Romániai sajátosság: jóval többet keresnek a közszférában dolgozók, mint a magáncégek alkalmazottai

A magánszektorban jóval alacsonyabbak a bérek, mint a közszférában. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

A magánszektorban jóval alacsonyabbak a bérek, mint a közszférában. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Miközben a közszférában dolgozók bére elérte a gazdaságilag fejlettebb Magyarország és Lengyelország szintjét, a magánszféra alkalmazottai továbbra is annyit keresnek Romániában, ami az említett országokban kilenc évvel ezelőtt volt jellemző. A bérkülönbségek soha nem látott mértéket öltöttek idén az országban: az állami szektorban dolgozók 31 százalékkal több pénzt visznek haza.

Iszlai Katalin

2018. október 07., 09:082018. október 07., 09:08

2018. szeptember 27., 11:442018. szeptember 27., 11:44

Mostanra egy igencsak aggasztó hozadéka is nyilvánvalóvá vált a tavaly életbe lépett egységes bértörvénynek, amely a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig, és amelynek alapelve az volt, hogy megoldást nyújtson a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére: a hatására tovább mélyült az amúgy is jelentős szakadék a magán- és a közszféra alkalmazottainak bérei között. Ezt támasztja alá a Profit.ro portál nemrég közzétett elemzése is, amely szerint a különbség már 31 százalékos az állami alkalmazottak javára.

Csak nálunk van így

Már az egységes bértörvény bevezetése előtt figyelmeztettek a szakemberek a mára valósággá váló problémára, amely szerint a magánszférában jóval alacsonyabbak lesznek a fizetések, mint a közszférában. Mindezt úgy, hogy

az EU-tagországok zömében a magánszektorban dolgozók jobban keresnek, mint az állami alkalmazottak, hiszen utóbbiak esetében nagyobb a kiszámíthatóság, nincsenek jelentős kockázatok.

Radu Furnică, a Leadership Development Solutions gazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: „a közigazgatási alkalmazottak a világ minden országában kevesebbet keresnek, mint a magánszférában dolgozók. Ezt nem törvények szabályozzák, hanem azért van így, mert

Idézet
azok mennek az államhoz dolgozni, akik nem bírják a versenyszférára jellemző nyomást.

Ez a mechanizmus működik minden normális országban, így választják ki, hogy ki melyik szektorba megy dolgozni. A magáncégeknél nagyobb a nyomás, jobban képzett emberek dolgoznak ott, akik áldozatokat is kénytelenek hozni. Éppen ezért természetes, hogy a magánszektorban valamivel nagyobbak a fizetések. Felháborító, ami Romániában történik” – nehezményezte a szakember.

Szavait a Profit.ro portál friss elemzése is alátámasztja, amelyben Románia mellett Magyarország és Lengyelország helyzetét vizsgálták meg a bérkülönbségek szempontjából. Mint a három ország statisztikai hivatalainak adataira alapozó elemzésből kiderült, Romániában a közszférában dolgozók 31 százalékkal többet keresnek, mint a magánszféra alkalmazottai, ez a hatalmas különbség pedig a munkaerőpiac torzulásához vezethet, hiszen

ideális esetben nem lehetne számottevő különbség a két szféra között.

Magyarországon a hazai helyzettel szemben a különbség csak két százalék a magánszektor javára, Lengyelországban pedig nincs is említésre méltó különbség. Romániában a közszféra átlagbére átlépte idén a 700 eurós (3260 lejes) küszöböt, a köztisztviselők pedig közel 900 eurót (4200 lejt) keresnek, ami magasabb, mint a magyarországi, és egyenlő a lengyelországi kollégáik bérével.

Forrás: Profit.ro Galéria

Forrás: Profit.ro

Tovább nőhet a különbség

Az országos nettó átlagbér egyébként 2646 lejre (569 euró) emelkedett Romániában az első hét hónap átlaga szerint, ezt pedig 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A növekedésnek azonban mindössze 9 százaléka érintette a magánszférát (2484 lej, 534 euró), a közszférában viszont 18 százalékkal emelkedtek a bérek, elérve a 3260 lejes (701 euró) átlagot.

Magyarországon az országos nettó átlagbér az első hat hónap adatai szerint 687 euró, a magánszektorban 712 euró, az államiban pedig 643 euró. Lengyelországban tavaly az országos bérátlag 722 euró volt, a magáncégeknél átlagosan 766 eurót kerestek, a közszférában pedig 760 eurót. Látható tehát, hogy Romániával ellentétben mindkét országban valamivel jobban keresnek a magánszférában, de nincsenek jelentős különbségek. Az elemzés arra is rámutat, hogy

nálunk utoljára a 2008-as gazdasági válság idején kerestek számottevően jobban az állami dolgozók a magánszektorban tevékenykedőkhöz képest.

2010-ben aztán a Boc-kormány (Emil Boc akkori miniszterelnök) ráeszmélt az ebből fakadó problémákra, és csökkentette az állami béreket, főként a tanügyi és az egészségügyi dolgozókét. A köz- és a magánszféra béreit végül 2015-ben sikerült kiegyenlíteni, azt követően azonban újabb szakadás történt, és mára ismét teljesen eltolódott a mérleg nyelve a közszféra irányába. Utóbbi esetében 76 százalékos bérnövekedést jegyeztek 2015 óta, miközben a magánszektorban mindössze 35 százalékost.

A két szektor közötti bérkülönbség átlagosan 427 lej volt 2016-ban, ez idén 1285 lejre növekedett, a szakemberek szerint pedig jövőre a különbség 1600 lejre emelkedhet. Hozzátették: ennek következménye az lehet, hogy elindul egy „munkaerő-vándorlás” a közszféra irányába.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben
2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak