Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:00

Korai góllal nyert, még reménykedhet a felsőházban a Kolozsvári CFR

22:41

Bodó mesternégyese, kiütötte az Acélbikákat a GYHK

22:26

A végén vitte be a kegyelemdöfést Újpesten a Corona

22:21

Kikapott a székesfehérvári farmcsapattól az új légiósokkal felálló Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Az év utolsó napjáig kell dönteniük az önkormányzatoknak a helyi adók szintjéről

Nem egyszerű ma szociális vállalkozásként fennmaradni, mégis van erre jó példa

A Gemma kávézó szociális vállalkozásként működik Marosvásárhelyen

Fotó: Haáz Vince

A vállalkozások profitorientált világában valódi felüdülés szociális vállalkozásokkal találkozni, bár első ránézésre nem mindegyikről derül ki, hogy az. Az állam azonban egyáltalán nem járul hozzá a vállalkozások társadalmi jellegének támogatásához.

Hajnal Csilla

2025. február 02., 20:012025. február 02., 20:01

2025. január 30., 15:492025. január 30., 15:49

Egy kis gyorstalpaló az elejére: a szociális vállalkozást az különbözteti meg a hagyományostól, hogy itt a bevétel termelése mellett társadalmi vagy környezeti problémák megoldására is törekszenek. De

az ilyen típusú vállalkozások nyereségének legnagyobb részét visszaforgatják a társadalmi problémák enyhítésébe vagy magába a vállalkozásba.

Országonként változik a százalékos arány, Romániában ezeknek a vállalkozásoknak a profitjuk legkevesebb 90 százalékát kell így visszafordítaniuk. Romániában közel háromezer szociális vállalkozás működik, amelyek közül mintegy kétezer rendelkezik érvényes engedéllyel a szociális vállalkozások egységes nyilvántartása (RUEIS) szerint.

Daray Erzsébet, a marosvásárhelyi Gemma kávézó tulajdonosa: hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni

Fotó: Haáz Vince

Az ilyen vállalkozások által felvállalt szociális problémák lehetnek a fogyatékkal élők támogatása, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem vagy akár a textilipar negatív hatásainak csökkentése.

A város egyetlen könyves kávézója

Marosvásárhelyen Daray Erzsébet és férje három és fél évvel ezelőtt nyitották meg a Gemma kávézót, amelyben nagy szerepet játszott lányuk, Krisztina, aki értelmi sérült, így részben miatta jött létre Marosvásárhely egyetlen és egyedi könyves kávézója.

„Amikor a férjemmel vállalkozásról beszélgettünk, illetve arról, hogy hol találhatná meg a lányunk a helyét, akkor mindenképpen egy olyan helyben gondolkodtunk, ahol azok is otthon tudják érezni magukat, akik ebbe a vállalkozásba bekapcsolódnak. Az pedig

magától értetődő volt, hogy legyek én az az ember, aki a családból bekapcsolódik, számomra pedig a könyvek világa volt otthonos. A lányom számára a vendéglátás és a házimunka tűnt kézenfekvőnek, és így született meg a könyves kávézó gondolata”

– meséli a Székelyhonnak Daray Erzsébet, a kávézó tulajdonosa, aki szakmáját tekintve tanár, de a könyves szakmában is dolgozott, és 46 évesen elvégezte a turizmus szakot is, amely jó alapot jelentett a vállalkozásuk elindításában.

Fotó: Haáz Vince

Főként nekik jelent sokat a szociális jelleg

Induláskor sok ember számára egyértelmű volt, hogy szociális vállalkozásként működnek, de azóta háttérbe szorult ez az információ a nagyközönség számára, hiszen legtöbben nem azért térnek be ide, hogy segítsenek valakin, hanem a jó könyvek és a különleges kávék vonzzák ide, illetve a szépen kialakított helyszín a Bolyai utcában. A tulajdonos szerint ez csak azt jelenti, hogy

az emberek magától értetődően választják ezt a helyet, és nem azért, mert valakin segíteni akarnak, hiszen nem feltétlenül a segítés szándéka tart fent egy vállalkozást, hanem az, hogy jól működik és egy igényt szolgál ki.

Az is fontos tulajdonságuk, hogy ők független könyvesbolt és kávézóként működnek, nem csatlakoztak nagy üzletláncokhoz, nincs több munkapontuk sem Romániában, sem a világ más részein, bár ez sokszor kissé hátrányt is jelent – teszi hozzá Daray Erzsébet.

Lányuknak, Krisztinának meghatározó szerepe volt a kávézó megnyitásában

Fotó: Haáz Vince

A vállalkozásukat európai uniós támogatással indították be, egy pályázat nyerteseiként tudtak alaptőkét biztosítani a vállalkozás indításához. A támogatás már régen lejárt, 2022 áprilisától már önerőből dolgoznak, és nem is olyan egyszerű fenntartani.

A romániai vállalkozói környezet nem a kisvállalkozók érdekeit tartja szem előtt. Havonta ki kell fizetni az adókat, a bérleti díjat, be kell szerezni a könyveket, az alapanyagokat.

Tehát ez egy érdekes játék, hogy hónapról hónapra meglegyen minden. A vendéglátóiparban olyan nagyon sok pénz nincs, de mi tudatosan dolgozunk így, és hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni” – mondja mosolyogva. Jól tudja, fennmaradásuk a vásárhelyi közösségnek – magyaroknak és románoknak egyaránt – köszönhető, de a betérő turisták is sokat nyomnak a latban, hiszen ők a Google értékelések alapján választják ki a helyeket.

A „szociális” jelleg nem fontos az államnak

Erre szükségük is van, hiszen az állam semmiféle támogatásban nem részesíti őket azért, mert szociális vállalkozásként működnek, a lányuk fizetése sem részesül adókedvezményben, a „szociális” jelleg tehát csak nekik és a közösségnek fontos, amelyet szolgálnak, az államnak egyáltalán nem.

A Gemma kávézó tulajdonosa úgy véli, a vendéglátóiparban olyan sok pénz nincs, de ők tudatosan dolgoznak így

Fotó: Haáz Vince

Szociális vállalkozásként nem veszik ki a pénzt a vállalkozásból, mint mondja,

az a céljuk, hogy fennmaradjanak, és ne csak kávézóként vagy könyvesboltként működtessék a helyet, hanem közösségi térként is.

Havonta könyvklubokat szerveznek, a meseteremben gyermekfoglalkozásokat tartanak, könyvbemutatókra hívnak, és olyan szerzőket is bevonzanak, mint Bodor Ádám vagy Tompa Andrea. Társadalmi szerepük pedig abban is meglátszik, hogy odafigyelnek olyan apróságokra, amelyekre mások ritkábban: gyereksarok van, fogyatékkal élőkről szóló érzékenyítő könyveket árulnak, helyi beszállítókkal dolgoznak és még a műanyagmentességre is figyelnek.

Marosszék Marosvásárhely