Fotó: Pál Árpád
A széna kilójáért jelenleg 40–60 bani körüli árat kérnek, míg a búzát minőségétől függően 70–78 baniért lehet értékesíteni kilogrammonként. A megkérdezett gazdák szerint mindkettő iránt nagyon visszafogott a kereslet.
2017. március 18., 12:472017. március 18., 12:47
Mivel a tavasz beköszöntével egyre több gazdálkodó próbálja meg értékesíteni tavalyi gabonáját, szénáját, a takarmányok áráról, keresletről és kínálatról mezőgazdasági szakembereket és mezőgazdálkodókat is kérdeztünk.
Tavaly tavasszal ugyan szépen fejlődtek a kalászosok, de a sok vihar és csapadék miatt több parcellán is ledőlt a gabona. Így a betakarítás során a gabonatermés mennyisége ugyan jól alakult, de a minősége már kevésbé. Emellett az ára is alacsony maradt: míg 2015-ben aratáskor 74 banit fizettek egy kiló malmi búzáért, tavaly 55 banit ugyanazért a minőségért, míg a takarmánygabonáért még kevesebbet. Októberre emelkedett az ára, 63–65 banit adtak a jó minőségű búza kilójáért, de még ez is kevesebb volt, mint a korábbi években.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan hasznosították a tavalyi termést, Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, mivel a búza minősége tavaly gyengébb volt, így kevesebbet hasznosítottak malmi búzaként, elsősorban az állatok takarmányozására használták a termést. Ugyanakkor kevesebb kukoricát hoztak be vidékünkre – egyre kevésbé működik a kukorica alapú cserekereskedelem –, emiatt elsősorban azt etették állataikkal a gazdák, amit maguk megtermeltek (árpát, tavasz és őszi búzát, zabot). Az igazgató kiemelte, mostanra valamivel javult a búza ára, jelenleg 70–74 baniért szerezhető be a gyengébb minőségű kilója, míg a malmi minőségért 74–78 banit is adnak. A kukorica kilogrammonkénti ára 65 bani. A kispiaci árak ennél valamivel magasabbak – tisztázta.
Nem jellemző az idén kialakult helyzet, az ekkora mértékű áremelkedés: mintegy harminc százalékos növekedést mutat a gabona jelenlegi ára az őszihez képest. Így, amíg a pityóka értékesítése esetében nem volt érdemes tavaszig tartogatni a termést, a kiváró búzatermesztők viszont jól jártak – avatott be az intézményvezető. Tapasztalatuk szerint ez az ár a következőkben már nem növekszik jelentősen, májustól pedig csökkenésre is lehet számítani. Tehát, aki teheti, értékesítse a termést, hiszen ahogy az új vetések milyensége alakul, úgy esik vissza a tavalyi termés ára. Azt is megjegyezte Török Jenő, hogy az őszi gabonák szépek, jól teleltek, habár a korábbi évekhez képest nagyobb hidegek voltak. De mivel a leghidegebb időkben legalább 10 centiméteres hóréteg takarta a termőföldeket, így a fagy nem tett kárt a vetésekben. Szebbek az őszi vetések, mint tavaly ilyenkor.
Elsősorban saját használatra termelik meg a szénát a csíki gazdálkodók, azok értékesítenek belőle, akiknek a tél folyamán nem fogyott el a betakarított mennyiség. A kaszálókat inkább bérbe adják, mint a betakarított szénát értékesítsék azokról – fejtegette a szakember. Hozzátette, szénából többlet lehet a megyében, hiszen nagyobb a kaszálóterület, mint amekkorára az állatállomány kiszolgálására szükség lenne – sőt, az állatállomány is kisebb, mint például a '90-es években.
Sebestyén Sándor, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársa is megerősítette, hogy a gazdálkodók jelentős része állataik számára gyűjtik be a takarmányokat. 25–30 százalékra tehető azok száma, akik elsősorban a támogatásért gazdálkodnak, így ha nincs saját állatuk, akkor értékesítik a betakarított termést. Megjegyezte, „egyre nagyobb teret hódítanak a termesztett takarmányok (lucerna, here, bükköny, silókukorica), amelyekből hektáronként nagyobb tömegeket lehet learatni. Ezeket szívesebben termesztik a nagyobb állattartók”.
felhagyják, hiszen ha a pásztor legelteti a területet, dolgozni nem kell, de támogatás jár a területre. Ezáltal viszont leromlik a kaszálóterületek minősége.
