Miért Hargita megyében a legalacsonyabbak a bérek, ha viszonylag jól teljesít a megye gazdasága?

Miért Hargita megyében a legalacsonyabbak a bérek, ha viszonylag jól teljesít a megye gazdasága?

Hargita megye esetében lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutatnak a statisztikák, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Az átlagbér tekintetében évek, sőt évtizedek óta az országos statisztika végén helyezkedik el Hargita megye, és nincs ez másként a gazdasági előrejelzésekben sem. Sokáig egymással „versengett” a két székelyföldi megye – Hargita és Kovászna – az utolsó helyekért, azóta viszont a háromszéki térségnek sikerült elszakadnia a lista végétől. Gazdasági erejét tekintve azonban Hargita megye is viszonylag jól teljesít, közelebb áll a középmezőnyhöz, mint a legrosszabbul teljesítő megyékhez. Akkor mégis miért ilyen alacsony az átlagfizetés itt? Egyáltalán, lehet hinni a számoknak? Itt fizetnek a legrosszabbul a cégek, pedig lenne miből többet adjanak? Vagy ennél sokkal bonyolultabb a helyzet?

Széchely István

2024. február 12., 07:492024. február 12., 07:49

Közzétette nemrég a legfrissebb, a főbb gazdasági és társadalmi mutatók regionális és területi előrejelzését az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNP) a 2023–2027-es időszakra.

A prognózis az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira támaszkodik, ezek alapján ad előrejelzést egyebek között a bruttó és nettó átlagbér, a foglalkoztatottság, a bruttó hazai termék, a munkanélküliség stb. várható alakulásáról régiónként és megyénként is.

Az adatok az elmúlt évre vonatkozóan is csak előrejelzések, ugyanis a statisztikai intézetnek csak fél év múlva lesznek végleges adatai az aktuális országos helyzetről, a regionális adatokat pedig csak másfél év, a megyeieket pedig két év múlva publikálja az intézmény.

A stratégiai és előrejelzési bizottság jelentésében Hargita megye áll az utolsó előtti helyen a bruttó és nettó átlagbért illetően is az ország megyéi között,

mindvégig a vizsgált időszakban (Hargita megye esetében idénre 5647 lej bruttó és 3542 lejes nettó átlagbért prognosztizál). Azaz majdnem itt a legalacsonyabb az átlagbér az egész országban, és az előrejelzés szerint ez az elkövetkező években sem fog változni. Ez nem egy mellbevágó meglepetés, hiszen a végleges statisztikai adatokban is hosszú évek óta a lista végén áll Hargita megye. A CNP prognózisa szerint is csak Vrancea megyét tudta maga mögé utasítani e tekintetben, ám már ez sem marad így sokáig, ugyanis az előrejelzés szerint 2026-ra Vrancea megelőzi Hargita megyét. Utóbbi viszont még idén a lemaradó Mehedinți megye elé kerül, így sikerül elkerülnie az utolsó helyet.

Noha hosszú éveken keresztül egymást váltogatta Hargita és Kovászna megye az átlagbér-lista utolsó helyein, ez azóta megváltozott:

a CNP-jelentés szerint tavaly már tíz másik megyét tudott maga mögé utasítani Kovászna megye, és idén ez tizenegyre nő.

A jelentés 2024-re 5963 lejes bruttó és 3734 lejes nettó átlagbért valószínűsít Kovászna megyében.

Maros megye messze megelőzi a másik két székelyföldi megyét: a CNP-jelentés a 9. helyre sorolja az országos listán a nettó átlagbérek tekintetében erre az évre. Ez 4279 lejes nettó és 6847 lejes bruttó átlagbérről szóló előrejelzést jelent.

Ellentmondásos GDP-adatok

A különböző térségek gazdasági erejét jelző GDP-adatok teljesen más képet festenek az országról, mint amit az átlagbérről szóló számok alapján elképzelnénk. Hargita megye például egyáltalán nem áll olyan rosszul ebben, és Kovászna, illetve Hargita megye között sincs akkora különbség, mint az átlagbér-adatokban. Maros megye viszont e tekintetében is sokkal jobban áll, mint a másik két székelyföldi megye.

