A Szajnába szonárokat helyeztek el, illetve különböző gátakat építettek, mert olyan magas a terrorkészültség. Hogyan alakulhatott ki ez a folyamat, és hol tartunk most? – tette fel a kérdést a moderátor.

Demkó Attila rámutatott, a folyamat Franciaországot tekintve a 70-es, 80-as évek óta tart: munkaerőhiány, jelentős betelepülés volt francia gyarmatokról, Algériából, Marokkóból, de más országokból is, és az integráció nem sikerült. Ezek azok a jelenségek, amiket most nagyban látunk, elsősorban a francia külvárosokban, a nyolcvanas évek elején jelentek meg. Akkor voltak az első ilyen típusú zavargások.

Ez már nem az a világ, amikor maga egy rendőri vagy egy csendőri erő elég ahhoz, hogy egy fontos európai ország utcáin rend legyen. És még ez se elég ahhoz, hogy teljesen biztonságban érezhessék magukat.”

átvettek elemeket az európai társadalmaknak a kultúrájából, és persze magukon hordozzák a tengeren túlról érkezett ellenkultúrát is, tehát azt az amerikai, akár hippo kultúrát, ami a társadalmon belüli kívülállósságot erősíti leginkább a fiataloknál.”

A probléma másik része a közbiztonságé. „Tehát a francia hatóságok, csendőrök, rendőrök szó szerint nagytakarítást végeztek Párizs utcáin az elmúlt hetekben, hónapokban, több mint tízezer illegális bevándorlót telepítettek, toltak ki a külvárosokon is kívülre. Ez is a jéghegynek a csúcsa, hiszen Franciaországon belül minimális becslések szerint 700 ezerre, maximális becslések szerint

Tehát valahol ott vannak, el kellene hagyniuk az országot, de nem hagyják, a kitoloncolások lassan haladnak. Tehát most ez egy szépségtapasz, amit a hatóságok véghez vittek. Párizs belvárosában már nincsenek illegális sátortáborok. Kérdés, hogy mi lesz azután, hogy a véget ér az olimpia.”

Szóba jött az importált konfliktusok kérdése is

A nyugat-európai városokban elkezdtek vezető pozícióba kerülni migrációs hátterű emberek, de ők maguk sem feltétlenül bírnak ezzel a fajta tömeggel és a szélsőséges megnyilvánulásokkal – merült fel.

Marsai Viktor kiemelte, ennek kapcsán két probléma is van. Az egyik az importált konfliktusoknak a kérdése. Elsősorban a frissen érkezett, tehát a 90-es évektől érkezett bevándorló tömegesen, általában illegális módon érkezett bevándorlóközösségek esetében, hogy ők hozzák magukkal a kibocsátó országoknak a konfliktusait, vagy a belsőket, vagy az országok közti konfliktusokat.

Tehát ezzel eleve van egy nagy filozófiai probléma a nyugati világban. Nemcsak a bűnözés, a terrorizmus is növekszik.

„Ha megnézzük az iszlamista terroristáknak a hátterét, nagyon sokan bűnözői hátterűek, tehát nem arról van szó, hogy ezek tizenéves koruktól kezdve a Koránt tanulmányozzák és mélységesen hisznek a Korán minden egyes sorában, és azt kívülről tudják. Hanem nagyon sokszor arról van szó, hogy bűnöző életmódot folytatnak, és aztán a börtönben világosodnak meg. Tehát az iszlamista terrorizmus egyik keltetője a francia, a brit, a német börtön.”

Az erkölcsös az lenne, ha...

A beszélgetésen arról is szó esett, hogy gyakran hallani a nyugat-európai politikusoktól, hogy nekünk itt Európában azért is kell befogadnunk azokat a migránsokat, akik ide akarnak jönni, merthogy ők mennyire szegények, hogy őnekik joguk van a jobb életre, és ettől Európának egyébként is jobb lesz.

Az első nagyon fontos dolog, hogy Európának be kellene tartania a saját törvényeit. Európa szinten milliós számról beszélünk olyanokról, akiknek semmiféle jogalapjuk nincsen itt tartózkodni. És mégsem azt az erőfeszítést látjuk, hogy hogyan próbálják hazavinni ezeket az embereket az egyes tagállamok, hanem azt, hogy hogyan próbáljuk az emberi jogaikat megvédeni, legalábbis néhány nyugat-európai fővárosban.