A véradók közel fele célirányosan ad vért. Több önkéntes adakozóra lenne szükség. Képünk illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Udvarhelyszék népességéhez képest túl kevés a véradó a székelyudvarhelyi kórházban, ráadásul csökkent a számuk a múlt év hasonló időszakához képest. Hiány elsősorban Rh-negatív faktorú vérből van, ugyanis ez a ritkább vércsoport. A célirányos véradások mellett ugyanakkor több önkéntes véradóra is szükség volna, hogy vészhelyzet esetén legyen tartaléka a Hargita megyei vérközpontnak.
A nyári időszakban csökken a véradók száma, ezért, illetve a megnövekedett vérfogyasztás miatt, de a népességhez mérten is több véradóra lenne szükség Udvarhelyszéken – hívta fel a figyelmet dr. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont igazgatója. Amióta a székelyudvarhelyi kórházban hematológiai (a vér, a vérképző és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó orvosi ág) szakrendelés is van,
mivel Csíkszeredából, Maroshévízről, Gyergyószékről is érkeznek ide betegek, de még Kovászna megyéből is – magyarázta az okokat a vérközpont igazgatója. Főként Rh-negatív faktorú vérből kellene több, hiszen az a ritkább vércsoportok közé tartozik, de a többi vércsoportból is bármikor hiány keletkezhet egy nagyobb baleset, illetve két-három gyomorvérzés esetén.
A városi kórház transzfúziós részlegére keddenként átjárnak a megyei vérközpont munkatársai is, hogy besegítsenek székelyudvarhelyi kollégáiknak.
A véradási részlegen egyébként a közelmúltban fejlesztéseket végeztek. Speciális, véradók számára készült székekre cserélték a korábbi kórházi ágyakat, igaz ugyan, hogy ezek kartámlája nem állítható, de még így is kényelmesebbek, mint az eddigi fekvőalkalmatosságok. A rászorulókon való segítés mellett a potenciális véradóknak motivációt jelenthet az is, hogy elvégeznek számukra egy ingyenes, fertőző betegségek kiszűrésére irányuló vérvizsgálatot – sorolta az előnyöket Kopacz Ildikó. Hangsúlyozta, problémát jelent az is, hogy
Próbálják meggyőzni azokat, akik célirányosan, rokonuk vagy ismerősük számára adnak vért, hogy vállaljanak rendszeresen véradást. „Ha évente egyszer-kétszer vért adnak, nekünk már az is nagy segítség. De sokan elbátortalanodnak” – fogalmazott a megyei vérközpont igazgatója. Mivel hullámzó és előre kiszámíthatatlan a vérszükséglet egy adott időszakban, a megye más településein is várják a véradókat. Elmondta egyébként azt is, hogy adataik szerint
A vérközpontok programja
A székelyudvarhelyi kórház járóbeteg-rendelő épületében található vérbegyűjtő központban kedden és csütörtökön 8–12 óra között fogadják a véradókat. Csíkszeredában a hét minden munkanapján 7.30 és 12.30 között, Gyergyószentmiklóson pedig szerdán 8 és 12 óra között lehet vért adni.
Gyergyószentmiklóson is kevesebben adnak vért, ám ott a vérszükséglet is csökkent, Maroshévízre viszont az eddigieknél több, évente legalább négy vérbegyűjtő utat terveznek, akárcsak Székelykeresztúrra – tette hozzá Kopacz Ildikó.
Dicsérte lapunknak a székelyudvarhelyi kórház véradási részlegén tapasztalt fejlesztéseket egy véradó. A férfi rendszeresen, évente egyszer jár önkéntes véradásra, ezúttal viszont ismerőse számára adott vért. Mint mondta, nagyon kényelmes székekkel szerelték fel a részleget, így már nem egy kórházi ágyon fekve, lelógó karral kell vért adni. Ugyanakkor
ugyanis a korábbi gyakorlattal szemben az adminisztratív teendőket a vér levétele közben végezték el a részleg munkatársai.
