Nő a túlsúlyos gyerekek száma

A prefektusi kollégium legutóbbi ülésén a gyermekkori elhízásról mutatott be Hargita megyei adatokat dr. Bokor Márton, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság orvosigazgatója, gyermekgyógyász. Bemutatója szerint Hargita megyében az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a túlsúlyos és az elhízott gyerekek száma. Az adatok szerint a megyében 2007-ben a megvizsgált 14 455 gyerek közül 2158 volt túlsúlyos és 782 elhízott. Egy évvel később, 2008-ban a 14 653 megvizsgált gyerek között 2172 túlsúlyos és 790 elhízott gyereket találtak. Tavaly tovább nőttek a számok, a 2009-ben megvizsgált 14 726 gyerek közül 2200 volt túlsúlyos és 804 elhízott. Nem endokrin eredetű elhízás miatt szenvedő gyerek 2007-ben 144, 2008-ban 157, 2009-ben pedig 168 volt. Százalékban kifejezve, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint Hargita megyében 2007-hez viszonyítva 2009-ben 1,94 százalékkal nőtt a túlsúlyos és 2,81 százalékkal az elhízott gyerekek száma.

Dr. Bokor Mártonnal a gyermekkori elhízás okairól, következményeiről, megelőzési lehetőségeiről beszélgettünk.

– Mi az oka a gyermekkori túlsúlyosságnak, elhízásnak?

– Szerintem a XXI. századi életformának tudható be, hogy növekedik az elhízott gyerekek száma. Mozgáshiány, az étkezési szokások megváltozása a jellemző. A túl sok kalóriát fogyasztók társadalma ez. A gyermekek túl sokat ülnek, nem mozognak eleget, ugyanakkor hiperkalorikus táplálékot használnak. Kevés zöldséget esznek, túl sok kalóriát visznek be, mozgásszegény életmódot folytatnak, tehát mondhatni, hogy a mai gyerekek körülbelül ugyanolyan életmódot folytatnak, mint a nyugdíjasok. A gyermekkori elhízás a fejlett országok betegsége, népbetegséggé kezd válni, és az a szörnyű benne, hogy nagyon nehéz ellene harcolni. Az egészségügy egyedül szinte tehetetlen a jelenséggel szemben, hisz a szülők, a gyermekközösségekben tanítók megfelelő hozzáállása is kell ahhoz, hogy változás legyen. Ezen népbetegség kezelésére, a fejlődési tendencia megállítására megfelelő politikát kell kidolgozni. Konkrétumok kellenek, mert beszélni sokat lehetne róla, de tenni is kell, például kötelező egészségi nevelési órát lehetne bevezetni, úgy, hogy a gyerek meg is elsajátítsa a tudnivalókat. Ezzel párhuzamosan a szülőket is oktatni kellene. Szülői értekezleteken például lehetne és kellene erről beszélni.

– Mit válthat ki a gyermekkori elhízás?

– Tulajdonképpen ez minden XXI. századi baj okozója, a legfontosabb betegségek az elhízás miatt következnek be. Ilyenek például a szív- és érrendszeri megbetegedések. A kislányoknál – egyre több elhízott kislány van – sterilitást is okoz az elhízás. Innen ugyanakkor már csak fél lépés a cukorbetegség. De gondoljunk például az elhízott gyerekek pszichikai állapotára... Nem tud integrálódni a gyermekközösségbe, nem tud például úgy szaladni, ahogy a többiek, folyamatosan ki van téve a gyermektársai kritikájának, és ezek nem kulturált, nem mindennapi kritikák.

A probléma az, hogy ha ez a betegség több éven keresztül fennáll, akkor már szinte gyógyíthatatlanná válik. Fiatal felnőtt korban például már nagyon nehéz harcolni ellene, mert bár a lefogyás kimondottan személyi ambíción alapszik, tudományosan kell ezt végrehajtani. Mert a lefogyás egy másik betegséget is hordoz magában. Ezzel magyarázható az, hogy nagyon sok személy, akinek sikerült lefogynia, rövid időn belül vissza is hízik. Nagyon nehéz a megfelelő súlyra lefogyni. Ha valaki egyszer bekerült ebbe a – mondhatni – őrlőbe, akkor nagyon nehéz kimászni belőle. Ha egy elhízott személy felnőttkorba kerül, akkor már szinte menthetetlen, tehát az elhízást gyermekkorban kell mindenképpen megelőzni.

A teljes cikk a Csíki Hírlap péntek–vasárnapi, szeptember 17–19-ei számának Egészségünkre rovatában olvasható.