A bruttó hazai termék (GDP) értékét tekintve Hargita megye a 28. a sorban, azaz 15 másik megyéénél jobbak az adatai.

Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság jelentése 18,9 milliárd lejes GDP-értéket prognosztizál erre az évre Hargita megye esetében. Kovászna megye a maga 13,1 milliárdos GDP-értékével az utolsó előtti a megyék között. Maros megye a lista első harmadában helyezkedik el, a 12. az idénre előrejelzett 38,1 milliárd lejes GDP-értékével.

Ezek a számok azonban nem alkalmasak az összehasonlításra, lévén, hogy a megyék között népességben, méretben, a munkavállalók számát, a gazdaság szerkezetét tekintve is nagy különbségek vannak.

Összevetésre inkább az egy főre jutó GDP-adatok alkalmasabbak. Idénre ezt 13 285 euróra prognosztizálja Hargita megye esetében a CNP, ami a 24. helyre elegendő, Kovászna megye esetében 13 366 euróra, ami a 22. helyre sorolja a megyét, Maros megyét pedig a 15. helyre a 14 937 eurós egy főre jutó GDP-értékével.

A bruttó hazai termék értékét vizsgáló jelentésrészben számos olyan megye szerepel rosszul, amelyekben az átlagbér viszonylag nagy, ugyanakkor lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutat Hargita megye esetében, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy Hargita megyében a magánszféra rosszabbul fizet, mint az ország más résziben, illetve annál is, mint amennyit megengedhetne magának, hiszen

olyan megyékben is magasabbak az átlagfizetések, ahol a gazdaság sokkal rosszabbul teljesít.

A magyarázat azonban ennél jóval bonyolultabb és összetettebb, tudtuk meg Diósi László közgazdásztól, az OTP Románia és OTP Moldova korábbi igazgatójától.

Kozmetikázott adatok

„A statisztika az csak statisztika. Az Országos Statisztikai Intézet adatai kicsit torzítottak, megtisztítják azokat, és kiszednek azokból bizonyos munkáltatókat és munkavállalókat.

Idézet
Hogyha megnézzük az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatait, ami alapján a nyugdíjakat számolják, ott Hargita megye egyáltalán nincs olyan rossz helyzetben, sőt, körülbelül ugyanabban a pozícióban van, mint az egy főre jutó GDP tekintetében – az utolsó egyharmad elején található.

Ez szerintem sokkal jobban tükrözi a valós helyzetet” – mutatott rá Diósi László. Jó kérdés, folytatta, hogy milyen adatokat hámoznak le az INS statisztikáiról, de pontos választ erre nem talált.

Egy másik ok, ami miatt torzítottak a statisztikai intézet adatai az, hogy a GDP borzasztóan nagy részét Bukarest termeli meg, ez viszont nem valós adat. Nagyon sok vállalat székhelye két településre – köztük Bukarestbe –, vagy csak a fővárosba van bejegyezve, miközben azok nem ott működnek. Következésképp a legnagyobb fizetésű vezetők bérét is Bukaresthez rendelik hozzá a statisztikai adatok kiszámításánál.

Idézet
Tehát a munkapontok mondjuk Hargita megyében vannak, de a központi székhely Bukarestben. Ha egy nagyvállalat székhelye Kolozsváron vagy Bukarestben van, de a munkapontja Csíkszeredában, akkor a főnök – hiába ül ő is Csíkszeredában – fizetése Bukarestben lesz nyilvántartva, de a munkapont dolgozóié, akiknek sokkal alacsonyabb a fizetése, azoknak a helyi statisztikába kerülnek bele a béradatai

– hangzik a magyarázat.

A magas hozzáadott értékű ipar jelenthetne kitörési pontot

A harmadik nézőpontot – tetszik vagy sem – a foglalkoztatás összetétele adja – folytatta Diósi László. Országszerte viszonylag magas a mezőgazdaságból élők száma, de az iparág GDP-hez való hozzájárulását tekintve 2000 óta a mezőgazdaság súlya egyre csökken, de még mindig jelentős.

Hargita megyében 5 százalék körüli mértékben járul hozzá a GDP-hez az agrárszektor. Ám hiába magas a termelés hozzáadott értéke, a fizetések alacsonyak az ágazatban.

