Szinte senki nem hitte, hogy ilyen hamar elkészül a templom

Szinte senki nem hitte, hogy ilyen hamar elkészül a templom

Fotó: Haáz Vince

Ötödik újonnan épített templomát szentelte fel vasárnap a reformáció ötszázadik évét ünneplő erdélyi egyházkerület. A Maros megyei Kerelőszentpál 160 lélekre nőtt református gyülekezete másfél évvel ezelőtt döntött a templomépítés mellett. Az idén tavasszal elkezdett építkezést alig fél év alatt sikerült befejezni.

Szucher Ervin

2017. november 14., 13:532017. november 14., 13:53

2017. november 14., 13:582017. november 14., 13:58

Egy találós kérdéssel kezdte az Úr asztalánál tartott ünnepi beszédét Lőrincz János, a Marosi Református Egyházmegye esperese. „Hány református templom van Kerelőszentpálon?” – fordult a gyülekezethez. Százhatvanegy – érkezett a válasz az Istenháza különböző sarkaiból. Vasárnap reggelig még csak 159 tagot számlált a közösség,

a templomavató viszont a 160. lélek, a kis Márk keresztelésének felemelő momentumával kezdődött.

Prédikációjában Kató Béla püspök arra intette az ünneplő szentpáliakat, hogy a kőből és fából készült templomuk mellett mindannyian legyenek két lábon járó templomok, hogy az áldás völgyévé változzon körülöttük minden. „Úgy kell idejönni, mint gyermeknek az atyához. Amikor a közösség megjelenik a templomban, Isten elé kell vinnie a legfontosabb gondolatát, de ide kell hoznia örömét, bánatát” – hangsúlyozta Kató Béla.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

A gyarapodó gyülekezetet jellemezve, a püspök kiemelte, hogy a szentpáli reformátusok igencsak érezhetik Isten szeretetét és közelségét. Nem véletlen, hogy ilyen rövid idő alatt, tavasztól őszig, vetéstől aratásig, a szűkössé vált imaházuk helyett sikerült felépíteniük egy rendkívül csinos és ízléses templomot, amely mögött a magyar ház is helyet kapott.

Szászfenes, Sepsiszentgyörgy, Décsfalva és Sándortelke után Kerelőszentpál az ötödik erdélyi település, ahol a reformáció ötszázadik évében új templomot sikerül építeni.

„Nem tudom, ha valaha épült ilyen gyorsan templom, Isten viszont megmutatta, hogy a kerelőszentpáliakkal van” – tette hozzá a püspök.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

A kisebb csodában az egyébként rendkívül lelkes hívek sem hittek sokáig. A szentelés előtti napokon jóformán még járda sem vezetett a Nagy J. Attila által tervezett templomig, és a falak közt is akadt bőven éjszakába nyúló „csiszolnivaló”.

Másfél évvel ezelőtt Csorbai Loránd lelkipásztor és Simon István polgármester négy-ötesztendős építkezési ciklusban gondolkodtak, míg egy szép napon a magyar kormány szeme is megakadt a szentpáliak tervén. Ettől kezdve az események felgyorsultak, az utóbbi hetekben pedig valósággal pörögni kezdtek. „Egy csodának vagyunk a részesei; egy olyan csodának, amely még most sem tudatosult bennem – mondta köszönő beszédében a fiatal lelkész. – Annyira boldog vagyok, hogy azt ki se tudom mondani.

Idézet
Egy álom valóra vált itt, Kerelőszentpálon. Egy olyan álom, amit álmodni se mertünk”.

Mondandóját a községi elöljáró is megerősítette, belátván, hogy amikor 2016 tavaszán tervükkel Kolozsváron a püspök elé álltak, ők maguk sem hitték, hogy 2017. november 12-én megkondulnak a szentpáli harangok. A számos akadály leküzdése után, a gyülekezet lépésről lépésre vált egyre magabiztosabbá. „Amikor a falakat raktuk, éreztük, hogy minden egyes tégladarabban van szeretet, van lélek” – mesélte a polgármester. Mint ahogy ismét van élet abban a viharban derékba szakított fenyőfában is, amely a tavaly nyárig a szomszéd falu, Magyardellő templomának udvarán állt.

