Fotó: Barabás Ákos
A 104 éve történt örmény népirtásra emlékezett péntek este a székelyudvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület tagsága. Nyitányként megkoszorúzták a helybéli magyarörmény emlékhelyet, majd a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag-termében Szász Tibor András, örmény gyökerű, felsősófalvi református lelkipásztor szólt a 20. század első népirtásáról, és levetítették az Eltitkolt holokauszt című dokumentumfilmet.
2019. április 26., 21:282019. április 26., 21:28
2019. április 26., 21:362019. április 26., 21:36
„Egy éve, hogy felavattuk ezt a magyarörmény emlékhelyet, melyet elsősorban a székelyudvarhelyi magyarörmény közösség számára állítottuk, de az 1915-ben, a törökök által elkövetett gyalázatos örmény népirtásra történő emlékezés helyéül is szolgál” – idézte fel a koszorúzási ünnepségen Minier Ottó, az egyesület elnöke.
Kifejtette: az emléktáblán egy örmény kereszt is látható. Kacskarnak nevezik, de
Ázsiában a Selyemutat nagyméretű kőtömbökkel jelölték ki, ezt nevezték kacskarnak. Később a keresztény örmények a kőtömbökre keresztet véstek – népi motívumokkal és ünnepi jelenetekkel díszítették.
Fotó: Barabás Ákos
Miután az udvarhelyi magyarörmény emlék-kacskarnál elhelyezték a kegyelet koszorúit,
„Nézzünk szembe a múlttal! – hallottuk számos alkalommal. Szembenéztünk. És általában azzal is maradtuk. Ahogy távolodnak a múlt korszakok szörnyűségei, annál több a kitakart, szemérmesen elfedett kép, egyre több a 18 éves korhatáros beléptető. Ezek már nem az áldozatok túlélő utódainak érzékenységét védik, hanem a közömbös, agresszív, valóságot kendőző leszármazottak lelkivilágát óvják – emlékeztetett Szász Tibor András. – (…) De a rossz lelkiismeret vagy a lelketlenség fejhangjaitól függetlenül, rettenetesebb az a némaság, mely a tudatlanság és a közömbösség öltözetét ölti magára.”
Fotó: Barabás Ákos
Személyesen megélt példával szemléltette: nincs jóvátétel. „Áldozatként megbocsáthatsz, felejthetsz. Átrendezheted tudatodat. Átutalhatod a terhet a korszakok gonoszságára, ahol mindenki szenvedett. Ahonnan sokan nem jöttek ki élve, de sokan jöttek ki gazdagon, míg megint mások jóvátehetetlenül tönkretéve vánszorogtak tovább. Egy ember halála tragédia. Egy pát tucat ember megölése szörnyű bűntett. Százezrek módszeres legyilkolása értelmezhetetlen. Mondhatjuk azt, hogy nem lehet elfelejteni. Pedig dehogynem!
Az ember elmúlik, és helye sem ismeri meg többé! – idézte a Bibliát az előadó. Vallja: Nincs a történelemnek „mi lett volna ha…” tere. (…) A történelem nem a hazug és mindig változtatható, cenzúrázható és újraértelmezhető könyvek lapjain él tovább. Még csak nem is a győztesek írják. A génekbe van beleégve, -nőve. Minden sejt hordozza a transzgenerációs emlékeket. Áldozatét és bűnösét egyaránt. Ezért szenvedünk; nem tudjuk, miért depressziózunk, bizonytalankodunk, bujdosunk, menekülünk, próbáljuk mindig újrakezdeni sorsunkat. (…)”
Fotó: Barabás Ákos
Majd a mai Örményországban szerzett tapasztalatait így foglalta össze: „Nem lobognak többé Ani zászlai a Bagratuniak kereszthordó oroszlánjával. (…) Nem ül a gyöngypapucsos pap naphosszat, régi és szentségtől kormos temploma hűsén, imádkozva és lelkeket simogatva. Nem járnak békés karavánok a Selyemúton. A félelem, megkeseredés, a szegénység a bozótos romok töviseibe akadt – a hajdan vérrel öntözött keresztutakon. És nem érti senki az elfeledett tájon, hogy hova tűnt onnan az áldás és békesség – úgy látszik, mindörökre.”
A megemlékezés végén levetített, Eltitkolt holokauszt című dokumentumfilm, archív felvételekkel, túlélők vallomásaival rendkívül érzékletesen és szívszorítón mutatja be a 20. század legelső, közel kétmillió áldozatot követelő népirtását, az örmény genocídiumot. Zárásképpen Minier Ottó néhány fotót mutatott a tavalyi örményországi zarándoklatukról, és a genocídium jereváni emlékhelyén előző nap, a megemlékezésről készült felvételt.
Fotó: Barabás Ákos
Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.
Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.
Daliás huszárok idézik fel a hadba hívás pillanatait Háromszéken május 4–5. között. A hagyomány- és értékőrzés jegyében létrehozott mozgalom tíz éve töretlen sikernek örvend, a jubileumi esemény során a bandérium Mikóújfalutól Gidófalváig fog vonulni.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
Már csak egy nap áll a szülők rendelkezésére, hogy regisztráljanak és online kitöltsék a Szülőföldön magyarul pályázatot, amelyet minden határon túli óvodás vagy iskolás után igényelhetnek a szülők, ha magyar tannyelvű óvodába vagy iskolába jár a gyerek.
Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.
A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.
Talán kevesen tudják – még a rajongók közül is –, hogy május 2-án ünnepeljük a Harry Potter napot. Ennek apropóján csíkszeredai könyvárusokat kérdeztünk arról, hogy manapság mennyire népszerűek a Harry Potter-könyvek.
A huszonnégy helyett mindössze tizenkét tanácsosjelölttel vesz részt a június 9-i helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) székelyudvarhelyi szervezete, amelynek polgármesterjelöltje Ember Attila.
szóljon hozzá!