
A tüdőröntgen sok minden elárul a létfontosságú szervünkről
Fotó: Haáz Vince
A koronavírusos fertőzések kapcsán sok szó esik a tüdőgyulladásokról és a mesterséges lélegeztetésről, mi több, a televíziók képernyőiről is vissza-vissza „köszönnek” a gépek által életben tartott páciensekről készült képsorok. A vírus okozta tüdőgyulladásról, az esetek súlyosságáról Antal Mónika tüdőgyógyász szakorvossal, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház osztályvezető orvosával beszélgettünk.
2020. április 22., 21:522020. április 22., 21:52
2020. április 22., 21:552020. április 22., 21:55
– Mit kell tudnunk a koronavírus-fertőzés és a tüdőgyulladás kapcsolatáról. Az esetek hány százalékában alakul ki tüdőgyulladás?
– Mostanra már mindenki tudni véli hogy a SARS CoV-2 névre hallgató vírus egyike a hét olyan koronavírusnak, ami az embereknél is képes betegséget okozni, ez a vírus okozta betegség a COVID-19, amely elsősorban légúti tüneteket okoz.
Az, hogy ki milyen lefolyást mutat a tünetek súlyosságát illetően, egyénenként nagyon eltérő lehet: van aki szinte teljesen tünetmentes, mások pedig enyhe tüneteket mutatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint
Mára már megállapítható, hogy a COVID-19 minden fertőzöttnél egyéni lefolyású, ezért nem prognosztizálható egyértelműen, hogy valakinél kialakul a súlyos tüdőgyulladás vagy sem.
– Különbözik-e a koronavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladás egy másik vírusos tüdőgyulladástól?
– A tüdőt érintő akut légúti fertőzést a vírusok közül leggyakrabban a RSV – Respiratory Syncycial vírus okozza, valamint a tüdőgyulladás kisebb hányadáért az influenzavírus felel. Ahogy a koronavírus okozta fertőzések esetében is, mindhárom említett kórokozó általi megbetegedés magas lázzal, száraz köhögéssel, nehézlégzéssel, gyengeséggel jár.
Annyira új vírussal állunk szemben, hogy pontos részleteket nem ismer a tudomány, nem találnak magyarázatot erre, de ilyen széles tüneti skála előfordulhat más vírusos légúti betegségek eseteben is. Amíg nincsen vakcina, a virológusok állítják – általános tapasztalatból okulva –, hogy a továbbadódás során ezek a vírusok „gyengülnek”. Ez azt jelenti, hogy
A mostani adatok visszaelemzéséből (kínai és olasz adatok) gyanítható, hogy valójában már sokkal többen átestek a COVID-19 nevű betegségen, mint ahányan a statisztikában szerepelnek, akár a társadalom 80-85 százalékáról nem is tudunk, mert a fertőzés tünetmentesen zajlott le. Ez azt is jelenti, hogy ők most egy ideig védettek, kialakult egyfajta nyájimmunitás.
– A koronavírussal fertőzött súlyos esetek kapcsán szóba került a mesterséges lélegeztetés. Mikor van szükség mesterséges lélegeztetésre, és miből áll ez?
– Amikor egy koronavírussal fertőzött beteg lázas lesz és köhögni kezd, az azért van, mert a fertőzés már a légutak szintjén gyulladást vált ki, légúti irritáció következik be, gyakorlatilag az egész tüdő szintjén, érintve a legkisebb léghólyagocskákat is, amelyek az oxigénfelvételt biztosító gázcsere-folyamatokért felelősek. Eközben az apró hörgőcskék folyadékkal telnek meg, kialakul a tüdőgyulladás.
Valójában a spontán légzés pótlását, támogatását jelenti a mesterséges lélegeztetés, ami a légcsőbe vezetett csövön (tubuson) keresztül történik. Gyakorlatilag külső, gép általi oxigénadagolás történik, ami egyáltalán nem tévesztendő össze az orrmaszkon át adagolt oxigénnel. Ilyenkor a beteg kritikus állapotát felismerve az intenzív osztályhoz fordulunk segítségért. Sok esetben nemcsak a tüdőfunkció gyorsabb vagy lassabb leállásával állunk szemben, hanem a többi létfontosságú szerv, keringési rendszer összeomlásával kialakult sokkos állapottal küzdünk, ami igen kritikus helyzetbe hozza a szervezetet.
– Mennyi időre van szüksége a betegnek, hogy kigyógyuljon a koronavírus okozta tüdőgyulladásból, és mennyire befolyásolja a gyógyulást az életkor, az egészségügyi állapot, a dohányzás?
– A súlyos tüdőgyulladások már a COVID-19 megjelenése előtt életveszélyes állapotba sodorhattak a pácienseket, konkrétan a tüdőgyulladás a fejlődő országokban a leggyakoribb halálok az összes fertőző betegségek között. A veszély mértékét elsősorban a beteg védekezőképessége, a kórokozó megbetegítő-képessége, illetve az időben elkezdett kezelés határozza meg. Ami a COVID-19 kezelését és gyógyulási rátáját illeti, nagyban függ a kialakult változó tünetegyüttestől, de elsősorban támogató terápiával történik, mivel jelenleg még nincs olyan ellenszer, ami specifikusan e vírus típusa ellen hatna. A gyógyulási ráta időben akár napok vagy hetek kérdése is lehet.
Azoknál a betegeknél, ahol több rizikótényező is befolyásolja a gyógyulást (krónikus betegségek, dohányzás, stressz) nyilván elhúzódhat a felépülés.
– A szakemberek jelenlegi tudása szerint okoz-e a koronavírus maradandó károsodást?
– A SARS CoV-2 vírus okozta betegségből az emberek 80 százaléka viszonylag könnyen, akár szakorvosi ellátás nélkül felépül, viszont egy súlyosabb lefolyású tüdőgyulladásból felépülő légzőszervi rendszer – főleg, ha gépi lélegeztetést igényelt – maradandó károsodásokkal is maradhat. Elsősorban a tüdőkapacitás csökken. Találtam olyan tanulmányokat, ahol a felgyógyultak egy csoportjának nyomon követése során megállapították, hogy akar 20-30 százalékkal is csökkent a tüdőfunkció, ami tünetileg többnyire nehezebb levegővételben nyilvánul meg, de idővel a tüdő fokozatos terhelésével, például kardio-mozgásformákkal ez visszaállítható.
– Az interneten kering egy cikk, amely szerint lélegzet-visszatartással ki lehet próbálni, hogy mennyire erős a tüdőnk, gyengül-e állapota vagy sem? Mennyire valós ez a praktika?
– Ismert jelenség a légzés-visszatartásos edzés sportolok körében, éppen a tüdőkapacitás növelése érdekében alkalmazzak. Egyes helyeken ezeket be is tiltották, mivel többszöri eszméletvesztést tapasztaltak az oxigénhiány miatt, akadt olyan eset is ahol szövődményként tüdővérzés, agyi károsodások alakultak ki. Ha mindenképp a tüdő kapacitásáról szeretnénk tudomást szerezni, ajánlott egy egyszeri spirometria (légzésvizsgálat) elvégzése, de kizárólag orvosi felügyelet alatt. Ha bármilyen eltérést észlelünk, ezek okaira és kezelési módszereire együttesén keressük a választ.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás