Az első Eldi-képek egyike. Kabai Elek a pékmesterek társaságában
Fotó: Eldi
1984-ig kell visszatekintenünk ahhoz, hogy megismerjük az Eldi történetét. Egrestőn ekkor Kabai Elek kedves feleségévél és hat alkalmazott segítségével megsütötte az első, téglakemencében készült kenyeret. A többi pedig már történelem, amit az alábbiakban olvashatnak.
2024. február 15., 11:262024. február 15., 11:26
A Kabai családnak az első öt évben nem volt nehéz dolga, hiszen a lisztet és az alapanyagokat biztosította az állam, a kisült péktermékeket pedig csak le kellett szállítani a szövetkezetnek.
– vallotta be őszintén az alapító tulajdonos, aki az élesztőért például többször is Nagyváradra kellett hogy utazzon, a sütés utáni szállítást pedig autó híján lovas szekerekkel oldották meg. „A gyulakutai pékség volt a nagy konkurenciánk a régióban, de mivel mi finomabb kenyeret készítettünk, ezért a magánüzletek mind tőlünk akartak vásárolni” – emlékezett vissza Kabai Elek, akinek kliensei adtak hitet és erőt a pékség működtetéséhez.
Kabai Elek Csaba kedvenc pékárujával, a hagyományos fehér kenyérrel
Fotó: Eldi
1997-et írtunk, amikor az Eldi annyira népszerű és szeretett márkává lépett elő, hogy egyetlen téglakemence már nem volt elegendő a vevőkör kiszolgálásához. „Ekkor döntöttük el, hogy megépítjük a pékségünket, amely immár két téglakemencével működött. Ám az év végére már ez sem volt elégséges, ezért Budapestre utaztam, és megrendeltem egy négyszintes sütőkemencét Egrestőre” – elevenítette fel emlékeit az alapító, aki szerint a jó kenyér titka a megfelelő alapanyagok használatában és a szeretetteljes munkavégzésben rejlik.
Kabai Elek pedig beadta a derekát. „Marosvásárhelyen részletre megvásároltunk egy picike süteményes részleget, ám az első villanyszámla megérkezése után majdhogynem hanyatt estem… Ekkor nagyon gyorsan gázos kemencére váltottunk, idővel pedig elkezdtük a folyamatos terjeszkedést” – mesélte az Eldi tulajdonosa, aki a süteményes részlegre a volt Mopan munkatársait csábította maga mellé.
Asztalos Attilát fiatal kora ellenére már most elismeri a szakma
Fotó: Eldi
Ez idő tájt kezdett el bekapcsolódni a vállalkozás mindennapi aktív életébe Kabai Elek fia, Csaba is. „Bár már kisgyerekkoromtól folyamatosan sürögtem-forogtam a kenyerek között – és nagyon nagy előszeretettel fogyasztottam a kenyér durcát –, 2008 körülre tehető az az időszak, amikor kézzel fogható munkával is segíteni tudtam a vállalkozást” – mondta el a jelenleg marketingigazgatóként tevékenykedő beszélgetőpartnerünk. Csaba az évek során folyamatosan lépkedett előre a ranglétrán, a sikerek pedig erőt adtak neki a munkához. „Elcsépelt szöveg ugyan, de ami nem öl meg, az megerősít. Én pedig ezzel teljesen azonosulni tudok” – vallja Kabai Elek Csaba, aki immár kéz a kézben vezeti édesapjával a pékséget.
Elek bácsinak számtalan díjat ítéltek oda az évek során, ám mind közül a 2017-es Magyar Pékszövetség által kapott kitüntetésre a legbüszkébb. „Tisztán emlékszem rá, hogy novemberben Hévízre invitáltak minket egy pékszövetségi gyűlésre, ahol hatalmas meglepetésemre Nagy István agrárminiszter úr és Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a pékszakma terén elért sikeres eredményekért életműdíjjal tüntetett ki. Ezért mind a mai napig köszönettel tartozom nekik” – mesélte el élete talán legnagyobb elismerését Kabai Elek. Kitüntetésekkel ugyanakkor a fiatal generáció is büszkélkedhet:
„Gyerekkoromtól tata mellett vagyok a pékségben, immár pedig bő két éve pékként tevékenykedem az Eldinél. Ez egy nagyon nehéz szakma, ahol folyamatosan éjszakázni kell, de én erre születtem, és ezt akarom csinálni” – állítja határozottan Attila, akinek munkásságát szemtelenül fiatal kora ellenére az országos szakma is elismerte.
Kabai Elek díszoklevele. Méltán lehet rá büszke
Fotó: Eldi
„Egrestő lakosságának java része nálunk dolgozik” – vette át a szót Kabai Elek Csaba, azonban az új csarnok megnyitása óta már Marosvásárhelyről és Erdőszentgyörgyről is toboroznak embereket, hiszen a kenyérgyár kinőtte a falut. A közigazgatásilag Balavásárhoz tartozó településen folyamatosan, három váltásban sütik a finomabbnál finomabb kenyereket és pékárukat, amelyek Maros megye mellett Hargita, Szeben, Kolozs, Fehér és a Beszterce-Naszód megyében is jelen vannak a boltok polcain.
– folytatta a marketingigazgató, akinek szavai hallatán egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy havi szinten akár 450 tonna lisztet is felhasználnak a sütéshez.
Az Eldi péksége Egrestőn. A település lakosságának java része itt dolgozik
Fotó: Eldi
Beszélgetésünk során az Eldi egy új iparág felé történő nyitásáról is értesültünk, amely nem más, mint a fagylaltgyártás. „A volt csoporttársaim vettek rá arra, hogy ebben a szektorban is vessük meg a lábunkat” – ismertette a fagylaltgyártás kezdeteit az Eldinél Kabai Elek Csaba, aki a szükséges adminisztratív teendők után a fagyigyártást átengedte unokaöccsének, Attilának.
– magyarázta Asztalos Attila, aki a klasszikus és gyümölcsös ízesítésű fagylaltok mellett folyamatosan kísérletezik új ízekkel is, illetve rövid távú célja – amely akár már az írás megjelenésekor valósággá válhat –, hogy tölcséres jégkrémmel is foglalkozzanak. „Mindemellett az a legfőbb célunk, hogy amit tata 40 évvel ezelőtt megkezdett, az a jövőben is legalább ilyen jól működjön” – mondta nagy egyetértésben Kabai Elek Csaba és Asztalos Attila, amelynél az alapító sem kívánhatna szebbet.
Végezetül természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vállalkozás vezetőinek melyek a kedvenc saját termékeik. Míg Elek bácsi az unokája által sütött díjnyertes pergelt magos kenyeret és a krumplis cipót részesíti előnyben, addig Csaba a hagyományos fehér kenyeret és a teljes kiőrlésűt szereti a legjobban. Attila a saját díjnyertes sütése mellett a vert kenyérre esküszik.
„Igazából azonban egyikkel sem lehet melléfogni, hiszen az Eldinél minden egyes termék nagy odaadással és szeretettel készül, amit bátran ajánlunk a vásárlóknak” – állítja nagy egyetértésben mindhárom generáció képviselője, amivel tapasztalatainkra támaszkodva mi is végtelenül egyet tudunk érteni.
Az itt olvasható tartalom először az „Akiket az idő igazol” 2023-as kiadványában jelent meg.
(X – fizetett hirdetés)
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében és egy melléképületében a Mezőpanit községhez tartozó Harcó településen keddre virradóra – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Elkezdődött a csíkszeredai virágvásár, a standok a Promenádtól a Szabadság-térig kígyóznak. Nem csak a kínálat, a kereslet is nagy a sírokra szánt virágokra: már hétfőn vásárlókkal volt tele a vásártér.
Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen. A Tudor-negyedben nyolc speciális konténert helyeztek el, az akció október 30-ig, szerdáig tart – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
A héten közel 30 kovásznai utcában kezdik el a szennyvíz- és vízellátó hálózat bővítését. A nagyszabású munkálatot az Országos Helyreállítási Alapból (PNNR) finanszírozzák.
Milyen átalakításokat képzelt el Csíkszereda forgalmi rendjén a városvezetés a jövőre nézve, milyen változtatások segítenék a gördülékenységet a közlekedésben a taxisok szerint? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A szokásosnál később kezdődik el idén Hargita megyében a veszettség megelőzését célzó oltáskampány a rókák esetében. A háború miatt Ukrajnában rendre elmaradnak az ilyen jellegű akciók, így Romániában a határmenti megyékre koncentrál a szakhatóság.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Letették az esküt azok a képviselők, akik az új testület alakuló ülésén ezt még nem tehették meg, és az alpolgármestert is megválasztották Gyergyószentmiklóson. Immár teljes az új városvezetés.
Közzétette az előttünk álló kéthetes időszakra, az október 28. és november 10. közötti időintervallumra szóló időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Letették a hivatali esküt a Hargita megyei önkormányzat képviselő-testületének tagjai, és Bíró Barna Botond megválasztott elnök. Bíró szerint minden céljuk, munkájuk, tervük központjában az emberek állnak.