
Ferencz Angéla és Buvári Tamás. Közelebb hozták a filmet a közönséghez
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
A Szeretföld és az Out című filmeket vetítették elsőként a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon, kedden, a rendezvény mínusz egyedik napján, ahol maguk a rendezők is jelen voltak. Előbbi alkotójával Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője beszélgetett, míg az Out alkotóját Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere faggatta.
2018. szeptember 12., 20:082018. szeptember 12., 20:08
Buvári Tamás, Magyar Filmszemle-díjas rendező, filmje forgatókönyvét Iancu Laura Szeretföld című kisregényéből írta. Mint ismert, az eredeti mű az első világháború idején játszódik Csángóföldön.
„Ez a film először jött ide hozzánk közel, először láthatta egy olyan közönség, amely talán a filmbéli motívumokhoz, hangulatokhoz, kulturális elemekhez ilyen közel van. Milyen gondolatokkal hozta ebbe a kulturális közegbe a filmjét a rendező?” – tette fel a kérdést a beszélgetés elején Ferencz Angéla.
„Amikor az ember egy ilyen szerzői filmet készít, akkor mindig aggódik, hogy mennyire megy át az üzenet, vagy értelmezhető lehet-e az alkotás.
– mondta el a rendező. Hozzátette: megérintette őt az, hogy a film alapjául szolgáló kisregényben Iancu Laura a moldvai Szeret folyó völgyében helyezte el a történetet, és most ez valahogy átjött a filmen is. „A menekültszállós kerettörténetet leszámítva úgy éreztem, hogy ez a történet, nagyon máshol van, mint otthon, nálunk (Magyarországon, szerk. megj.)” – részletezte az alkotó.
A rendező egy első világháborús témájú irodalmi művet keresett megfilmesítés céljából, és így találta meg a Szeretföldet, amit gyorsan elolvasott és
„Ezeket mind nagyon közelinek éreztem magamhoz, és úgy gondoltam, hogy ebből egy remek filmet lehetne készíteni. Sokszor elolvastam a regényt és megírtam a forgatókönyvet, illetve beszéltem Iancu Laurával, aki leszögezte, hogy nem igazán szeretne részt venni a forgatókönyvírásban. Nem volt olyan elvárása, hogy a film a regény leképezése legyen, mivel érezte az első pillanattól, hogy itt azért egy másik történet fog kialakulni, mivel az első világháborúból egy mai, időtlen világba helyezve a történetet tényleg nagy változtatásnak számít. Végül nekem elismerően nyilatkozott, illetve
– fejtette ki Buvári.
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
Szerinte ez a különleges keretezés, vagyis a film a filmben levés nagyon izgalmas. Az, hogy hol történik, talán nem is annyira fontos, miközben van egy erős lokalitása is, hogy Szeretföldön játszódik a cselekmény.
A kérdező szerint sokan megtalálhatták benne a néphagyományban gyökerező rítuscselekedeteket, a hagyományos világképből adódó figurákat, amelyek a moldvai magyar világképben léteznek. Mint elhangzott, Iancu Laura találkozott ezekkel az emberekkel és azért is hitelesek az ő alkotásai, amit átsző egyfajta mágikus-népi-hagyományos és költői vonal. Ferencz Angéla szerint
Buvári Tamás elmondta, hogy a regény cselekményének kilencven százaléka szerepel a filmben, amihez hozzáadódott néhány általa megálmodott dolog, ami szervesen beépült a történetbe. A szöveget részben át kellett írni, de mivel ő is szokott időnként prózákat írni, ezért élvezett ezzel dolgozni. „Fontos volt, hogy Laura legerősebb szövegei megmaradjanak, de a narrációhoz felhasznált részeket párbeszédből kellett átstrukturálni” – mondta.
Mint kiderült, a rendező eredetileg a Médiahatóságnál szeretett volna pályázni, de időközben úgy döntött a kis csapatával, hogy független módon készítik el ezt a filmet. „A veszprémi színházból is jöttek színészek, valamint zeneszerzők, hangmérnök, operatőr, helyenként budapesti kiegészítéssel, valamint szponzorok és vállalkozók támogatásával úgy tűnt, hogy ezt meg tudjuk csinálni, és belevágtunk.
A film utómunkája baráti áron, a legprofibb helyeken készülhetett el Budapesten. Ez egyfajta csodának is számít, hiszen manapság 2-300 millió forint alatt nem készül játékfilm – avatta be a közönséget a Szeretföld rendezője.
