
Archív
Fotó: Gergely Imre
Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez tartozik. A Ploiești-i Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Prahova Megyei Törvényszék elsőfokú döntését, amely Hargita megyének kedvezett.
2020. június 25., 17:192020. június 25., 17:19
Tíz évnyi pereskedés után Hargita megye és Gyergyószentmiklós önkormányzata javára ítélt tavaly júniusban a Prahova Megyei Törvényszék abban a perben, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát hivatott megállapítani. Az alapfokú ítélet szerint a közigazgatási határ Gyergyószentmiklós és Almásmező között a 32-es kilométernél húzódik, ahogy az 2000. évi 540-es számú kormányhatározat is rögzíti. Ezzel érvénytelenné vált az 1998-ban kiállított, megyehatárt megállapító jegyzőkönyv, amelynek értelmében Neamț megyéhez tartozik a Békás-szoros is.
A Neamț megyeiek – Almásmező, a megyei önkormányzat, a prefektusi hivatal és a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal – fellebbeztek, a folyamodványt a Ploiești-i Ítélőtábla tárgyalta, amely elfogadva a moldvaiak indokait,
A romániai bíróságok portálján megjelent rövid kivonat szerint alaptalannak ítélték, és elutasították a határmegállapítás érdekében történt per kezdeményezését. Ezzel
A határmegállapítás érdekében indult bírósági eljárást Mezei János akkori gyergyószentmiklósi polgármester kezdeményezte 2009-ben a gyergyószentmiklósi bíróságon, 2010-ben a Hargita megyei önkormányzat is belépett a perbe, amelynek tárgyalását Almásmező kérésére helyezték át a Prahova Megyei Törvényszékre. 2012-ben elutasították Gyergyószentmiklós keresetét, a döntést a város és Hargita Megye Tanácsa is megfellebbezte, ezt a Ploiești-i Ítélőtábla elfogadta, elrendelve a per újratárgyalását.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
8 hozzászólás