„Az ipart tekintve – az iparnak van a második legnagyobb hozzájárulása a GDP-hez, közel az egyharmadát adja – viszont egyértelműen rossz a helyzet, hiszen mifelénk nem a magas hozzáadott értékű ipar a jellemző, azaz nem számítógép- vagy csipgyártó vállalatok vannak a megyében.

Idézet
Sokkal inkább a könnyűiparnak a terepe ez – gondoljunk csak a nadrággyárakra –, ott viszont legendásan alacsonyak a fizetések. Tehát az egyik probléma a gazdaság szerkezete, a másik pedig a gazdaság szerkezetén belül az alacsony hozzáadott értékű iparnak a jelenléte.

Ebből úgy lehetne kitörni, ha magas hozzáadott értékű ipar telepedne meg, ahol mérnököket, technikusokat alkalmaznak nagy számban. Nekik nyilván magasabb lenne a fizetésük, de a könnyűiparban közel minimálbérért foglalkoztatják az embereket” – fogalmazott a közgazdász.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

További sajátossága Hargita megyének az, hogy nő a szolgáltatások száma, a GDP hozzáadott értékének közel a 60 százaléka adják a különböző szolgáltatások – vendéglátás, turizmus, kereskedelem, szállítás, kommunikációs szolgáltatások –, „és itt bizony – legyünk őszinték – nagyon sok helyen minimálbéren vannak bejelentve az emberek, és nyilván ez sem tesz jót az átlagbérnek” – fűzte hozzá.

Hargita megyében a legkisebb a külföldi befektetések száma és értéke

Noha a statisztikai képek nem festenek pontos képet a megye gazdaságáról, részben mégis irányadók, és ezt néhány más mutató is igazolja:

országszerte Hargita megyében a legkisebb a külföldi befektetések száma és azok értéke, és ez a jövőt is meghatározza.

„Hová érkeznek külföldi befektetések? Ezt pontosan meg tudjuk mondani: oda, ahol van közlekedési és egyetemi infrastruktúra.” Csíkszeredába viszont csak öt óra alatt lehet eljutni Bukarestből, és igaz, hogy az egyetemi oktatást tekintve már viszonylag jól áll a megye, de nagy szükség lenne az infrastrukturális fejlesztésekre és olyan külföldi befektetőkre, amelyek nagy hozzáadott értékű, nagy fizetéseket biztosító ipart hoznak – hangsúlyozta a szakember.

Fejlődött a megye, de más régiók még jobban

Az átlagbér és a GDP-adatok közti ellentmondásra léteznek olyan magyarázatok is, amelyek szerint

azokban a megyékben, amelyekben a magas átlagbért nem igazolják a bruttó hazai termékre vonatkozó adatok, arányaiban sok a közszférában dolgozó.

Ezek a bérek ugyanis magasak, így megnövelik az átlagot még akkor is, ha az adott megye gazdasága alig termel. Ez is a magyarázat része, de véleménye szerint ez leginkább csak azokra a nagyon szegény északi és déli megyékre érvényes, ahol gyakorlatilag már nincs más munkáltató, csak az állam vagy az önkormányzat – mondta Diósi László, megjegyezve, ezekben a megyékben masszív elvándorlások voltak, és nemigen maradt már, aki oda munkát és munkaerőt vigyen.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Ha megnézzük, hogy Hargita megye miként járul hozzá az országos GDP-hez – Hargita Megye Tanácsának a honlapján van egy érdekes gazdasági bemutató –, akkor azt látjuk, hogy a 2000-es évek elején még közel az országos átlagon volt az egy főre eső GDP Hargita megyében, és ez fokozatosan lecsökkent a háromnegyedére, tehát most 75 százalék körül van ez az adat, de úgy látszik, hogy stabilizálódott. Ez nyilvánvalóan a többi régió – főleg Kolozsvár, Bukarest, Konstanca, Temesvár – fejlődésének a gyorsaságával magyarázható. Tehát Hargita megye fejlődött, csak nem olyan ütemben, mint az ország más térségei, de így is nagy mértékben fejlődött” – világította meg a különbségek hátterét a közgazdász.

