HIRDETÉS

Rendezőkkel találkozhatott a közönség a Filmszeredán

Tamás Attila 2018. szeptember 12., 20:08
HIRDETÉS

A Szeretföld és az Out című filmeket vetítették elsőként a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon, kedden, a rendezvény mínusz egyedik napján, ahol maguk a rendezők is jelen voltak. Előbbi alkotójával Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője beszélgetett, míg az Out alkotóját Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere faggatta.

Ferencz Angéla és Buvári Tamás. Közelebb hozták a filmet a közönséghez Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Buvári Tamás, Magyar Filmszemle-díjas rendező, filmje forgatókönyvét Iancu Laura Szeretföld című kisregényéből írta. Mint ismert, az eredeti mű az első világháború idején játszódik Csángóföldön.

„Ez a film először jött ide hozzánk közel, először láthatta egy olyan közönség, amely talán a filmbéli motívumokhoz, hangulatokhoz, kulturális elemekhez ilyen közel van. Milyen gondolatokkal hozta ebbe a kulturális közegbe a filmjét a rendező?” – tette fel a kérdést a beszélgetés elején Ferencz Angéla.

„Amikor az ember egy ilyen szerzői filmet készít, akkor mindig aggódik, hogy mennyire megy át az üzenet, vagy értelmezhető lehet-e az alkotás.

Tulajdonképpen azt éreztem most, mintha ez nem is egy magyar film lenne, amit nem is Magyarországon forgattunk volna

– mondta el a rendező. Hozzátette: megérintette őt az, hogy a film alapjául szolgáló kisregényben Iancu Laura a moldvai Szeret folyó völgyében helyezte el a történetet, és most ez valahogy átjött a filmen is. „A menekültszállós kerettörténetet leszámítva úgy éreztem, hogy ez a történet, nagyon máshol van, mint otthon, nálunk (Magyarországon, szerk. megj.)” – részletezte az alkotó.

HIRDETÉS

A rendező egy első világháborús témájú irodalmi művet keresett megfilmesítés céljából, és így találta meg a Szeretföldet, amit gyorsan elolvasott és

úgy érezte, hogy meg szeretné filmesíteni, hiszen a fő motívuma a család a kisgyerekkel, illetve a férjét váró asszonnyal, valamint a templomépítéssel.

„Ezeket mind nagyon közelinek éreztem magamhoz, és úgy gondoltam, hogy ebből egy remek filmet lehetne készíteni. Sokszor elolvastam a regényt és megírtam a forgatókönyvet, illetve beszéltem Iancu Laurával, aki leszögezte, hogy nem igazán szeretne részt venni a forgatókönyvírásban. Nem volt olyan elvárása, hogy a film a regény leképezése legyen, mivel érezte az első pillanattól, hogy itt azért egy másik történet fog kialakulni, mivel az első világháborúból egy mai, időtlen világba helyezve a történetet tényleg nagy változtatásnak számít. Végül nekem elismerően nyilatkozott, illetve

eleve örült, hogy a szöveget valaki más szempontból értelmezte és más olvasatból közelítette meg

– fejtette ki Buvári.

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Szerinte ez a különleges keretezés, vagyis a film a filmben levés nagyon izgalmas. Az, hogy hol történik, talán nem is annyira fontos, miközben van egy erős lokalitása is, hogy Szeretföldön játszódik a cselekmény. 

A kérdező szerint sokan megtalálhatták benne a néphagyományban gyökerező rítuscselekedeteket, a hagyományos világképből adódó figurákat, amelyek a moldvai magyar világképben léteznek. Mint elhangzott, Iancu Laura találkozott ezekkel az emberekkel és azért is hitelesek az ő alkotásai, amit átsző egyfajta mágikus-népi-hagyományos és költői vonal. Ferencz Angéla szerint

nagyon izgalmasan emelte be a rendező az ő archaizáló szövegét a filmbe, de ugyanakkor érdekes volt ebben a vízióban látni ezeket a figurákat, amelyek a moldvai magyar kultúrkörben gyökereznek.

Buvári Tamás elmondta, hogy a regény cselekményének kilencven százaléka szerepel a filmben, amihez hozzáadódott néhány általa megálmodott dolog, ami szervesen beépült a történetbe. A szöveget részben át kellett írni, de mivel ő is szokott időnként prózákat írni, ezért élvezett ezzel dolgozni. „Fontos volt, hogy Laura legerősebb szövegei megmaradjanak, de a narrációhoz felhasznált részeket párbeszédből kellett átstrukturálni” – mondta.

