Miért Hargita megyében a legalacsonyabbak a bérek, ha viszonylag jól teljesít a megye gazdasága?

Hargita megye esetében lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutatnak a statisztikák, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

Hargita megye esetében lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutatnak a statisztikák, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Az átlagbér tekintetében évek, sőt évtizedek óta az országos statisztika végén helyezkedik el Hargita megye, és nincs ez másként a gazdasági előrejelzésekben sem. Sokáig egymással „versengett” a két székelyföldi megye – Hargita és Kovászna – az utolsó helyekért, azóta viszont a háromszéki térségnek sikerült elszakadnia a lista végétől. Gazdasági erejét tekintve azonban Hargita megye is viszonylag jól teljesít, közelebb áll a középmezőnyhöz, mint a legrosszabbul teljesítő megyékhez. Akkor mégis miért ilyen alacsony az átlagfizetés itt? Egyáltalán, lehet hinni a számoknak? Itt fizetnek a legrosszabbul a cégek, pedig lenne miből többet adjanak? Vagy ennél sokkal bonyolultabb a helyzet?

Széchely István

2024. február 12., 07:492024. február 12., 07:49

Közzétette nemrég a legfrissebb, a főbb gazdasági és társadalmi mutatók regionális és területi előrejelzését az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNP) a 2023–2027-es időszakra.

A prognózis az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira támaszkodik, ezek alapján ad előrejelzést egyebek között a bruttó és nettó átlagbér, a foglalkoztatottság, a bruttó hazai termék, a munkanélküliség stb. várható alakulásáról régiónként és megyénként is.

Az adatok az elmúlt évre vonatkozóan is csak előrejelzések, ugyanis a statisztikai intézetnek csak fél év múlva lesznek végleges adatai az aktuális országos helyzetről, a regionális adatokat pedig csak másfél év, a megyeieket pedig két év múlva publikálja az intézmény.

A stratégiai és előrejelzési bizottság jelentésében Hargita megye áll az utolsó előtti helyen a bruttó és nettó átlagbért illetően is az ország megyéi között,

mindvégig a vizsgált időszakban (Hargita megye esetében idénre 5647 lej bruttó és 3542 lejes nettó átlagbért prognosztizál). Azaz majdnem itt a legalacsonyabb az átlagbér az egész országban, és az előrejelzés szerint ez az elkövetkező években sem fog változni. Ez nem egy mellbevágó meglepetés, hiszen a végleges statisztikai adatokban is hosszú évek óta a lista végén áll Hargita megye. A CNP prognózisa szerint is csak Vrancea megyét tudta maga mögé utasítani e tekintetben, ám már ez sem marad így sokáig, ugyanis az előrejelzés szerint 2026-ra Vrancea megelőzi Hargita megyét. Utóbbi viszont még idén a lemaradó Mehedinți megye elé kerül, így sikerül elkerülnie az utolsó helyet.

Noha hosszú éveken keresztül egymást váltogatta Hargita és Kovászna megye az átlagbér-lista utolsó helyein, ez azóta megváltozott:

a CNP-jelentés szerint tavaly már tíz másik megyét tudott maga mögé utasítani Kovászna megye, és idén ez tizenegyre nő.

A jelentés 2024-re 5963 lejes bruttó és 3734 lejes nettó átlagbért valószínűsít Kovászna megyében.

Maros megye messze megelőzi a másik két székelyföldi megyét: a CNP-jelentés a 9. helyre sorolja az országos listán a nettó átlagbérek tekintetében erre az évre. Ez 4279 lejes nettó és 6847 lejes bruttó átlagbérről szóló előrejelzést jelent.

Ellentmondásos GDP-adatok

A különböző térségek gazdasági erejét jelző GDP-adatok teljesen más képet festenek az országról, mint amit az átlagbérről szóló számok alapján elképzelnénk. Hargita megye például egyáltalán nem áll olyan rosszul ebben, és Kovászna, illetve Hargita megye között sincs akkora különbség, mint az átlagbér-adatokban. Maros megye viszont e tekintetében is sokkal jobban áll, mint a másik két székelyföldi megye.

A bruttó hazai termék (GDP) értékét tekintve Hargita megye a 28. a sorban, azaz 15 másik megyéénél jobbak az adatai.

Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság jelentése 18,9 milliárd lejes GDP-értéket prognosztizál erre az évre Hargita megye esetében. Kovászna megye a maga 13,1 milliárdos GDP-értékével az utolsó előtti a megyék között. Maros megye a lista első harmadában helyezkedik el, a 12. az idénre előrejelzett 38,1 milliárd lejes GDP-értékével.