A rendező arról is beszélt, hogy ő nagyon háborúellenes és békepárti,
Kristóf György és Ráduly Róbert Kálmán. Alkotási folyamatokról beszélgettek
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
A felvidéki Kristóf György első nagyjátékfilmjének a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A kedd esti csíkszeredai filmvetítést követően a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon Kristóf György rendezővel Ráduly Róbert Kálmán beszélgetett. A film vetítési jogát Dubaiból sikerült megszereznünk. Hogyan kerül oda egy film terjesztési joga? – tette fel a kérdést elöljáróban Ráduly. A rendező elmondta: egy dolog a fesztivál és más a moziforgalmazás joga, így utóbbinál van egy világforgalmazó, aki helyi forgalmazóknak árulja a jogokat.
Hogy jön létre egy ilyen produkció, hiszen itt nem csak magyar, szlovák, orosz párbeszédeket hallhattunk, és
Honnan jön ez a nem szokványos forgatókönyv? – intézte az újabb kérdést a rendezőhöz Ráduly.
Mint a válaszból kiderült, ennek volt egy személyes oka, hiszen a rendező élt Lettországban és ismerte a közeget, másrészt pedig benne volt az igen, hogy ne nyugatra, hanem keletre menjen a történetben, hogy érdekesebb legyen.
– mondta el Kristóf György.
Arra a kérdésre, hogy kik, hogyan, mi módon választják ki a sokszínű, rendkívül szerteágazó elvárásokhoz a karaktereket a rendező elmondta, hogy ez egy többéves casting-folyamat, amelyben a főszereplőt is több országban keresték, valamint a mellékszereplőket is az ezzel foglalkozó ügynökségeken keresztül sikerült kiválasztani.
„Nem csak nemzetiségben szerteágazó a színészi felhozatal, hanem vannak köztük egyaránt profi és amatőr színészek, összesen hat országból” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy eleve úgy írták a forgatókönyvet, hogy előre felmérték a helyszíneket, és mivel
Kristóf György
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
Az Out rendezője arról is beszélt, hogy az első ötlettől a tavalyi Cannes-i bemutatóig öt év telt el, ebből pedig 25 nap volt a forgatásra, az utómunka pedig mintegy fél évet ölelt fel, ami hosszabb is lehetett volna, ha nem válogatták volna be a filmet a fesztivál versenyprogramjába, és emiatt nem kellett volna hamarabb elkészülni vele.
A rendező azt is elárulta, hogy már
Azt viszont, hogy mikor láthatjuk a soron következő alkotást, még nem lehet tudni.
349 hegyi balesethez riasztották év eleje óta a Hargita megyei hegyimentőket, akik összesen 368 személyt láttak el, és négy személy életét már nem tudták megmenteni – közölte szerdán a Salvamont adatai alapján a Hargita megyei önkormányzat.
Nem kell bírósági illetéket fizetniük a családon belüli erőszak áldozatainak válókeresetük vagy vagyonmegosztási keresetük benyújtáskor.
Csalás gyanújával indult nyomozás, miután kiderült, hogy az érintett személyek engedély és jogi felhatalmazás nélkül folytattak hitelszövetkezeteknél szokásos olyan tevékenységeket.
Megállapodást kezdeményezett a kivitelezővel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és költségcsökkentő programról számolt be Szakács-Paál István polgármester, miután a Szejke-ügy bírósági döntése több milliós terhet ró a város költségvetésére.
Hat háromszéki községben is fokozott rendőri ellenőrzések zajlottak a hét első napjain az akciók során közel 130 személyt igazoltattak, több mint 80 járművet állítottak meg, több mint 20 ezer lej értékben szabtak ki bírságokat.
Az áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint csütörtökön és pénteken több Maros megyei településen lesz ideiglenes áramszünet karbantartási és hálózatfejlesztési munkálatok miatt.
Egy 26 éves férfit igazoltattak a rendőrök Bereckben kedden este, akiről megállapították, hogy nem rendelkezett érvényes jogosítvánnyal, és ittasan is vezetett. Később az is kiderült, hogy balesetezett is.
Kilenc év után búcsúzik a Figura Stúdió Színház éléről Albu István. A távozást Gyergyószentmiklósról „egy családból való kiszakadásként” éli meg. Elmondása szerint mind magánéleti, mind szakmai szempontból élete legfontosabb időszaka volt ez.
Házkutatás zajlik szerda reggel az egészségügyi minisztérium néhány irodájában hamisan kiállított szakorvosi oklevelekkel kapcsolatos vizsgálódás keretében – jelentette be Alexandru Rogobete.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy egyetért a törvényhozók számának csökkentésével, de azzal nem, hogy ez a létszám legtöbb 300 legyen, mivel így a romániai magyarok egy része képviselet nélkül maradna a parlamentben.
szóljon hozzá!