A magánszektorban jóval alacsonyabbak a bérek, mint a közszférában. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Miközben a közszférában dolgozók bére elérte a gazdaságilag fejlettebb Magyarország és Lengyelország szintjét, a magánszféra alkalmazottai továbbra is annyit keresnek Romániában, ami az említett országokban kilenc évvel ezelőtt volt jellemző. A bérkülönbségek soha nem látott mértéket öltöttek idén az országban: az állami szektorban dolgozók 31 százalékkal több pénzt visznek haza.
2018. október 07., 09:082018. október 07., 09:08
2018. szeptember 27., 11:442018. szeptember 27., 11:44
Mostanra egy igencsak aggasztó hozadéka is nyilvánvalóvá vált a tavaly életbe lépett egységes bértörvénynek, amely a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig, és amelynek alapelve az volt, hogy megoldást nyújtson a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére: a hatására tovább mélyült az amúgy is jelentős szakadék a magán- és a közszféra alkalmazottainak bérei között. Ezt támasztja alá a Profit.ro portál nemrég közzétett elemzése is, amely szerint a különbség már 31 százalékos az állami alkalmazottak javára.
Már az egységes bértörvény bevezetése előtt figyelmeztettek a szakemberek a mára valósággá váló problémára, amely szerint a magánszférában jóval alacsonyabbak lesznek a fizetések, mint a közszférában. Mindezt úgy, hogy
Radu Furnică, a Leadership Development Solutions gazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: „a közigazgatási alkalmazottak a világ minden országában kevesebbet keresnek, mint a magánszférában dolgozók. Ezt nem törvények szabályozzák, hanem azért van így, mert
Ez a mechanizmus működik minden normális országban, így választják ki, hogy ki melyik szektorba megy dolgozni. A magáncégeknél nagyobb a nyomás, jobban képzett emberek dolgoznak ott, akik áldozatokat is kénytelenek hozni. Éppen ezért természetes, hogy a magánszektorban valamivel nagyobbak a fizetések. Felháborító, ami Romániában történik” – nehezményezte a szakember.
Szavait a Profit.ro portál friss elemzése is alátámasztja, amelyben Románia mellett Magyarország és Lengyelország helyzetét vizsgálták meg a bérkülönbségek szempontjából. Mint a három ország statisztikai hivatalainak adataira alapozó elemzésből kiderült, Romániában a közszférában dolgozók 31 százalékkal többet keresnek, mint a magánszféra alkalmazottai, ez a hatalmas különbség pedig a munkaerőpiac torzulásához vezethet, hiszen
Magyarországon a hazai helyzettel szemben a különbség csak két százalék a magánszektor javára, Lengyelországban pedig nincs is említésre méltó különbség. Romániában a közszféra átlagbére átlépte idén a 700 eurós (3260 lejes) küszöböt, a köztisztviselők pedig közel 900 eurót (4200 lejt) keresnek, ami magasabb, mint a magyarországi, és egyenlő a lengyelországi kollégáik bérével.
Forrás: Profit.ro
Az országos nettó átlagbér egyébként 2646 lejre (569 euró) emelkedett Romániában az első hét hónap átlaga szerint, ezt pedig 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A növekedésnek azonban mindössze 9 százaléka érintette a magánszférát (2484 lej, 534 euró), a közszférában viszont 18 százalékkal emelkedtek a bérek, elérve a 3260 lejes (701 euró) átlagot.
Magyarországon az országos nettó átlagbér az első hat hónap adatai szerint 687 euró, a magánszektorban 712 euró, az államiban pedig 643 euró. Lengyelországban tavaly az országos bérátlag 722 euró volt, a magáncégeknél átlagosan 766 eurót kerestek, a közszférában pedig 760 eurót. Látható tehát, hogy Romániával ellentétben mindkét országban valamivel jobban keresnek a magánszférában, de nincsenek jelentős különbségek. Az elemzés arra is rámutat, hogy
2010-ben aztán a Boc-kormány (Emil Boc akkori miniszterelnök) ráeszmélt az ebből fakadó problémákra, és csökkentette az állami béreket, főként a tanügyi és az egészségügyi dolgozókét. A köz- és a magánszféra béreit végül 2015-ben sikerült kiegyenlíteni, azt követően azonban újabb szakadás történt, és mára ismét teljesen eltolódott a mérleg nyelve a közszféra irányába. Utóbbi esetében 76 százalékos bérnövekedést jegyeztek 2015 óta, miközben a magánszektorban mindössze 35 százalékost.
A két szektor közötti bérkülönbség átlagosan 427 lej volt 2016-ban, ez idén 1285 lejre növekedett, a szakemberek szerint pedig jövőre a különbség 1600 lejre emelkedhet. Hozzátették: ennek következménye az lehet, hogy elindul egy „munkaerő-vándorlás” a közszféra irányába.
Az Európai Unióban az éves infláció augusztusban 2,4 százalékon, az euróövezetben 2 százalékon stagnált, a romániai 8,5 százalékos infláció pedig a legmagasabb volt az EU-ban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Ilie Bolojan szerint Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál.
Cserbenhagyás miatt őrizetbe vették kedd este Toto Dumitrescut, Ilie Dumitrescu volt válogatott labdarúgó fiát, akit azzal gyanúsítanak, hogy autóbalesetet okozott Bukarestben, majd elmenekült a helyszínről.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint decemberre közel 15 százalékra nő az infláció, ha a kormány október elsejétől megszünteti az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
Közel 1,9 millió iskolás nem kapja még a tízórait az iskolákban, mert a kormány nem hagyta jóvá a program költségvetését az idei tanévre. A beszállítók készen állnak, de pénz híján nem indulhat a program. Üdítő kivétel ezúttal Hargita megye.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Verekedés tört ki Ploiești egyik főútján hétfőn este, az esetet szemtanúk rögzítették telefonnal. Amilyen gyorsan kialakult a konfliktus, olyan gyorsan véget is ért, ugyanis a résztvevők igyekeztek eltűnni a rendőrség elől.
Az országos adóhatóság (ANAF) elnöke, Adrian Nicușor Nica keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézménynek nem célja az esküvőkön adományozott összegek és a nászajándékok ellenőrzése.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
1 hozzászólás