Mint kiderült, a rendező eredetileg a Médiahatóságnál szeretett volna pályázni, de időközben úgy döntött a kis csapatával, hogy független módon készítik el ezt a filmet. „A veszprémi színházból is jöttek színészek, valamint zeneszerzők, hangmérnök, operatőr, helyenként budapesti kiegészítéssel, valamint szponzorok és vállalkozók támogatásával úgy tűnt, hogy ezt meg tudjuk csinálni, és belevágtunk.

A film nagyon alacsony költségvetésből készült, rengetegen társadalmi munkából dolgoztak, sok statiszta nagy lelkesedéssel vett részt benne.

A film utómunkája baráti áron, a legprofibb helyeken készülhetett el Budapesten. Ez egyfajta csodának is számít, hiszen manapság 2-300 millió forint alatt nem készül játékfilm – avatta be a közönséget a Szeretföld rendezője.

A rendező arról is beszélt, hogy ő nagyon háborúellenes és békepárti,

filmjében pedig a háború szebb és érzelmesebb oldalát szerette volna megmutatni, valamint elárulta, hogy most is egy olyan alkotáson dolgozik, amelynek az egyik fele kevésbé, a másik viszont nagyon szép lesz.

Kristóf György és Ráduly Róbert Kálmán. Alkotási folyamatokról beszélgettek Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Out: nemzetközi produkció összerakott helyszínekkel és különleges szereplőkkel

A felvidéki Kristóf György első nagyjátékfilmjének a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A kedd esti csíkszeredai filmvetítést követően a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon Kristóf György rendezővel Ráduly Róbert Kálmán beszélgetett. A film vetítési jogát Dubaiból sikerült megszereznünk. Hogyan kerül oda egy film terjesztési joga? – tette fel a kérdést elöljáróban Ráduly. A rendező elmondta: egy dolog a fesztivál és más a moziforgalmazás joga, így utóbbinál van egy világforgalmazó, aki helyi forgalmazóknak árulja a jogokat.

Hogy jön létre egy ilyen produkció, hiszen itt nem csak magyar, szlovák, orosz párbeszédeket hallhattunk, és

nem szokványos az a tény sem, hogy valaki Kelet-Európából – legyen az Erdély, Felvidék, Magyarország – a balti államok egyikében köt ki.

Honnan jön ez a nem szokványos forgatókönyv? – intézte az újabb kérdést a rendezőhöz Ráduly.

Mint a válaszból kiderült, ennek volt egy személyes oka, hiszen a rendező élt Lettországban és ismerte a közeget, másrészt pedig benne volt az igen, hogy ne nyugatra, hanem keletre menjen a történetben, hogy érdekesebb legyen.

Nagyon akartam, hogy a főszereplő lehetőleg egy ugyanolyan, de mégis más közegbe érkezzen, mint amit ismer

– mondta el Kristóf György.

Arra a kérdésre, hogy kik, hogyan, mi módon választják ki a sokszínű, rendkívül szerteágazó elvárásokhoz a karaktereket a rendező elmondta, hogy ez egy többéves casting-folyamat, amelyben a főszereplőt is több országban keresték, valamint a mellékszereplőket is az ezzel foglalkozó ügynökségeken keresztül sikerült kiválasztani.

„Nem csak nemzetiségben szerteágazó a színészi felhozatal, hanem vannak köztük egyaránt profi és amatőr színészek, összesen hat országból” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy eleve úgy írták a forgatókönyvet, hogy előre felmérték a helyszíneket, és mivel

nem annyira történet-centrikus a film, ezért fontos volt, hogy ezt erős képekkel ellenpontozzák emellett próbáltak odafigyelni, hogy a helyszínek ne legyenek nagyon felismerhetőek, így sok kis városból rakták össze ezeket.

Kristóf György Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Az Out rendezője arról is beszélt, hogy az első ötlettől a tavalyi Cannes-i bemutatóig öt év telt el, ebből pedig 25 nap volt a forgatásra, az utómunka pedig mintegy fél évet ölelt fel, ami hosszabb is lehetett volna, ha nem válogatták volna be a filmet a fesztivál versenyprogramjába, és emiatt nem kellett volna hamarabb elkészülni vele.

A rendező azt is elárulta, hogy már

elkezdődtek a következő filmjének az előkészítési folyamatai, ennek helyszínei pedig az erdélyi sóbányák lesznek.

Azt viszont, hogy mikor láthatjuk a soron következő alkotást, még nem lehet tudni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS