Most valóban a magyar diák románnyelv-tudását méri fel az érettségi, nem a magolási képességét

amitől „irtózik a gyerekek többsége” – fogalmazott Crăciun Melinda.

Rövidebb fogalmazásra számíthatnak

Ha a gyerek nem tudja jól kifejezni magát románul, de megértette a szöveget, azt már pontozzák, hiszen karikáznia kell, ami nagy előny. „Nem úgy mutatja meg a gyerek, hogy tud románul, hogy szinonimát kérnek tőle egy 1800-as években írt, [mára archaikusnak hangzó] szövegből, de az sokat elmond róla, ha el tud olvasni egy aktuális szöveget, megérti a lényegét, akár anélkül is, hogy el tudná mondani a saját szavaival, hogy miről szól” – fejtette ki a román szakos tanárnő.

A második résznél egy szöveget kapnak, ami alapján egy témát körül kell írniuk. Az irodalmi résznél a fogalmazás sokkal rövidebb, hiszen eddig legkevesebb 400 szót kellett írniuk, most 250-et kell, ráadásul egy adott témáról, nem pedig íróról vagy bizonyos műfajról. Ez

– összegezte a tanárnő, aki elárulta, már rég vágyott egy ilyen érettségire.

Akár „áldozati generációnak” is nevezhetjük őket

Ez az első olyan nemzedék, amely nulladiktól negyedikig tankönyvek nélkül tanulta differenciáltan a román nyelvet, nevezhetjük „áldozati generációnak” is őket, de ezután már csak jobb lesz, mert a tanárok legnagyobb része elvégezte azt a képzést, amelyen elsajátították, hogy miként kell a román nyelvet idegen nyelvként tanítani – emelte ki Crăciun Melinda.

„Megértik, hogy egy idegen nyelv tanulása nem abból áll, hogy bemagolnak szövegeket, hanem abból áll, hogy a mindennapi életben is fel tudják használni. Tehát

hanem attól, hogy a gyerek milyen ügyesen mondja el például, hogy mit jelent a pénz az életében” – osztotta meg velünk a marosvásárhelyi tanárnő.

Hozzátette, a szaklíceumoknál nincs megszabva, hogy milyen írók műveit használják fel a diákok a fogalmazásnál, de a humán osztályoknál már megszabják, hogy tantervben lévő írókat használjanak. Viszont itt sincs az megszabva, hogy csak román írók lehetnek ezek, tehát

ez is óriási lehetőség egy magyar diáknak, akinek megvannak már az ismeretei magyar irodalomból.

Fontos, hogy ne tizenegyedikben kezdődjön mindez, hanem már egész kiskorban kezdjünk el románul mondókázni velük. „Igyekezzünk megteremteni nekik azokat a helyzeteket, ahol megtapasztalják, hogy

Aki akarja segíteni a gyerekét abban, hogy könnyebben menjen a román érettségi, állítsa át a gyereke telefonját román menüre, nézzenek meg egy héten egy román filmet, menjenek olyan helyre, ahol beszélnek románul, a sportklubot ne úgy válasszák ki, hogy a tanár feltétlenül beszéljen magyarul” – javasolja a román szakos tanárnő.

Pontozzák, ha megértette, miről szól a szöveg

A mostani érettséginek nagy előnye lesz az is, hogy ugyanazért a típusú hibáért csak egyszer vonja le a tanár pontot, például a ragozást hiába hibázza el ötvenszer, csak egyszer vonják le a pontot ezért.

– magyarázta a szaktanár, aki egy Beszterce megyei szórványfaluból költözött Marosvásárhelyre, ahol anyanyelvi szinten megtanult magyarul, majd a gyerekeit is megtanította rá. Mint mondja, fordított helyzetben még több lehetősége van egy magyar gyereknek a román kultúrával, román társaságokkal találkozni Romániában, de tenni kell azért, hogy egy nyelvet elsajátítsunk.

A tételmodelleket itt lehet letölteni.