Ezek a számok azonban nem alkalmasak az összehasonlításra, lévén, hogy a megyék között népességben, méretben, a munkavállalók számát, a gazdaság szerkezetét tekintve is nagy különbségek vannak.

Összevetésre inkább az egy főre jutó GDP-adatok alkalmasabbak. Idénre ezt 13 285 euróra prognosztizálja Hargita megye esetében a CNP, ami a 24. helyre elegendő, Kovászna megye esetében 13 366 euróra, ami a 22. helyre sorolja a megyét, Maros megyét pedig a 15. helyre a 14 937 eurós egy főre jutó GDP-értékével.

A bruttó hazai termék értékét vizsgáló jelentésrészben számos olyan megye szerepel rosszul, amelyekben az átlagbér viszonylag nagy, ugyanakkor lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutat Hargita megye esetében, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy Hargita megyében a magánszféra rosszabbul fizet, mint az ország más résziben, illetve annál is, mint amennyit megengedhetne magának, hiszen

olyan megyékben is magasabbak az átlagfizetések, ahol a gazdaság sokkal rosszabbul teljesít.

A magyarázat azonban ennél jóval bonyolultabb és összetettebb, tudtuk meg Diósi László közgazdásztól, az OTP Románia és OTP Moldova korábbi igazgatójától.

Kozmetikázott adatok

„A statisztika az csak statisztika. Az Országos Statisztikai Intézet adatai kicsit torzítottak, megtisztítják azokat, és kiszednek azokból bizonyos munkáltatókat és munkavállalókat.

Idézet
Hogyha megnézzük az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatait, ami alapján a nyugdíjakat számolják, ott Hargita megye egyáltalán nincs olyan rossz helyzetben, sőt, körülbelül ugyanabban a pozícióban van, mint az egy főre jutó GDP tekintetében – az utolsó egyharmad elején található.

Ez szerintem sokkal jobban tükrözi a valós helyzetet” – mutatott rá Diósi László. Jó kérdés, folytatta, hogy milyen adatokat hámoznak le az INS statisztikáiról, de pontos választ erre nem talált.

Egy másik ok, ami miatt torzítottak a statisztikai intézet adatai az, hogy a GDP borzasztóan nagy részét Bukarest termeli meg, ez viszont nem valós adat. Nagyon sok vállalat székhelye két településre – köztük Bukarestbe –, vagy csak a fővárosba van bejegyezve, miközben azok nem ott működnek. Következésképp a legnagyobb fizetésű vezetők bérét is Bukaresthez rendelik hozzá a statisztikai adatok kiszámításánál.

Idézet
Tehát a munkapontok mondjuk Hargita megyében vannak, de a központi székhely Bukarestben. Ha egy nagyvállalat székhelye Kolozsváron vagy Bukarestben van, de a munkapontja Csíkszeredában, akkor a főnök – hiába ül ő is Csíkszeredában – fizetése Bukarestben lesz nyilvántartva, de a munkapont dolgozóié, akiknek sokkal alacsonyabb a fizetése, azoknak a helyi statisztikába kerülnek bele a béradatai

– hangzik a magyarázat.

A magas hozzáadott értékű ipar jelenthetne kitörési pontot

A harmadik nézőpontot – tetszik vagy sem – a foglalkoztatás összetétele adja – folytatta Diósi László. Országszerte viszonylag magas a mezőgazdaságból élők száma, de az iparág GDP-hez való hozzájárulását tekintve 2000 óta a mezőgazdaság súlya egyre csökken, de még mindig jelentős.

Hargita megyében 5 százalék körüli mértékben járul hozzá a GDP-hez az agrárszektor. Ám hiába magas a termelés hozzáadott értéke, a fizetések alacsonyak az ágazatban.

„Az ipart tekintve – az iparnak van a második legnagyobb hozzájárulása a GDP-hez, közel az egyharmadát adja – viszont egyértelműen rossz a helyzet, hiszen mifelénk nem a magas hozzáadott értékű ipar a jellemző, azaz nem számítógép- vagy csipgyártó vállalatok vannak a megyében.

Idézet
Sokkal inkább a könnyűiparnak a terepe ez – gondoljunk csak a nadrággyárakra –, ott viszont legendásan alacsonyak a fizetések. Tehát az egyik probléma a gazdaság szerkezete, a másik pedig a gazdaság szerkezetén belül az alacsony hozzáadott értékű iparnak a jelenléte.

