Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:46

Hol húzódik a határ szólásszabadság és káros tartalmak között az online médiában?

20:13

Érmekben gazdag hétvégét zártak a csíkszeredai biatlonosok

19:36

Ha még nem nézed, itt az ideje elkezdeni az új Trónok harca előzménysorozatot

19:29

Véget ért a veretlenségi sorozat, először kapott ki a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában

Nagycsütörtök estéjén „Rómába mennek a harangok”

Kereplő a Nyikó menti Malomfalván. Eljött az ideje. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig húsvétvasárnap esti dicsérete – részletezi a római katolikus egyház általános naptára.

Molnár Melinda

2018. március 29., 12:112018. március 29., 12:11

2018. március 29., 12:162018. március 29., 12:16

Az ünneplés a húsvét eseményének hármas tagja: a három nap nem előkészület a húsvétra, hanem maga az ünnep. A napokat ősi módon, az ószövetségi számlálás alapján estétől estéig veszik. Így

a nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig tartó időszak az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete. Nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála az emlékező ünneplés tárgya. Nagyszombat estétől húsvét vasárnap estig tart a harmadik nap.

„Ekkor éri el a liturgia ünneplése tetőfokát. Ugyanebbe a harmadik napba tartozik bele a húsvétvasárnapnak, az ünnepek ünnepének liturgiája is. Húsvétvasárnap estéjén ér véget a szent három nap” – írja Radó Polikárp.

Elnémulnak a harangok

Régebben az átadás és egyben az árulás napjaként is emlegették nagycsütörtököt. Ma az úr vacsorájának csütörtökje.

Katolikus templomainkra eme nap estéjétől nagyszombat estig – a legmélyebb gyász jeleként – csend telepszik.

Jézus szenvedésének és feltámadásának liturgikus szent három napja nagycsütörtök este az utolsó vacsora miséjével veszi kezdetét, amelyen megemlékeznek az Oltáriszentség és a papság szentségének alapításáról. A szentmise glóriájára megszólalnak a harangok, csengők és az orgona. Utána elnémulnak, népiesen megsüketülnek. Úgy is mondják „elkötik a harangokat” a nagyszombati vigília glóriájáig.

Amikor a „harangok Rómába mennek”, helyüket fakereplők veszik át, ezek jelzik a napszakokat, hívogatnak a szertartásokra.

A kerephangú némaság a Krisztus kínszenvedésekor elhallgató apostolok félelmét és a halál fölötti megrendülést jelképezi.

Nagyszombat estéjén szólalnak meg újra a harangok. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Két szentmise

A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök a papokkal és szerzetesekkel ünnepélyes misét mutat be, amelyen megáldja a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos olajakat és krizmát. Gyulafehérváron nagycsütörtök délelőtt tíz órakor kezdődik az olajszentelési szentmise, amely egyben a főegyházmegyei ministránszarándoklat alkalma. A papok megújítják felszentelésükkor tett ígéretüket. A szentmise végén ünnepélyes körmenetben viszik át a megszentelt olajakat az érseki palotába. Idén

a nagycsütörtöki olajszentelési szentmisét élő adásban közvetíti a Duna Televízió.

A templomokban az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért. A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik – a húsvéti vigília áldoztatásáig ott őrzik. Az oltárfosztás során a pap Jézus szenvedéseinek emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az oltárokról, és azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig.

A templomokban a nagycsütörtök esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Udvarhelyi szertartások, események

A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban csütörtök este hét órakor kezdődik a szentmise, előtte negyven perccel lamentációt tartanak. A ferences templomban reggel fél nyolckor lamentációt tartanak, délután öt órától gyónási alkalmat biztosítanak a hatkor kezdődő szentmiséig. A bethlenfalvi Mária neve templomban délután öt, a kadicsfalvi Szent Anna és Joachim-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a liturgia. A Kis Szent Teréz-plébániatemplomban délután öttől fél hétig szentgyónási lehetőséget biztosítanak. A fél hétkor kezdődő szentmise után virrasztást tartanak. A szombatfalvi Szent György-plébániatemplomban este fél hatkor kezdődik a lamentáció, hat órakor pedig az utolsó vacsora miséje. Utána imavirrasztás lesz. A szombatfalvi református templomban délután öt, a Bethlen-lakótelepi és a belvárosi református templomban pedig hat órakor kezdődik a bűnbánati istentisztelet. A belvárosi unitárius templomban délután öt órától hiterősítő istentiszteletre kerül sor, utána Simó Sándor esperes-lelkész, Orbán Gyöngyvér kántor és Albert-Nagy Ákos végzős teológiai hallgató elénekli a passiót.