
A véradók közel fele célirányosan ad vért. Több önkéntes adakozóra lenne szükség. Képünk illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Udvarhelyszék népességéhez képest túl kevés a véradó a székelyudvarhelyi kórházban, ráadásul csökkent a számuk a múlt év hasonló időszakához képest. Hiány elsősorban Rh-negatív faktorú vérből van, ugyanis ez a ritkább vércsoport. A célirányos véradások mellett ugyanakkor több önkéntes véradóra is szükség volna, hogy vészhelyzet esetén legyen tartaléka a Hargita megyei vérközpontnak.
A nyári időszakban csökken a véradók száma, ezért, illetve a megnövekedett vérfogyasztás miatt, de a népességhez mérten is több véradóra lenne szükség Udvarhelyszéken – hívta fel a figyelmet dr. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont igazgatója. Amióta a székelyudvarhelyi kórházban hematológiai (a vér, a vérképző és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó orvosi ág) szakrendelés is van,
mivel Csíkszeredából, Maroshévízről, Gyergyószékről is érkeznek ide betegek, de még Kovászna megyéből is – magyarázta az okokat a vérközpont igazgatója. Főként Rh-negatív faktorú vérből kellene több, hiszen az a ritkább vércsoportok közé tartozik, de a többi vércsoportból is bármikor hiány keletkezhet egy nagyobb baleset, illetve két-három gyomorvérzés esetén.
A városi kórház transzfúziós részlegére keddenként átjárnak a megyei vérközpont munkatársai is, hogy besegítsenek székelyudvarhelyi kollégáiknak.
A véradási részlegen egyébként a közelmúltban fejlesztéseket végeztek. Speciális, véradók számára készült székekre cserélték a korábbi kórházi ágyakat, igaz ugyan, hogy ezek kartámlája nem állítható, de még így is kényelmesebbek, mint az eddigi fekvőalkalmatosságok. A rászorulókon való segítés mellett a potenciális véradóknak motivációt jelenthet az is, hogy elvégeznek számukra egy ingyenes, fertőző betegségek kiszűrésére irányuló vérvizsgálatot – sorolta az előnyöket Kopacz Ildikó. Hangsúlyozta, problémát jelent az is, hogy
Próbálják meggyőzni azokat, akik célirányosan, rokonuk vagy ismerősük számára adnak vért, hogy vállaljanak rendszeresen véradást. „Ha évente egyszer-kétszer vért adnak, nekünk már az is nagy segítség. De sokan elbátortalanodnak” – fogalmazott a megyei vérközpont igazgatója. Mivel hullámzó és előre kiszámíthatatlan a vérszükséglet egy adott időszakban, a megye más településein is várják a véradókat. Elmondta egyébként azt is, hogy adataik szerint
A vérközpontok programja
A székelyudvarhelyi kórház járóbeteg-rendelő épületében található vérbegyűjtő központban kedden és csütörtökön 8–12 óra között fogadják a véradókat. Csíkszeredában a hét minden munkanapján 7.30 és 12.30 között, Gyergyószentmiklóson pedig szerdán 8 és 12 óra között lehet vért adni.
Gyergyószentmiklóson is kevesebben adnak vért, ám ott a vérszükséglet is csökkent, Maroshévízre viszont az eddigieknél több, évente legalább négy vérbegyűjtő utat terveznek, akárcsak Székelykeresztúrra – tette hozzá Kopacz Ildikó.
Dicsérte lapunknak a székelyudvarhelyi kórház véradási részlegén tapasztalt fejlesztéseket egy véradó. A férfi rendszeresen, évente egyszer jár önkéntes véradásra, ezúttal viszont ismerőse számára adott vért. Mint mondta, nagyon kényelmes székekkel szerelték fel a részleget, így már nem egy kórházi ágyon fekve, lelógó karral kell vért adni. Ugyanakkor
ugyanis a korábbi gyakorlattal szemben az adminisztratív teendőket a vér levétele közben végezték el a részleg munkatársai.
A véradók elmaradásától tartanak
Súlyosbodhat Romániában a vér- és vérkészítmények hiánya, mivel az Európai Unió 2020-tól betiltaná a donoroknak adott juttatásokat. A bukaresti vérközpont a napokban figyelemfelkeltő felhívást tett közzé a Facebookon, amelyben tájékoztatnak, hogy a törvény egyelőre nem módosult, és a román sajtóban felröppent, az ételjegyek megvonásáról szóló hírek egyelőre csak spekulációk.
Az érvényben lévő jogszabály értelmében minden véradó egy alkalommal hét ételjegyet, egy szabadnapot és egy hónapig 50 százalékos kedvezményt kap a tömegközlekedési járműveken – olvasható a bejegyzésben. „Minden nap szükségünk van rátok, a kórházban fekvő betegek nem mennek vakációra, és a helyzet kezd kritikussá válni a központba jelentkező véradók számát illetően” – írják a közösségi oldalon.
Sorina Pintea egészségügyi miniszter a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a tájékoztató kampányok fokozása lehet a megoldás a válság kivédésére. „Sajnos a romániai lakosság nincs szokva a véradáshoz. A donáció az önkéntességen alapszik, juttatás nélkül is működnie kellene. Valószínű gondot okoz majd a juttatások megvonása, mert a jelenlegi véradók egy része számít ezekre. Addig fokoznunk kell a tájékoztató kampányokat, tudatosítani kell a lakosságban a véradás fontosságát” – fogalmazott az egészségügyi miniszter.
Amit a véradók kapnak, nem tekinthető juttatásnak, a nyugati országokban is van hagyománya, hogy a donort meghívják egy ebédre – mondta el lapunk megkeresésére Andy Rosin, a sepsiszentgyörgyi vérközpont igazgatója. Rámutatott, 1989 előtt Romániában is voltak a vérközpontok mellett vendéglők, aztán később ezeket már nem tudták működtetni. „Nálunk orvos és asszisztens sincs elég, a rendszer már nem tud szakácsot, pincért foglalkoztatni, ezért alakult ki a kényszermegoldás, hogy ételjegyet adunk a véradóknak” – összegezte a szakember. Szerinte egy ebéd, illetve hogy a véradó megkapja a vérvizsgálatok eredményét, nem juttatás, hanem jog.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
szóljon hozzá!