
Kereplő a Nyikó menti Malomfalván. Eljött az ideje. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig húsvétvasárnap esti dicsérete – részletezi a római katolikus egyház általános naptára.
2018. március 29., 12:112018. március 29., 12:11
2018. március 29., 12:162018. március 29., 12:16
Az ünneplés a húsvét eseményének hármas tagja: a három nap nem előkészület a húsvétra, hanem maga az ünnep. A napokat ősi módon, az ószövetségi számlálás alapján estétől estéig veszik. Így
„Ekkor éri el a liturgia ünneplése tetőfokát. Ugyanebbe a harmadik napba tartozik bele a húsvétvasárnapnak, az ünnepek ünnepének liturgiája is. Húsvétvasárnap estéjén ér véget a szent három nap” – írja Radó Polikárp.
Régebben az átadás és egyben az árulás napjaként is emlegették nagycsütörtököt. Ma az úr vacsorájának csütörtökje.
Jézus szenvedésének és feltámadásának liturgikus szent három napja nagycsütörtök este az utolsó vacsora miséjével veszi kezdetét, amelyen megemlékeznek az Oltáriszentség és a papság szentségének alapításáról. A szentmise glóriájára megszólalnak a harangok, csengők és az orgona. Utána elnémulnak, népiesen megsüketülnek. Úgy is mondják „elkötik a harangokat” a nagyszombati vigília glóriájáig.
A kerephangú némaság a Krisztus kínszenvedésekor elhallgató apostolok félelmét és a halál fölötti megrendülést jelképezi.
Nagyszombat estéjén szólalnak meg újra a harangok. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök a papokkal és szerzetesekkel ünnepélyes misét mutat be, amelyen megáldja a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos olajakat és krizmát. Gyulafehérváron nagycsütörtök délelőtt tíz órakor kezdődik az olajszentelési szentmise, amely egyben a főegyházmegyei ministránszarándoklat alkalma. A papok megújítják felszentelésükkor tett ígéretüket. A szentmise végén ünnepélyes körmenetben viszik át a megszentelt olajakat az érseki palotába. Idén
A templomokban az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért. A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik – a húsvéti vigília áldoztatásáig ott őrzik. Az oltárfosztás során a pap Jézus szenvedéseinek emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az oltárokról, és azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig.
A templomokban a nagycsütörtök esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Udvarhelyi szertartások, események
A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban csütörtök este hét órakor kezdődik a szentmise, előtte negyven perccel lamentációt tartanak. A ferences templomban reggel fél nyolckor lamentációt tartanak, délután öt órától gyónási alkalmat biztosítanak a hatkor kezdődő szentmiséig. A bethlenfalvi Mária neve templomban délután öt, a kadicsfalvi Szent Anna és Joachim-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a liturgia. A Kis Szent Teréz-plébániatemplomban délután öttől fél hétig szentgyónási lehetőséget biztosítanak. A fél hétkor kezdődő szentmise után virrasztást tartanak. A szombatfalvi Szent György-plébániatemplomban este fél hatkor kezdődik a lamentáció, hat órakor pedig az utolsó vacsora miséje. Utána imavirrasztás lesz. A szombatfalvi református templomban délután öt, a Bethlen-lakótelepi és a belvárosi református templomban pedig hat órakor kezdődik a bűnbánati istentisztelet. A belvárosi unitárius templomban délután öt órától hiterősítő istentiszteletre kerül sor, utána Simó Sándor esperes-lelkész, Orbán Gyöngyvér kántor és Albert-Nagy Ákos végzős teológiai hallgató elénekli a passiót.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!