Kovászna megyét húzza fölfelé az ipar, és Brassó közelsége

Arra is kíváncsiak voltunk, minek köszönhető az, hogy Kovászna megye el tudott szakadni a mezőny végétől, és az utóbbi években több helyet is javított a gazdasági statisztikákban, főleg az átlagbért illetően. Diósi László szerint ez jórészt az ipari vállalatoknak köszönhető.

A Kovászna megyei gazdaságban kisebb a szolgáltatások és a mezőgazdaság aránya; az ipari vállalatoknak a megjelenése, illetve Brassó közelsége viszont húzza fölfelé a térséget

– mondta. Maros megye pedig a nagyipara miatt egy egészen más kategóriába tartozik, mint a másik két székelyföldi megye.

Alacsony mobilitás, infrastrukturális elszigeteltség, rossz fizetés

Noha torzítottak a statisztikai adatok, részben mégis igaz az, hogy Hargita megyében rosszabbul fizet a magánszféra, mint máshol, és van néhány tényező, ami erre magyarázatot ad. Nagyon sok ugyan a vállalkozás itt, de nagyon kicsik. Ezek is a saját bérüket termelik ki először, és a vállalkozók is spórolnak saját magukon, tehát a vállalkozók körében sem magasak a bérek, és rosszabbul is fizetnek a cégek. Ennek az is az oka, hogy

nagyon alacsony a munkavállalók mobilitása.

Ha például valakinek a megye más részében ajánlanak egy székelykeresztúri állást, nem fogja elfogadni, miközben például egy nagyvárosban, Budapesten vagy Bukarestben élő akár másfél órát is utazik naponta a munkahelyére.

„A sokkal kisebb mobilitás és az infrastrukturális elszigeteltség – tehát az, hogy borzasztóan nehéz eljutni bárhová – kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Idézet
Ha nagyobb lenne a mobilitás, és egy munkavállaló is bátrabban az asztalra merne csapni, és azt mondaná, hogy na, majd kapok munkát a szomszéd városban, akkor a bérek se ilyen szinten lennének.

Erre mondjuk, hogy nem elég feszített a munkaerőpiac. A munkáltató megengedheti magának, hogy ne fizessen olyan jól, merthogy a munkavállaló nem fog elmenni” – zárta az okok részletezését Diósi László.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. február 11., vasárnap

Patakba esett, életét vesztette egy férfi Maroshévíznél

Maroshévíznél egy patakba esett férfit kellett kiemelniük vasárnap a tűzoltóknak, életét azonban már nem lehetett megmenteni.

Patakba esett, életét vesztette egy férfi Maroshévíznél
2024. február 11., vasárnap

Megcsókolták a földet, amikor Erdélybe jöttek

Tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé” Balogh Judit, a Debreceni Egyetem professzora, aki a hétvégén Csíkszeredában tartott előadást.

Megcsókolták a földet, amikor Erdélybe jöttek
2024. február 11., vasárnap

Háromszékről is rengeteg indokolatlan hívás fut be az egységes sürgősségi hívószámra

Az egységes segélyhívó rendszer 2004-es bevezetése óta eltelt húsz évben több mint 300 millió hívás érkezett a 112-es számra. Tavaly ezek 49,29 százalékát a mentőszolgálathoz irányították át – derül ki egy vasárnap közzétett statisztikából.

Háromszékről is rengeteg indokolatlan hívás fut be az egységes sürgősségi hívószámra
2024. február 11., vasárnap

Apró tarlótűzhöz vonult ki hat tűzoltó Szőkefalván

Meggyulladt a száraz aljnövényzet a Vámosgálfalva községhez tartozó Szőkefalván vasárnap délután.

Apró tarlótűzhöz vonult ki hat tűzoltó Szőkefalván
2024. február 11., vasárnap

Karizmatikus embereket, „hétköznapi hősöket” értékelt a közösség  

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban megtartott szombati Best of Sepsi gálaesten azokat a „hétköznapi hősöket” díjazták, akik munkájukat úgy végzik, hogy azzal örömöt okoznak mindenkinek, aki annak haszonélvezője.

