Fotó: RMDSZ
Közel fél éve szorították ki az RMDSZ-t a bukaresti kormányból. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan hosszútávú reformintézkedésekkel zárta mandátumát Tánczos Barna, mint a most induló betétdíjas rendszer, a medvekérdésre vonatkozó intézkedéscsomag, valamint a Zöld ház program, amelynek keretében 90 ezer család pályázott sikeresen napelemekre. Az RMDSZ szenátora úgy látja, lelassult vagy megtorpant az általa indított reformok gyakorlatba ültetése, utódja nem meri felvállalni a kényes döntéseket. A medvekérdést így a parlamentben próbálják rendezni, miközben a választási évhez közeledve a törvényhozásban is felerősödtek a magyarellenes hangok.
2023. november 29., 12:002023. november 29., 12:00
– Indul az italcsomagolások visszaváltó rendszere, amit még az ön környezetvédelmi miniszteri mandátuma idején készítettek elő. Miért fontos ez?
– A betétdíjas rendszer az utóbbi évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektje Romániában. Évente mintegy hétmilliárd palackozott italt értékesítenek Romániában.
Sajnos az utóbbi hónapokban lelassult a rendszer előkészítése, a kiskereskedők felkészítése is hiányos volt, ráadásul az utolsó száz méteren a jelenlegi liberális miniszter olyan döntéseket hozott, amely a termelők számára sem volt egyértelmű. Így az első időszakban kevés betétdíjas italcsomagolást láthatunk majd a polcokon, de a lényeg, hogy a rendszer elindul.
– A medvék túlszaporodásának problémáját szintén prioritásként kezelték mandátuma alatt, de a populációszabályozást végül megvétózta az utódja. Sikerül rendezni ezt a kérdést a parlamentben, ellenzékből?
– Az RMDSZ prioritása változatlan ezen a téren: az ember-medve együttélésének megnyugtató módon való rendezése, és a szakmai alapú vadgazdálkodás visszavezetése. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan intézkedéscsomagot hagytunk hátra, amely tartalmazza az azonnali beavatkozás szabályozását, a vadkárok méltányos megtérítését, a villanypásztorokra vonatkozó támogatási programot, lakossági tájékoztató programot és tudományos populációbecslést, amely alapján megelőzési kvótákat állapítottunk meg.
Ezért az RMDSZ a parlamentet kérte fel arra, hogy hozzon döntést a környezetvédelmi miniszter helyett, és jól halad az ügyünk. A szenátus már megszavazta a megelőzési vadászati kvótákat és bízok abban, hogy néhány héten belül döntő házként a képviselőház is hasonlóan jár majd el. Sajnos azt látjuk, hogy hasonlóképpen megtorpantak a villanypásztoros és a Zöld ház programokkal.
– A parlamentben most egyszerre kell az RMDSZ-nek a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit kezelnie és a felerősödő magyarellenes hangokkal szembenéznie, amilyen például Diana Șoșoaca szenátor asszony Székelyföld elleni kirohanása volt néhány hete. Mit tudnak tenni ezekben az ügyekben?
– Ellenzékből is tudunk eredményeket elérni, természetesen sokkal nehezebb, mint ha kormányon lennénk. Számunkra elfogadhatatlan településeink fejlesztésének leállítása, precedens nélküli az, ahogy Bukarest beletenyerel az önkormányzati autonómiába, leállítja a beruházásokat. Problémát megoldani járunk hetente Bukarestbe. Ha nem lett volna elég eddig, generált a kormány eleget az utóbbi időben. A parlamentben olyan módosító indítványokat nyújtottunk be a költségcsökkentő rendeletek ellen, amelyek egy részét a többség is elfogadta. Ugyanígy
A szenátus plénumában is elmondtam, Székelyföld zászlaját továbbra is használni fogjuk, bárkit zavarjon ez, mert ez hozzátartozik identitásunkhoz. A parlamentben és minden fórumon megvédjük a magyar emberek érdekeit és szimbólumainkat, akkor is, amikor szélsőséges hangulatkeltők méltatlan viselkedéssel támadnak minket.
– Tagadhatatlanul érződik, hogy közeleg a választási év. Mi a tét 2024-ben a magyar közösség számára?
– Ez az első számú feladat jövőre: ott kell lenni a szavazáson. Látjuk, hogy mit művelnek az Úzvölgyében, és látjuk azokat a támadásokat, amelyektől nem riad vissza sem az AUR, sem a Șoșoaca-féle tábor, sem a kormánypártok egyes képviselői. Tehát ahhoz, hogy képviselve legyünk, továbbra is legyen, aki megvédi az érdekeinket, aki támogatást, fejlesztési alapokat hoz Székelyföldnek, ott kell lenni azokban az intézményekben, Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban is, ahol rólunk döntenek.
és ott kell lenni a szavazáson.
Fizetett tartalom
Nicușor Dan nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját a leadott szavazatok százszázalékos feldolgozottsága alapján.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.