Nem lesz egyszerű alkalmazni a kötelező óvodai oktatást

A kisgyerekek az óvodában tanulnak meg aktívan bekapcsolódni a társas tevékenységekbe, közösségben lenni, szabályokhoz alkalmazkodni: azoknak a gyerekeknek, akik óvodában szakemberek segítségével alakítottak ki társas kapcsolatokat, a későbbiekben is könnyebben megy majd ez. Továbbá ez az az időszak, amikor a gyermek megtanul tanulni is, amiben szintén szakemberek segítik az óvodai keretek közt – mutatott rá a Bihar megyei képviselő.

„Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) egyik jelentése szerint

– fejtette ki a politikus. Hozzátette, a gyerekek fejlődésében az óvodai oktatás olyan alapkészségek elsajátítását segíti, amelyek elengedhetetlenek az iskolai képzés során: az elemiben egyértelműen jobban fognak teljesíteni azok a diákok, akik óvodába jártak.

A képviselőtől megtudtuk, hogy jelenleg a nagyvárososokban sokkal magasabb az óvodába kerülő gyermekek aránya, 95–97 százalék, vannak viszont az országban olyan régiók – főleg az elszigetelt, hegyvidéki területeken, illetve ott, ahol mélyszegénység van –, ahol csak a gyerekek 50 százaléka jár óvodába, de az átlag vidéki gyerekeknek is csak 73–74 százaléka lesz óvodás.

Szabó Ödön szerint a számadatok is bizonyítják, hogy egyre jobban szétnyílik az olló a vidéki és városi oktatás között, így a kötelező óvodai oktatás egyik fontos szerepe lehet az esélyteremtés azáltal, hogy ösztönzi a vidéki gyerekek felzárkóztatását.

Hargita megye: nincs statisztika, de gond se

A kötelező óvodai oktatásról Márton Adél, Hargita Megye Tanfelügyelőségének óvodapedagógusokért felelős szaktanfelügyelője kérdésünkre kifejtette, egyetért a kezdeményezéssel, de úgy érzi, Hargita megyében nincsenek olyan nagy gondok az óvodába járással. Noha pontos statisztikai adatuk nincs erről, úgy gondolja, hogy 95 százalék fölötti lehet az óvodába járó gyerekek aránya.

„A szülők egyrészt, mivel dolgoznak, kényszerűségből is intézményesített keretek közé adják a gyereket, és már rég nem megőrzésre, hiszen az óvoda sokkal többről szól. Ott viszont, ahol egy-két gyerek mégsem kerül oviba, óriási lemaradás lehet, és általában épp azok a gyerekek kerülnek ebbe a helyzetbe, akiknek leginkább szükségük volna az ott szerzett tudásra, a ceruzafogástól az alapismeretekig.

– vélekedett a szaktanfelügyelő. Márton Adél rámutatott, a városokban elvétve marad ki egy-két gyerek az óvodai oktatásból, és vidéken is inkább azok a falvak érintettek, ahol nagyobb a hátrányos helyzetű, roma közösség aránya.

Marosvásárhelyen több óvodára lenne szükség

Pontos statisztikai adatokkal Illés Ildikó, a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes sem tudott szolgálni a gyerekek óvodába járásáról, de hangot adott annak a véleményének, hogy bizony jó lenne, ha minden gyerek járna óvodába, és ha törvény kötelezi erre a szülőt, akkor az talán ösztönzőleg hat.

„Inkább a hátrányos helyzetű családoknál probléma, hogy a gyerekek nem járnak óvodába. Vidéken jellemzőbb, de azért városon is akad erre példa: Marosvásárhelyen például a Hidegvölgyben van sok ilyen gyerek, de a Băneasa utcában is

Ugye az iskola is kötelező, de oda se jár mindenki. Amíg nincs valami büntetés, hiába lesz kötelező az oktatás” – fogalmazta meg véleményét a főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, óvodai szempontból egyébként Marosvásárhelyen jelenleg nagy a zsúfoltság,

Nemrég Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő is abbéli véleményének adott hangot, hogy a kötelező óvodai oktatáshoz több óvodára, óvodai csoportra is szükség lenne.

– magyarázta Cseke Erzsébet, aki jelenleg a marosszéki Iszlóban tanít öt összevont osztályt. Úgy véli, jó, hogy kötelezővé teszik az óvodát, de nagyon kíváncsi arra, miként tudják majd elérni, hogy aki eddig nem tartotta fontosnak intézménybe íratni a gyerekét, ezután annak tartsa.

Hogyan lehet kötelezni a kötelezőre?

Ezt a kérdést a törvény kezdeményezőjének is feltettük. Szabó Ödön képviselő rámutatott, az iskola is kötelező, és bizonyos szempontból lehet a jelenleginél akár nagyobb kötelezettséget bevezetni.

„Romániában volt olyan, hogy a különböző szociális juttatásokat összekötötték az iskolába járás kötelezettségével, vagyis csak az kapta meg a támogatásokat, például a gyermekpénzt is, aki járt iskolába, és hiányzásai sem haladtak meg egy bizonyos százalékot. Ez most már megszűnt, de látszik, hogy vannak módszerek a kötelezővé tételre. Azonban talán nem is a kötelezettség fontos, hanem az, hogy vonzó is legyen az oktatás.

– hangsúlyozta Szabó Ödön, hozzátéve, hogy az RMDSZ törvénytervezetében ez az elképzelés is szerepel. Megtudtuk, a melegebéd-program kísérleti jelleggel az ország ötven iskolájában már működik, és az idei költségvetésben elkülönítettek összeget arra, hogy az ország további több száz iskolájában ebédelhessenek a gyerekek. „Ha az óvoda nagycsoportja kötelezővé válik, akkor a kötelezettség mellé az ebéd is járna” – szögezte le a képviselő.