Karizmatikus embereket, „hétköznapi hősöket” értékelt a közösség   
2024. február 11., vasárnap

Akár a nagyok: valódi farsangi mulatságot csaptak a gyerekek

Felnőttek módjára temették el a farsangot a baróti gyerekek, akik a helyi szokásokhoz híven maszk mögé bújtak, előadták a hagyományos erdővidéki kecskejárást, de még a Samunak keresztelt kiszebábot is elégették.

Akár a nagyok: valódi farsangi mulatságot csaptak a gyerekek
2024. február 10., szombat

A humor és az ötletesség döntött a kézdivásárhelyi Legfarsangon

A humor és a saját ötletek jelentették a döntő tényezőt a kézdivásárhelyi középiskolák farsangi előadásainak seregszemléjén, a Legfarsangon, amelyet péntek délután tartottak meg a Kicsid Gábor Sportcsarnokban.

A humor és az ötletesség döntött a kézdivásárhelyi Legfarsangon
2024. február 10., szombat

Kigyulladt az aljnövényzet Ádámoson

Száraz aljnövényzet gyulladt meg Ádámoson, a tűzoltók jelenleg is dolgoznak a lángok megfékezésén – közölte szombat este a Maros megyei tűzoltóság szóvivője.

Kigyulladt az aljnövényzet Ádámoson
Kigyulladt az aljnövényzet Ádámoson
2024. február 10., szombat

Kigyulladt az aljnövényzet Ádámoson

2024. február 10., szombat

Gyakrabban járőröznek a rendőrök, egy 14 éves fiatalt is őrizetbe vettek

Hatékonynak bizonyult a közösségi számonkérés és összefogás Marosvásárhelyen, ahol egyre több helyen, lakótelepeken és nagyáruházakban lehet járőröző rendőrökkel, csendőrökkel találkozni. Pénteken két újabb fiatalt őrizetbe vettek, egyikük 14 éves.

Gyakrabban járőröznek a rendőrök, egy 14 éves fiatalt is őrizetbe vettek
2024. február 10., szombat

Rittyegtetéssel, csattogtatással, muzsikával, bolondozással búcsúztatták a telet

Jókedvvel, mulatozással, bőségesen megrakott asztalokkal temették a telet a 32. Hargita megyei farsangbúcsúztatón, szombaton Csíkszentkirályon. A Székelyhon a menasági és remetei csoportokat kísérte el.

Rittyegtetéssel, csattogtatással, muzsikával, bolondozással búcsúztatták a telet
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról
A Príma Press Kft. által használt sütik kezelése

A Príma Press Kft. által üzemeltetett szekelyhon.ro domainen és aldomainjein keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata: információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az Székelyhon.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID szekelyhon.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
 
Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a sötét mód vagy betűméret-állító használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Szolgáltató / Funkció
Süti lejárata
 
darkMode szekelyhon.ro
Sötét mód rögzítése
30 nap saját
textsize szekelyhon.ro
Betűméret rögzítése
30 nap saját
smartbanner szekelyhon.ro
Médiatér App smartbanner rögzítése
7 nap saját
 
Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet harmadik fél
 
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
urlgen instagram.com munkamenet harmadik fél
csrftoken instagram.com 1 év harmadik fél
ds_user_id instagram.com 1 hónap harmadik fél
ig_cb instagram.com 1 nap harmadik fél
ig_did instagram.com 10 év harmadik fél
mid instagram.com 10 év harmadik fél
rur instagram.com munkamenet harmadik fél
sessionid instagram.com 1 év harmadik fél
shbid instagram.com 7 nap harmadik fél
shbts instagram.com 7 nap harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com 1 nap harmadik fél
SSID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SIDCC  youtube.com 1 nap harmadik fél
SAPISID  youtube.com 1 nap harmadik fél
PREF  youtube.com 1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO  youtube.com 1 nap harmadik fél
HSID  youtube.com 1nap harmadik fél
GPS  youtube.com 1nap harmadik fél
YSC  youtube.com munkamenet harmadik fél
CONSENT  youtube.com 1 nap harmadik fél
APISID  youtube.com 1nap harmadik fél
__Secure-xxx  youtube.com 1 nap harmadik fél
 
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Ads: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google AdSense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a sötét mód, Médiatér App letöltésére buzdító smartbanner, vagy betűméret-állító használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: darkMode, textsize, smartbanner


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM