Tévhit, hogy a magyar gyerek jobban érvényesül, ha román osztályba jár

Többek között erről is beszélgetett nemrég Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus, Kallós Zoltán oktatási államtitkár és Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes, illetve Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke a PISA-felmérés romániai magyar oktatásra vonatkozó eredményei kapcsán.

Kallós Zoltán ebben az online közvetített beszélgetésben kifejtette, sokszor hallottuk, hogy a magyar gyerek azért kell román iskolába járjon, mert akkor jobban fog tudni érvényesülni – ez sok magyar közösségben elterjedt tévhit lett. „Az eredmények azt támasztják alá, hogy egyáltalán nem így van.

– részletezte az államtitkár, aki maga is tanított olyan román tannyelvű osztályban, ahol magyar diákok is voltak. Számukra a fordítás plusz időbe telik, és nem tudják úgy kifejezni magukat román nyelven, ahogy kellene.

– tette hozzá Kallós Zoltán.

Gyökerek nélkül sosem fogjuk tudni, hogy hol a helyünk a világban

Szakács Judith marosvásárhelyi tanítónő megkeresésünkre kifejtette: nagyon fontos az, hogy a magyar gyerek magyar osztályba járjon, hiszen később már nem tudja bepótolni az írás- és olvasási készségeket.

– tette hozzá a tanítónő.

Albert-Buzási Margit marosvásárhelyi magyartanárnak is elsősorban az jut eszébe az anyanyelven való tanulásról, hogy

„Ez is szerves része a gyökereink megteremtésének. Márpedig gyökerek nélkül sosem fogjuk tudni, hogy hol a helyünk a világban, hontalanok leszünk. Elmondhatjuk azt is, hogy

– osztotta meg véleményét a magyartanár. Mint hozzátett, be kell látni azonban, hogy ez sok embert egyáltalán nem fog meghatni, mert a tömegeket elsősorban az érvényesülés, a számszerűsíthető tények érdeklik.

– mutatott rá Albert-Buzási Margit.

Csak azok maradnak a nyárádtői iskola román tagozatán, akik román nyelven akarnak tanulni, ők viszont sokszor annyira elsajátítják a román nyelvet a teljesen román közösségben, hogy

– osztotta meg velünk tapasztalatait a tanárnő, aki maga is meglepődött a jelenségen.

Nehezebb a felzárkózás, ha van még magyar az osztályban

Gyerektől függ az, hogy miként zárkózik fel kilencedik után a magyar diák a román osztálytársak szintjére – fejtette ki Crăciun Melinda, aki román nyelvet és irodalmat tanít a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Szakiskolában. Itt csak román osztályok vannak, de minden osztályban vannak magyar anyanyelvű diákok is. Mint elmondta,

Az okok között szerepel az, hogy mezőgazdasági iskola lévén csak itt nyújtanak szakoktatást ezen a területen, és van olyan vidéki diák, akinek a családjának farmja van, ezért szeretnék a gyereket mezőgazdasági szakoktatásban részesíteni. Vannak, akiknek nem sikerült olyan magyar osztályba bejutni, ahová szerettek volna, ezért döntöttek a mezőgazdasági iskola mellett, és

Hogy valóban könnyebb-e itt egy magyar diáknak, az attól is függ, hogy például van-e még magyar diák az osztályban. Ha van, akkor kevesebb az esélye, hogy a többséggel barátkozzon, beszélgessen, így nincs arra kényszerülve, hogy románul beszéljen – mesélte a szaktanár, hozzátéve, nemrég kérte meg az egyik magyar diáklányt, hogy üljön el a magyar barátnője mellől, így kénytelen románul is beszélni.

„Van olyan magyar diák, aki kilencedikben nem beszélt románul, de tizenkettedikre úgy feltornázta magát, hogy az elsők között végzett, a hangsúlyán sem lehetett érezni, hogy magyar anyanyelvű, amikor románul megszólalt. De

– összegezte megkeresésünkre Crăciun Melinda.