– fogalmazott a pszichoterapeuta. Nem könyvből, a gyakorlatból meríti ismereteit, ugyanis Brassóban 2003-ban elindították a családon belüli bántalmazás megelőzését és leküzdését célzó programot a Reménység háza keretében, létrehozták a tanácsadó irodát krízishelyzetben lévő személyek segítésére. Később, 2008-ban az Esther krízismenhely is megszületett, ugyanis a szakemberek arra döbbentek rá, hogy

Sokan vannak, a menhelyen 12-16 főt tudnak fogadni, de a szakembercsapat két-háromnaponta találkozik egy új segítséget kérővel.

A szakemberek munkáját a törvénykezés csak részben segíti, bizony a bántalmazottak védelméről szóló tervezetek akár évekig is fiókban maradnak, mert ez a kérdés nem élvez prioritást. Ennek egyik oka az előadó szerint, hogy a politikusok között is sok a bántalmazó, mert ez a jellemző senkinek sincs a homlokára írva, nem függ nemzetiségtől, iskolai végzettségtől, anyagi jóléttől sem. Az áldozatok között volt orvos, sok pedagógus, bíró és ügyvéd is. Jellemző viszont az, hogy nők kérnek segítséget, a szolgálat fennállása óta mindössze két férfi jelentkezett bántalmazottként.

Mindenki érintett

Nem lépünk közbe, nem akarunk beleavatkozni. Ritka, hogy felhívjuk az 112-őt, jelezzük a rendőrségnek, hogy ami történik, kibírhatatlan. Azt sem tesszük meg, hogy alkalmas pillanatban szóljunk az áldozatnak: van kiút, nem kell ezt eltűrnie, és kezébe adjunk egy telefonszámot, megkérjük, tartson magánál mindig irataiból legalább egy másolatot. Mindenkinek el kell mondani:

Az ilyen hangulatban, környezetben élők egy idő után elszigetelődnek, szégyenlik a helyzetüket, és ha nem segítünk, nem tudják elképzelni, hogy lehet másként is élniük” – fogalmazott Sisak Imola, szemléltetve a kívülállók feladatát. De elmondta azt is, hogy

Az áldozatok sorában ha verik az asszonyt, szenved a gyerek is. A bántalmazóknál hiába, hogy az apa félrészegen fenyegeti a gyermekét, ha az anya ezt tétlenül nézi, ő is bántalmazó. Közvetett módon bántalmazó az is, aki látja, hogy egy gyerekcsapat bántalmaz egyet az utcán, és nem tesz semmit, vagy a szomszéd is, amikor hátat fordít.

– jelentette ki az előadó, felhívva a figyelmet: nem csak verésre kell gondolni a bántalmazás alatt, a szavakkal is lehet verni, ölni. Egy idő után természetessé válik az olyan megjegyzés, hogy te nem vagy jó semmire, és akinek mondják, kezdi elhinni.

Nemi erőszak, orvos által megállapítható, és statisztikailag bizonyítható, hogy a nemi erőszakok jelentős része házastársak között történik. „Ez az egyik legnagyobb, legszégyelltebb rész a bántalmazás témakörben, és általában más bántalmazásokkal együtt jár.

– hívta fel a figyelmet Sisak Imola.

Áldozatok és bántalmazók vagyunk

Gyakran az áldozat bántalmazóvá válik. Meg lehet figyelni gyerekeknél: a bántalmazott, ha egy nála gyengébbel találkozik, elkezdi terrorizálni. Nincs ez másként a munkahelyi ranglétrán, de még a családban sem. Könnyen megtörténhet, hogy a bántalmazott anya gyerekein, vagy megöregedett szülein vezeti le a dühét.

– mondta a szakember.

Aki egy ilyen környezetben nő fel, annak ez lesz a normális, nem érzi, hogy nincs rendjén. Három választása marad a bántalmazó környezetben felnőtt gyermeknek: azonosul a családból azzal, aki az áldozat volt, és áldozattá válik, gyakori esetben egy bántalmazó párt választva magának. Lehet, hogy azonosul a bántalmazóval és bántalmazó lesz. A harmadik lehetőség, hogy felismeri: hozza magával a hajlamot, és tudatosan eldönti, hogy ő nem akar sem áldozat sem bántalmazó lenni, nem akarja, hogy szörnyeteggé váljon, hogy gyermekei sajnálják, vagy féljenek tőle.

– osztotta meg Sisak Imola. Ehhez fontos tudatosítani, hogy mit teszek, és a felismeréssel egy időben leállítani a bántalmazó viselkedésemet. Az áldozat feladata pedig tudatosítani: