A Gemma kávézó szociális vállalkozásként működik Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozások profitorientált világában valódi felüdülés szociális vállalkozásokkal találkozni, bár első ránézésre nem mindegyikről derül ki, hogy az. Az állam azonban egyáltalán nem járul hozzá a vállalkozások társadalmi jellegének támogatásához.
2025. február 02., 20:012025. február 02., 20:01
2025. január 30., 15:492025. január 30., 15:49
Egy kis gyorstalpaló az elejére: a szociális vállalkozást az különbözteti meg a hagyományostól, hogy itt a bevétel termelése mellett társadalmi vagy környezeti problémák megoldására is törekszenek. De
Országonként változik a százalékos arány, Romániában ezeknek a vállalkozásoknak a profitjuk legkevesebb 90 százalékát kell így visszafordítaniuk. Romániában közel háromezer szociális vállalkozás működik, amelyek közül mintegy kétezer rendelkezik érvényes engedéllyel a szociális vállalkozások egységes nyilvántartása (RUEIS) szerint.
Daray Erzsébet, a marosvásárhelyi Gemma kávézó tulajdonosa: hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni
Fotó: Haáz Vince
Az ilyen vállalkozások által felvállalt szociális problémák lehetnek a fogyatékkal élők támogatása, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem vagy akár a textilipar negatív hatásainak csökkentése.
Marosvásárhelyen Daray Erzsébet és férje három és fél évvel ezelőtt nyitották meg a Gemma kávézót, amelyben nagy szerepet játszott lányuk, Krisztina, aki értelmi sérült, így részben miatta jött létre Marosvásárhely egyetlen és egyedi könyves kávézója.
„Amikor a férjemmel vállalkozásról beszélgettünk, illetve arról, hogy hol találhatná meg a lányunk a helyét, akkor mindenképpen egy olyan helyben gondolkodtunk, ahol azok is otthon tudják érezni magukat, akik ebbe a vállalkozásba bekapcsolódnak. Az pedig
– meséli a Székelyhonnak Daray Erzsébet, a kávézó tulajdonosa, aki szakmáját tekintve tanár, de a könyves szakmában is dolgozott, és 46 évesen elvégezte a turizmus szakot is, amely jó alapot jelentett a vállalkozásuk elindításában.
Fotó: Haáz Vince
Induláskor sok ember számára egyértelmű volt, hogy szociális vállalkozásként működnek, de azóta háttérbe szorult ez az információ a nagyközönség számára, hiszen legtöbben nem azért térnek be ide, hogy segítsenek valakin, hanem a jó könyvek és a különleges kávék vonzzák ide, illetve a szépen kialakított helyszín a Bolyai utcában. A tulajdonos szerint ez csak azt jelenti, hogy
Az is fontos tulajdonságuk, hogy ők független könyvesbolt és kávézóként működnek, nem csatlakoztak nagy üzletláncokhoz, nincs több munkapontuk sem Romániában, sem a világ más részein, bár ez sokszor kissé hátrányt is jelent – teszi hozzá Daray Erzsébet.
Lányuknak, Krisztinának meghatározó szerepe volt a kávézó megnyitásában
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozásukat európai uniós támogatással indították be, egy pályázat nyerteseiként tudtak alaptőkét biztosítani a vállalkozás indításához. A támogatás már régen lejárt, 2022 áprilisától már önerőből dolgoznak, és nem is olyan egyszerű fenntartani.
Tehát ez egy érdekes játék, hogy hónapról hónapra meglegyen minden. A vendéglátóiparban olyan nagyon sok pénz nincs, de mi tudatosan dolgozunk így, és hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni” – mondja mosolyogva. Jól tudja, fennmaradásuk a vásárhelyi közösségnek – magyaroknak és románoknak egyaránt – köszönhető, de a betérő turisták is sokat nyomnak a latban, hiszen ők a Google értékelések alapján választják ki a helyeket.
Erre szükségük is van, hiszen az állam semmiféle támogatásban nem részesíti őket azért, mert szociális vállalkozásként működnek, a lányuk fizetése sem részesül adókedvezményben, a „szociális” jelleg tehát csak nekik és a közösségnek fontos, amelyet szolgálnak, az államnak egyáltalán nem.
A Gemma kávézó tulajdonosa úgy véli, a vendéglátóiparban olyan sok pénz nincs, de ők tudatosan dolgoznak így
Fotó: Haáz Vince
Szociális vállalkozásként nem veszik ki a pénzt a vállalkozásból, mint mondja,
Havonta könyvklubokat szerveznek, a meseteremben gyermekfoglalkozásokat tartanak, könyvbemutatókra hívnak, és olyan szerzőket is bevonzanak, mint Bodor Ádám vagy Tompa Andrea. Társadalmi szerepük pedig abban is meglátszik, hogy odafigyelnek olyan apróságokra, amelyekre mások ritkábban: gyereksarok van, fogyatékkal élőkről szóló érzékenyítő könyveket árulnak, helyi beszállítókkal dolgoznak és még a műanyagmentességre is figyelnek.
Kápolnásfaluban újra életre kelt a régi idők húsvéti locsolkodási szokása: a Kápolnásfalusi Ifjúsági Társaság néhány éve vette a kezébe a hagyományőrzés stafétáját, s azóta minden tavasszal friss kútvízzel locsolják meg a lányokat.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Ez év első három hónapjában mintegy 700 súlyos közúti baleset történt Romániában, ezekben több mint 240-en haltak meg és mintegy 520-an sérültek meg súlyosan.
A romániai politikai vezetők a béke és igazságosság iránti elkötelezettség jelképének nevezték Ferenc pápát, a római katolikus egyház húsvéthétfőn elhunyt vezetőjét.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
szóljon hozzá!