A rendelet szerint a háromtagú romániai családnak egy hónapban a következő élelmiszeripari termékekre van szüksége a minimális életszínvonal megtartásához: 3,08 kilogramm liszt, 5,8 kg kukoricaliszt, 32 kg kenyér, 0,5 kg sütőipari termék, 0,7 kg tésztaféle, 1,4 kg rizs, 2,1 kiló szemes bab, 13,1 kg burgonya, 1,6 kg sárgarépa, petrezselyem és paszternák, 2,5 kg hagyma, 3,8 kg savanyúság, 800 gramm sűrített paradicsom, 1 kg zöldségkonzerv, 3 kg alma, 0,5 kg citrusféle, 0,7 kg marhahús, 2,5 kg sertéshús, 2,8 kg szárnyashús, 0,4 kiló juhhús, 2,5 kiló felvágott, 0,8 kg friss vagy fagyasztott hal, 14,8 liter friss tej, 0,7 liter savanyú tej, 1,1 kg sós tehéntúró, 0,7 kg sós juhtúró, 0,9 kg friss túró és tejföl, 42 tojás, 2,8 liter étolaj, 0,7 kg zsír, 0,5 kg margarin, 2,8 kiló cukor, 0,1 kg csokoládé és cukorka, illetve 2,3 liter nem szeszes ital. A felsorolt élelmiszerek milyensége és mennyisége

talán pont ezért döntöttek úgy a rendelet megjelenése után négy évvel, hogy fel is függesztik a lista frissítését.

A 2000-ből származó rendeletben ugyanis a fogyasztói kosár összetétele mellett arra is kitértek, hogy ennek tartalmát negyedévente frissítenie kell az Országos Statisztikai Hivatalnak és a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémiának, az új formát pedig kormányrendelettel hagyják jóvá. A 2004-ből származó 11-es számú sürgősségi kormányrendelettel azonban eltörölték a fogyasztói kosár aktualizálásának kötelezettségét.

Magyarországon például minden év januárjában frissíti fel a Központi Statisztikai Hivatal annak a bevásárló kosárnak a tartalmát, amelynek szerepe, hogy a benne szereplő termékek és szolgáltatások árváltozásaiból ki tudják számítani a mindenkori fogyasztói árindexet, vagyis az inflációt. Az éves frissítés oka, hogy a fogyasztók változó vásárlási szokásait tükrözzék – számolt be a Népszava.hu.

Látható tehát, hogy nem a megélhetéshez szükséges termékek felsorolásáról van szó, hanem a vásárlók által gyakran vásárolt termékek alapján áll össze a fogyasztói kosár.

György Ottilia, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara Gazdaságtudományi Tanszékének vezetője is ezt erősítette meg: ahogy az oktató megkeresésünkre fogalmazott, a fogyasztói kosár egy átlagfogyasztó által egy adott időszak alatt megvásárolt termékekre vonatkozik. A kosár összetétele attól is függ, hogy egy adott országban mekkora az átlagjövedelem színvonala, ez alapján határozzák meg, hogy a kosár tartalmának hány százalékát teszik ki az élelmiszerek, az alapszükségletek kielégítését célzó termékek, mennyi belőle a luxustermék, vagy éppen a szabadidős tevékenység. Az aktualizálásra a szakember szerint is szükség van, hiszen 2000 óta nagymértékben változtak a jövedelmek és az árak is. Tudni kell ugyanis, hogy

Hozzátette, a változtatás másik oka az lehet, hogy már nem csak az alapszükségletekre szeretnének fókuszálni, hanem a vásárlási szokásokat is figyelembe vennék.

Új megközelítés

Az új törvényjavaslattal, amelyet a 2000-ből származó előírások módosítására és kiegészítésére dolgoztak ki, ismét visszavezetnék a fogyasztói kosár negyedéves frissítésének kötelezettségét. Az elképzelés szerint az aktualizálást a korábbiakhoz hasonlóan ismét az Országos Statisztikai Hivatal és a Gazdaságtudományi Akadémia végezné. A módosításról húsz képviselő és szenátor tavaly novemberi kezdeményezésére ebben a hónapban tárgyaltak először a Szenátusban. A javaslat az L81-es munkaszámot kapta, jelenleg két szakbizottságnál is tárgyalnak róla. A javaslatban az időszakos frissítés mellett arra is kitértek, hogy

(szülők és két gyerek) a mennyiségek kiszámításakor. A javaslat szerint a fogyasztói kosár 45,5 százalékát az élelmiszeripari termékek tennék ki 1048,3 lej értékben, 140,5 lej jutna ruhára és cipőre (6,1%), 306,4 lej lakásra, vízre, elektromos áramra, gázra és más fűtőanyagra (13,3%), 71 lej a lakás fenntartására (3,1%), 133,8 lej egészségügyi költségekre (5,8%), 165,9 lej közlekedésre (7,2%), 20,7 lej postai és kommunikációs költségekre (0,9%), 53 lej oktatásra, pihenésre és kultúrára (2,3%), 133,6 lej különféle termékekre és szolgáltatásokra (5,8%), végül pedig 230,4 lejt (10 százalék) biztonsági alapként, megtakarításként határoztak meg. A javaslatból kitűnik, amennyiben érvénybe lép,

Másképp hogyan lenne elég egy hónapban négy személynek 140 lej ruhára és cipőre, 306 lej a számlákra, üzemanyagra és esetenként lakbérre, 133 lej egészségügyi ellátásra vagy éppen 53 lej kikapcsolódásra és tanulásra?