A kettétört fenyő és gyökerei ma a szentpáli Istenháza egyik ékessége, az Úr asztalának a talapzata.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

Reformátusok Kerelőszentpálon

A szinte egyenlő arányban magyarok, románok és cigányok lakta faluban ezelőtt száz évvel mindössze egy-két református családot tartottak számon. Pedig 1649-től közel egy évszázadon keresztül Kerelőszentpál magyarsága szinte egytől egyig Kálvin útját követte. A 18. század derekán, 1740-ben a római katolikus Haller Klára grófnő és a „gyengélkedő” református pap hatására a lakosság nagy része visszatért eredeti hitére. A gyülekezettel együtt a templom is visszakerült a katolikusok tulajdonába. A református közösség csupán a második világháború után kezdett el dinamikusan növekedni. 1978-ban egy kis lakóházat vásároltak és alakítottak imaházzá, 2015 után azt szerették volna felújítani és bővíteni. „És ekkor mertünk egy nagyot álmodni. Ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy mi lenne, ha egy templomot és egy közösségi magyar házat építenénk az imaház helyére” – tekintett vissza a közelmúlt történeteire Csorbai Loránd. Egy olyan templomot és közösségi házat, amelynek védőbástya szerepet szántak.

korábban írtuk

Felszentelték az apró gyülekezet új templomát
Felszentelték az apró gyülekezet új templomát

Ujjongott a templomszentelő istentisztelet szépszámú részvevője a maroknyi sándorfalvi-sándortelki gyülekezet csodájának láttán: a bomlott istenháza helyett új szent hajlékot emeltek. Az Erdélyi Református Egyházkerület területén a reformáció emlékévében ez a negyedik újonnan felszentelt templom.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 24., vasárnap

Robbanás történt egy marosvásárhelyi üzletnél

Robbanás történt a marosvásárhelyi Köztársaság utcában egy elektronikai szaküzletben. A tűzoltók a helyszínre siettek.

Robbanás történt egy marosvásárhelyi üzletnél
2024. március 24., vasárnap

Nincs csapadék, van tarlótűz: ezúttal Csíkszereda határában ég a száraz növényzet

Nagyjából két-három hektáros területen ég a száraz növényzet a csíkszeredai Hargita utcában, a tűzoltók már kiszálltak a helyszínre.

Nincs csapadék, van tarlótűz: ezúttal Csíkszereda határában ég a száraz növényzet
2024. március 24., vasárnap

A Bolyai utca is sétálóutcává alakul, de csak hétvégére és délutánonként

Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.

A Bolyai utca is sétálóutcává alakul, de csak hétvégére és délutánonként
2024. március 24., vasárnap

Égő hulladék miatt került veszélybe egy lakóház

Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.

Égő hulladék miatt került veszélybe egy lakóház
2024. március 23., szombat

Még tart a böjti időszak, de recepteket azért már szabad nézegetni

A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.

Még tart a böjti időszak, de recepteket azért már szabad nézegetni
2024. március 23., szombat

Kigyulladt és porrá égett egy autó a templom mellett

Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.

Kigyulladt és porrá égett egy autó a templom mellett
2024. március 23., szombat

A Perkőn köszöntötték a tavaszt

Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.

A Perkőn köszöntötték a tavaszt
A Perkőn köszöntötték a tavaszt
2024. március 23., szombat

A Perkőn köszöntötték a tavaszt

2024. március 23., szombat

Szalmabálák kaptak lángra a zabolai Páván

Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.

Szalmabálák kaptak lángra a zabolai Páván
2024. március 23., szombat

Különleges tárlattal ünneplik a színház világnapját Háromszéken

A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.

Különleges tárlattal ünneplik a színház világnapját Háromszéken
2024. március 23., szombat

Erdély legnagyobb villamosításfejlesztése valósul meg Gyergyószéken

Gyergyószék mint Hargita megye energetikai csomópontja, újabb mérföldkőhöz érkezett az infrastrukturális fejlesztések terén. Gyergyóremetén egy 110 ezer voltos villanytelep épül. Jelenleg ez az országban a legnagyobb ilyen típusú beruházás.

Erdély legnagyobb villamosításfejlesztése valósul meg Gyergyószéken
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!