Egy csíkszentkirályi gazda érdeklődésünkre arról számolt be, hogy mivel egyre nehezebb az állattartásból boldogulni, így a többlet takarmányát kínálja eladásra: ömlesztett szénát (bálázási lehetőséggel), őszi tritikálét és búzát, illetve feketeborsó-zab keveréket. Elmondása szerint 1500 kilogramm tritikálét már értékesített, kilónkénti 65 baniban sikerült kiegyezni a vevővel. Emellett háromezer kilogramm szénát is eladna, az iránt viszont még csak nem is érdeklődtek. Annak kilóját 40 baniért hirdette a gazda, de még abból is kihagyna, ha lenne komoly érdeklődő. A feketeborsó-zab keverékből mindössze 100 kg-ot értékesítenek 2 lejes kilónkénti áron, de még emiatt sem keresték meg.
A göröcsfalvi Kovács Jenő – aki többek között árpát, zabot, búzát kínál eladásra – szintén a többlet gabonáját próbálja hirdetések révén értékesíteni. Mint fogalmazott, nagyon visszafogott az érdeklődés, hiába a hirdetés, mindeddig 500 kilogrammot tudott csak eladni. Tapasztalata szerint inkább korpát vásárolnak a gazdák, minthogy a gabonáért fizessenek.
– végzett egy gyors számítást Kovács Jenő.
Mindkét gazda egyetértett abban, hogy lassan olyan nehéz helyzetbe kerülnek a mezőgazdálkodók, hogy sem termeszteni, sem tenyészteni nem érdemes semmit vidékünkön.
A visszafogott érdeklődés okáról
A széna iránti visszafogott érdeklődés kapcsán Sebestyén Sándor rámutatott, egy kiló széna annyinak felel meg, mint egy félkiló abraktakarmány. Amíg ez utóbbi nagy mennyiségben 60 baniért megvásárolható, addig az állattartók nem szívesen fizetnek ahhoz közeli árat, 40–50 banit a szénáért. Az sem elhanyagolható, hogy a szállításkor sem mindegy, hogy egy tonna búzát vagy szénát kell-e hazavinni. Azt is belátta, hogy a csökkenő állatállomány is hozzájárulhat a visszafogott kereslethez. A csökkenő állatlétszám oka viszont nem más, minthogy egyre jobb minőségű állományokat tartanak a gazdák. Azaz, a korábbi 6-8 liter tejet adó fejőstehenek helyett 25 litert adó szarvasmarhákat tenyésztenek. Ennek értelmében, habár a szarvasmarhák mennyisége csökken, az állományok minősége nő.
Négy méterrel is kevesebb a Szépvízi víztározó vízszintje a teljes töltöttségi szinthez képest. Ha a hosszantartó szárazság továbbra is fennállna, akkor akár korlátozhatják a nyers víz kitermelését a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt.-nek.
Személyes iratokat és 1550 eurót tartalmazott a pénztárca, amelynek eltűnéséről november 10-én értesítette a rendőrséget egy sepsiszentgyörgyi férfi. A lopott pénztárca kilenc nap után hiánytalanul került vissza a gazdájához.
Elkezdődtek az előkészületek a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Napokra, de a városünnep csak egy lesz a decemberi közösségi események sorában. Idén is sok rászoruló karácsonyát szeretnék szebbé tenni.
Várhatóan januárban lezárulhat Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper. A bíróságnak azután kell előkészítenie az ítéletet és kihirdetnie azt.
Bűnvádi eljárás indult két háromszéki fakitermelő cég ellen, amelyek székhelyén és munkapontjain tegnap átfogó házkutatásokat is végeztek a hatóságok.
Ebben a szezonban is a Kovászna megyei Út és Híd Rt. biztosítja a megyei utak téli karbantartását – tájékoztat a megyei önkormányzat sajtóirodája. A téli hónapokban tilos a Vadas-tetőn való közlekedés.
Népzenére és néptáncra lettek figyelmesek szerda délután azok a marosvásárhelyiek, akik épp a Nemzeti Színház előtti téren jártak. Az Ifjú Zenebarátok Napja alkalmából szervezett rövid flashmobot a Maros Művészegyüttes.
Kulturális és művészeti eszközökkel oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit Erdélyben az autonómia szó kivált. Erről szól az Őshonosok a hazában című projekt.
Megmentették az enyészettől és közösségi célokra használják Marosszentgyörgyön a Máriaffi-kastélyt, amelynek hivatalos megnyitója szerdán volt, egybekötve egy interaktív kiállítással. Olyan hellyé vált a kastély, amelyet érdemes meglátogatni.
November utolsó hétvégéjén lesz az idei adventi Portéka Székelyudvarhelyen. A helyi termelők kétnapos vásárára körül néhány kisebb változtatást eszközölt a városháza.
szóljon hozzá!