Radu Furnică, a Leadership Development Solutions gazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: „a közigazgatási alkalmazottak a világ minden országában kevesebbet keresnek, mint a magánszférában dolgozók. Ezt nem törvények szabályozzák, hanem azért van így, mert

Ez a mechanizmus működik minden normális országban, így választják ki, hogy ki melyik szektorba megy dolgozni. A magáncégeknél nagyobb a nyomás, jobban képzett emberek dolgoznak ott, akik áldozatokat is kénytelenek hozni. Éppen ezért természetes, hogy a magánszektorban valamivel nagyobbak a fizetések. Felháborító, ami Romániában történik” – nehezményezte a szakember.

Szavait a Profit.ro portál friss elemzése is alátámasztja, amelyben Románia mellett Magyarország és Lengyelország helyzetét vizsgálták meg a bérkülönbségek szempontjából. Mint a három ország statisztikai hivatalainak adataira alapozó elemzésből kiderült, Romániában a közszférában dolgozók 31 százalékkal többet keresnek, mint a magánszféra alkalmazottai, ez a hatalmas különbség pedig a munkaerőpiac torzulásához vezethet, hiszen

Magyarországon a hazai helyzettel szemben a különbség csak két százalék a magánszektor javára, Lengyelországban pedig nincs is említésre méltó különbség. Romániában a közszféra átlagbére átlépte idén a 700 eurós (3260 lejes) küszöböt, a köztisztviselők pedig közel 900 eurót (4200 lejt) keresnek, ami magasabb, mint a magyarországi, és egyenlő a lengyelországi kollégáik bérével.

2010-ben aztán a Boc-kormány (Emil Boc akkori miniszterelnök) ráeszmélt az ebből fakadó problémákra, és csökkentette az állami béreket, főként a tanügyi és az egészségügyi dolgozókét. A köz- és a magánszféra béreit végül 2015-ben sikerült kiegyenlíteni, azt követően azonban újabb szakadás történt, és mára ismét teljesen eltolódott a mérleg nyelve a közszféra irányába. Utóbbi esetében 76 százalékos bérnövekedést jegyeztek 2015 óta, miközben a magánszektorban mindössze 35 százalékost.

A két szektor közötti bérkülönbség átlagosan 427 lej volt 2016-ban, ez idén 1285 lejre növekedett, a szakemberek szerint pedig jövőre a különbség 1600 lejre emelkedhet. Hozzátették: ennek következménye az lehet, hogy elindul egy „munkaerő-vándorlás” a közszféra irányába.