású tüdőgyulladásból felépülő légzőszervi rendszer – főleg, ha gépi lélegeztetést igényelt – maradandó károsodásokkal is maradhat. Elsősorban a tüdőkapacitás csökken. Találtam olyan tanulmányokat, ahol a felgyógyultak egy csoportjának nyomon követése során megállapították, hogy akar 20-30 százalékkal is csökkent a tüdőfunkció, ami tünetileg többnyire nehezebb levegővételben nyilvánul meg, de idővel a tüdő fokozatos terhelésével, például kardio-mozgásformákkal ez visszaállítható.
– Az interneten kering egy cikk, amely szerint lélegzet-visszatartással ki lehet próbálni, hogy mennyire erős a tüdőnk, gyengül-e állapota vagy sem? Mennyire valós ez a praktika?
– Ismert jelenség a légzés-visszatartásos edzés sportolok körében, éppen a tüdőkapacitás növelése érdekében alkalmazzak. Egyes helyeken ezeket be is tiltották, mivel többszöri eszméletvesztést tapasztaltak az oxigénhiány miatt, akadt olyan eset is ahol szövődményként tüdővérzés, agyi károsodások alakultak ki. Ha mindenképp a tüdő kapacitásáról szeretnénk tudomást szerezni, ajánlott egy egyszeri spirometria (légzésvizsgálat) elvégzése, de kizárólag orvosi felügyelet alatt. Ha bármilyen eltérést észlelünk, ezek okaira és kezelési módszereire együttesén keressük a választ.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás