
A Gemma kávézó szociális vállalkozásként működik Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozások profitorientált világában valódi felüdülés szociális vállalkozásokkal találkozni, bár első ránézésre nem mindegyikről derül ki, hogy az. Az állam azonban egyáltalán nem járul hozzá a vállalkozások társadalmi jellegének támogatásához.
2025. február 02., 20:012025. február 02., 20:01
2025. január 30., 15:492025. január 30., 15:49
Egy kis gyorstalpaló az elejére: a szociális vállalkozást az különbözteti meg a hagyományostól, hogy itt a bevétel termelése mellett társadalmi vagy környezeti problémák megoldására is törekszenek. De
Országonként változik a százalékos arány, Romániában ezeknek a vállalkozásoknak a profitjuk legkevesebb 90 százalékát kell így visszafordítaniuk. Romániában közel háromezer szociális vállalkozás működik, amelyek közül mintegy kétezer rendelkezik érvényes engedéllyel a szociális vállalkozások egységes nyilvántartása (RUEIS) szerint.
Daray Erzsébet, a marosvásárhelyi Gemma kávézó tulajdonosa: hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni
Fotó: Haáz Vince
Az ilyen vállalkozások által felvállalt szociális problémák lehetnek a fogyatékkal élők támogatása, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem vagy akár a textilipar negatív hatásainak csökkentése.
Marosvásárhelyen Daray Erzsébet és férje három és fél évvel ezelőtt nyitották meg a Gemma kávézót, amelyben nagy szerepet játszott lányuk, Krisztina, aki értelmi sérült, így részben miatta jött létre Marosvásárhely egyetlen és egyedi könyves kávézója.
„Amikor a férjemmel vállalkozásról beszélgettünk, illetve arról, hogy hol találhatná meg a lányunk a helyét, akkor mindenképpen egy olyan helyben gondolkodtunk, ahol azok is otthon tudják érezni magukat, akik ebbe a vállalkozásba bekapcsolódnak. Az pedig
– meséli a Székelyhonnak Daray Erzsébet, a kávézó tulajdonosa, aki szakmáját tekintve tanár, de a könyves szakmában is dolgozott, és 46 évesen elvégezte a turizmus szakot is, amely jó alapot jelentett a vállalkozásuk elindításában.
Fotó: Haáz Vince
Induláskor sok ember számára egyértelmű volt, hogy szociális vállalkozásként működnek, de azóta háttérbe szorult ez az információ a nagyközönség számára, hiszen legtöbben nem azért térnek be ide, hogy segítsenek valakin, hanem a jó könyvek és a különleges kávék vonzzák ide, illetve a szépen kialakított helyszín a Bolyai utcában. A tulajdonos szerint ez csak azt jelenti, hogy
Az is fontos tulajdonságuk, hogy ők független könyvesbolt és kávézóként működnek, nem csatlakoztak nagy üzletláncokhoz, nincs több munkapontuk sem Romániában, sem a világ más részein, bár ez sokszor kissé hátrányt is jelent – teszi hozzá Daray Erzsébet.
Lányuknak, Krisztinának meghatározó szerepe volt a kávézó megnyitásában
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozásukat európai uniós támogatással indították be, egy pályázat nyerteseiként tudtak alaptőkét biztosítani a vállalkozás indításához. A támogatás már régen lejárt, 2022 áprilisától már önerőből dolgoznak, és nem is olyan egyszerű fenntartani.
Tehát ez egy érdekes játék, hogy hónapról hónapra meglegyen minden. A vendéglátóiparban olyan nagyon sok pénz nincs, de mi tudatosan dolgozunk így, és hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni” – mondja mosolyogva. Jól tudja, fennmaradásuk a vásárhelyi közösségnek – magyaroknak és románoknak egyaránt – köszönhető, de a betérő turisták is sokat nyomnak a latban, hiszen ők a Google értékelések alapján választják ki a helyeket.
Erre szükségük is van, hiszen az állam semmiféle támogatásban nem részesíti őket azért, mert szociális vállalkozásként működnek, a lányuk fizetése sem részesül adókedvezményben, a „szociális” jelleg tehát csak nekik és a közösségnek fontos, amelyet szolgálnak, az államnak egyáltalán nem.
A Gemma kávézó tulajdonosa úgy véli, a vendéglátóiparban olyan sok pénz nincs, de ők tudatosan dolgoznak így
Fotó: Haáz Vince
Szociális vállalkozásként nem veszik ki a pénzt a vállalkozásból, mint mondja,
Havonta könyvklubokat szerveznek, a meseteremben gyermekfoglalkozásokat tartanak, könyvbemutatókra hívnak, és olyan szerzőket is bevonzanak, mint Bodor Ádám vagy Tompa Andrea. Társadalmi szerepük pedig abban is meglátszik, hogy odafigyelnek olyan apróságokra, amelyekre mások ritkábban: gyereksarok van, fogyatékkal élőkről szóló érzékenyítő könyveket árulnak, helyi beszállítókkal dolgoznak és még a műanyagmentességre is figyelnek.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
szóljon hozzá!