A csomagolt, kis kiszerelésű liszt eladása megnégyszereződött, a pékségek részéről azonban nem nőtt a kereslet. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több száz tonna lisztet halmozhatott fel otthon a Hargita megyei lakosság az elmúlt időszakban, a háztartásokban – nem csak a gyakori kézmosás miatt – megnőtt a vízfogyasztás, és nagyobb a lakossági áramfogyasztás is. De legalább tisztább levegőt lélegzünk be – amíg fel nem gyújtanak egy tarlót.
2020. május 01., 18:302020. május 01., 18:30
2020. május 01., 18:542020. május 01., 18:54
A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetnek a lakosság mindennapi életére gyakorolt hatása, az életvitel átmeneti megváltozása máris tetten érhető a statisztikákban: tisztább a levegő, soha nem tapasztalt mértékben megugrott a liszt iránti kereslet, megnőtt a lakossági vízfogyasztás mértéke és az áramfogyasztásé is, a vállalatok, különböző gazdasági egységek közműfogyasztása azonban még nagyobb mértékben csökkent.
Hargita megye legnagyobb pékipari vállalata és egyben a megye egyetlen malomipari cége, amely saját őrlésű és csomagolású lisztet forgalmaz, óriási kereslettel szembesült a szükségállapot bevezetése előtti hetekben. Albert László, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta portálunkat, hogy
Ez azonban csak a csomagolt, kis kiszerelésű – 1-2 kilogrammos – lisztekre vonatkozik, ugyanis a pékségek részéről nem nőtt a kereslet. A csomagolt lisztet viszont pánikszerűen felvásárolta a lakosság, csak a többleteladást mintegy 150 tonnásra becsülte a pékipari vállalat igazgatója, megjegyezve, hogy a multik viszont valószínűleg még ennél is többet adtak el. Olyan hirtelen és olyan óriási mértékben nőtt a kereslet, hogy erre nem csak ők, hanem a legnagyobb malomipari vállalatok sem voltak felkészülve.
– magyarázta a szakember. Egyébként tapasztalata szerint nem csak a liszt iránti vásárlói igények ugrottak meg az említett időszakban, hanem minden iránt nőtt a kereslet, ami tartós élelmiszer – tésztafélék, puliszkaliszt –, a búzaliszt esetében már az is teljesen mindegy volt a vásárlók számára, hogy milyen kategóriájú, őrlési finomságú a termék. „Mindegy volt, hogy milyen, akkor az volt a lényeg, hogy azt írja rajta, liszt”.
A vízfogyasztás is megnőtt a lakosság körében, ehhez viszont nem a háztartásokban bespájzolt több száz tonnányi liszt felhasználása vezetett. A gyakori kézmosás is csak részben az oka, egyszerűen azzal magyarázható a többletfogyasztás, hogy a szükségállapot bevezetése óta sokkal több időt töltenek otthon az emberek, sokan otthonról is dolgoznak. Emiatt viszont csökkent a vízfogyasztás a különböző intézményeknél, gazdasági egységeknél. A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató kérésünkre elkészített adatösszesítéséből kiderül, hogy
Városon átlagban 750 literrel több vizet fogyaszt el egy háztartás, mint a rendkívüli állapot előtti időszakban, falun viszont csak 250 literrel nőtt a háztartások átlagfogyasztása.
Fotó: Gergely Imre
„A vállalatoknál és intézményeknél viszont a fogyasztás majdnem nulla. A kettő együtt pedig egy átlagos 1–2 százalékos csökkenést mutat a vidéki fogyasztás esetében” – tájékoztatott a vízszolgáltató vállalat. A városok esetében is jelentősen, mintegy 30–40 százalékkal csökkent a vállalati vízfogyasztás, és az összmennyiséget a lakossági fogyasztás növekedése sem tudta felhozni a korábbi szintre, így a városokban is 2–3 százalékos csökkenést mutat a vízfogyasztás.
Nem csak a vízfogyasztás, hanem az áramfogyasztás is megnőtt a háztartási fogyasztók körében a szükségállapot bevezetése óta. Az okok természetesen ugyanazok az elektromos áram felhasználása esetében is. Amint arról Józsa Csaba, az áramszolgáltató vállalat Hargita megyei vezetője tájékoztatott, 8–10 százalékkal több áramot fogyasztanak el a háztartások a korábbi időszakhoz képest.