A véradók elmaradásától tartanak
Súlyosbodhat Romániában a vér- és vérkészítmények hiánya, mivel az Európai Unió 2020-tól betiltaná a donoroknak adott juttatásokat. A bukaresti vérközpont a napokban figyelemfelkeltő felhívást tett közzé a Facebookon, amelyben tájékoztatnak, hogy a törvény egyelőre nem módosult, és a román sajtóban felröppent, az ételjegyek megvonásáról szóló hírek egyelőre csak spekulációk.
Az érvényben lévő jogszabály értelmében minden véradó egy alkalommal hét ételjegyet, egy szabadnapot és egy hónapig 50 százalékos kedvezményt kap a tömegközlekedési járműveken – olvasható a bejegyzésben. „Minden nap szükségünk van rátok, a kórházban fekvő betegek nem mennek vakációra, és a helyzet kezd kritikussá válni a központba jelentkező véradók számát illetően” – írják a közösségi oldalon.
Sorina Pintea egészségügyi miniszter a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a tájékoztató kampányok fokozása lehet a megoldás a válság kivédésére. „Sajnos a romániai lakosság nincs szokva a véradáshoz. A donáció az önkéntességen alapszik, juttatás nélkül is működnie kellene. Valószínű gondot okoz majd a juttatások megvonása, mert a jelenlegi véradók egy része számít ezekre. Addig fokoznunk kell a tájékoztató kampányokat, tudatosítani kell a lakosságban a véradás fontosságát” – fogalmazott az egészségügyi miniszter.
Amit a véradók kapnak, nem tekinthető juttatásnak, a nyugati országokban is van hagyománya, hogy a donort meghívják egy ebédre – mondta el lapunk megkeresésére Andy Rosin, a sepsiszentgyörgyi vérközpont igazgatója. Rámutatott, 1989 előtt Romániában is voltak a vérközpontok mellett vendéglők, aztán később ezeket már nem tudták működtetni. „Nálunk orvos és asszisztens sincs elég, a rendszer már nem tud szakácsot, pincért foglalkoztatni, ezért alakult ki a kényszermegoldás, hogy ételjegyet adunk a véradóknak” – összegezte a szakember. Szerinte egy ebéd, illetve hogy a véradó megkapja a vérvizsgálatok eredményét, nem juttatás, hanem jog.
Egy RMDSZ-es és egy szociáldemokrata alelnököt választott a Maros megyei önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön. A soros tanácsülésen beiktatták azokat a képviselőket is, akik nem vettek részt a korábbi rendkívüli tanácsülésen.
A sebészetben a fejlődés kötelező, így a minimálinvazív eljárásokban nyújtanak segítséget szaktekintélynek számító bukaresti sebészek egy Csíkszeredában megszervezett sebészeti műhely során november 21–23. között a térség orvosainak.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
A szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogják vizsgálni Kézdivásárhelyen egy nyertes pályázat pénzalapjából. Tudni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak elkerüléséért a város egyes részeiben milyen változásokra lesz szükség.
Marcel Ciolacu a csütörtöki kormányülés elején bejelentette, hogy a nap folyamán Budapestre utazik, ahol „döntő találkozót” tartanak Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról.
Romániában az élelmiszeripar nagyon kis részben ad hozzá az ország GDP-jéhez, ráadásul sok élelmiszeripari és mezőgazdasági terméket importálunk. Ez a rendszerváltás előtt pont fordítva volt – hangzott el egy szakmai konferencián.
A havazás, melyet az időjósok már több napja előrejeleztek, csütörtök reggel Háromszékre is megérkezett. A megyeszékhelyen a TEGA Rt. munkatársai hajnali 4 órától dolgoztak a város hótalanításán, Háromszéken többnyire jók az útviszonyok.
Leginkább az áramellátásban okozott gondokat a havazás Hargita megyében, számos településen jelenleg is szünetel a szolgáltatás. A hegyvidéki útszakaszokon a 3-5 centimétert is elérheti a latyakos hóréteg vastagsága, a vasúti közlekedés is akadozik.
Péntekre érvényes, harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hét megye hegyvidékére.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható a lapárusoknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
szóljon hozzá!