Tanulás otthon. Az áram- és a vízfogyasztás is megnőtt a háztartásokban a szükségállapot bevezetése óta
Fotó: Veres Nándor
Az összfogyasztás azonban csökkent, és nem csak azért, mert a nagyfogyasztók – cégek, gazdasági egységek – áramfogyasztása visszaesett, hanem azért is, mert normális esetben azoknál az áramfelvétel is lényegesen nagyobb, mint a háztartásokban. Amint arról az Electrica Rt. Hargita megyei vezetője tájékoztatott, a nagyfogyasztók esetében 18 százalékos fogyasztáscsökkenést mértek, ami szerencsére kisebb, mint amire számítottak. Hargita megyében a vállalati fogyasztók aránya 34 százalékos, és 66 százalékot tesz ki a háztartási fogyasztók hányada. Mivel a megyében a villamossági hálózat nagy része elavult,
– közölte az áramszolgáltató vállalat vezetője, megjegyezve, hogy ezek nyilván tűzoltás-jellegű megoldások, a tartós javuláshoz teljes modernizálásra van szükség.
A szükségállapot bevezetésének és a kijárási korlátozások elrendelésének talán az egyetlen egyértelműen pozitív hozadéka az, hogy tisztább a levegő. Noha a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek még csak márciusra van havi kimutatása a levegő minőségére vonatkozó mérésekről, lévén, hogy az áprilisi statisztika csak a hónap vége után lesz kész, már a márciusi adatokban is látszik a javulás, noha a szükségállapotot csak a hónap közepén rendelték el. A 2019. azonos hónapjában mért adatokkal összevetve voltaképpen az idén márciusban végzett összes mérés a szennyezőanyagok csökkenését mutatja.
Márciusban ugyanakkor egyetlen alkalommal sem jegyeztek fel határérték-túllépést – tavaly márciusban volt rá eset –, továbbá idén márciusban a legmagasabb szálló por érték (116,3 mikrogramm) is lényegesen alacsonyabb volt, mint a tavaly márciusi (165,1 mikrogramm). Csökkent ugyanakkor az ammóniakoncentráció mértéke is a levegőben. Határérték-túllépés ugyan nem csak idén, hanem tavaly márciusban sem történt, de a csökkenés jól látható az adatok és a két hónap mérési grafikonjának összehasonlításából is.
Noha tisztább a levegő, a tarlóégetések miatt időnként füsttel telnek meg a települések
Fotó: Pinti Attila
Azt, hogy tisztább a levegő, Domokos László József, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője is megerősítette a Székelyhonnak. Tapasztalható, hogy tisztább a levegő, nem volt gond a minőségével, a tarlóégetések ugyan befolyásolták ezt, de határérték-túllépéseket nem észleltek a mért értékekben – közölte az igazgató.
A szokásosnál később kezdődik el idén Hargita megyében a veszettség megelőzését célzó oltáskampány a rókák esetében. A háború miatt Ukrajnában rendre elmaradnak az ilyen jellegű akciók, így Romániában a határmenti megyékre koncentrál a szakhatóság.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Letették az esküt azok a képviselők, akik az új testület alakuló ülésén ezt még nem tehették meg, és az alpolgármestert is megválasztották Gyergyószentmiklóson. Immár teljes az új városvezetés.
Közzétette az előttünk álló kéthetes időszakra, az október 28. és november 10. közötti időintervallumra szóló időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Letették a hivatali esküt a Hargita megyei önkormányzat képviselő-testületének tagjai, és Bíró Barna Botond megválasztott elnök. Bíró szerint minden céljuk, munkájuk, tervük központjában az emberek állnak.
Október a látás hónapja, ennek alkalmából pedig az Elit Optika október 25-én egész napos programot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a látásmegőrzés és a látásunk körüli tudatosság fontosságára is.
Közelebb kerülhettek a rajzfilmkészítéshez az érdeklődők Székelyudvarhelyen, akik az animáció világnapján ellátogattak a Legendárium rajzfilmstúdió workshopjára, hétfőn.
Teljes lett a Kovászna megyei tanács a mai ülésén, miután három új tanácstag is letette az esküt, illetve Henning János és Kondor Ágota személyében kinevezték a megyei önkormányzat alelnökeit is az új mandátumra: egyikük újrázik, másikuk új.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – közölte Mircea Fechet.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn megerősítette, hogy a hozzáadottérték-adó (áfa) nem fog emelkedni.
1 hozzászólás