Ebből úgy lehetne kitörni, ha magas hozzáadott értékű ipar telepedne meg, ahol mérnököket, technikusokat alkalmaznak nagy számban. Nekik nyilván magasabb lenne a fizetésük, de a könnyűiparban közel minimálbérért foglalkoztatják az embereket” – fogalmazott a közgazdász.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

További sajátossága Hargita megyének az, hogy nő a szolgáltatások száma, a GDP hozzáadott értékének közel a 60 százaléka adják a különböző szolgáltatások – vendéglátás, turizmus, kereskedelem, szállítás, kommunikációs szolgáltatások –, „és itt bizony – legyünk őszinték – nagyon sok helyen minimálbéren vannak bejelentve az emberek, és nyilván ez sem tesz jót az átlagbérnek” – fűzte hozzá.

Hargita megyében a legkisebb a külföldi befektetések száma és értéke

Noha a statisztikai képek nem festenek pontos képet a megye gazdaságáról, részben mégis irányadók, és ezt néhány más mutató is igazolja:

országszerte Hargita megyében a legkisebb a külföldi befektetések száma és azok értéke, és ez a jövőt is meghatározza.

„Hová érkeznek külföldi befektetések? Ezt pontosan meg tudjuk mondani: oda, ahol van közlekedési és egyetemi infrastruktúra.” Csíkszeredába viszont csak öt óra alatt lehet eljutni Bukarestből, és igaz, hogy az egyetemi oktatást tekintve már viszonylag jól áll a megye, de nagy szükség lenne az infrastrukturális fejlesztésekre és olyan külföldi befektetőkre, amelyek nagy hozzáadott értékű, nagy fizetéseket biztosító ipart hoznak – hangsúlyozta a szakember.

Fejlődött a megye, de más régiók még jobban

Az átlagbér és a GDP-adatok közti ellentmondásra léteznek olyan magyarázatok is, amelyek szerint

azokban a megyékben, amelyekben a magas átlagbért nem igazolják a bruttó hazai termékre vonatkozó adatok, arányaiban sok a közszférában dolgozó.

Ezek a bérek ugyanis magasak, így megnövelik az átlagot még akkor is, ha az adott megye gazdasága alig termel. Ez is a magyarázat része, de véleménye szerint ez leginkább csak azokra a nagyon szegény északi és déli megyékre érvényes, ahol gyakorlatilag már nincs más munkáltató, csak az állam vagy az önkormányzat – mondta Diósi László, megjegyezve, ezekben a megyékben masszív elvándorlások voltak, és nemigen maradt már, aki oda munkát és munkaerőt vigyen.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Ha megnézzük, hogy Hargita megye miként járul hozzá az országos GDP-hez – Hargita Megye Tanácsának a honlapján van egy érdekes gazdasági bemutató –, akkor azt látjuk, hogy a 2000-es évek elején még közel az országos átlagon volt az egy főre eső GDP Hargita megyében, és ez fokozatosan lecsökkent a háromnegyedére, tehát most 75 százalék körül van ez az adat, de úgy látszik, hogy stabilizálódott. Ez nyilvánvalóan a többi régió – főleg Kolozsvár, Bukarest, Konstanca, Temesvár – fejlődésének a gyorsaságával magyarázható. Tehát Hargita megye fejlődött, csak nem olyan ütemben, mint az ország más térségei, de így is nagy mértékben fejlődött” – világította meg a különbségek hátterét a közgazdász.

Kovászna megyét húzza fölfelé az ipar, és Brassó közelsége

Arra is kíváncsiak voltunk, minek köszönhető az, hogy Kovászna megye el tudott szakadni a mezőny végétől, és az utóbbi években több helyet is javított a gazdasági statisztikákban, főleg az átlagbért illetően. Diósi László szerint ez jórészt az ipari vállalatoknak köszönhető.

A Kovászna megyei gazdaságban kisebb a szolgáltatások és a mezőgazdaság aránya; az ipari vállalatoknak a megjelenése, illetve Brassó közelsége viszont húzza fölfelé a térséget

– mondta. Maros megye pedig a nagyipara miatt egy egészen más kategóriába tartozik, mint a másik két székelyföldi megye.

Alacsony mobilitás, infrastrukturális elszigeteltség, rossz fizetés

Noha torzítottak a statisztikai adatok, részben mégis igaz az, hogy Hargita megyében rosszabbul fizet a magánszféra, mint máshol, és van néhány tényező, ami erre magyarázatot ad. Nagyon sok ugyan a vállalkozás itt, de nagyon kicsik. Ezek is a saját bérüket termelik ki először, és a vállalkozók is spórolnak saját magukon, tehát a vállalkozók körében sem magasak a bérek, és rosszabbul is fizetnek a cégek. Ennek az is az oka, hogy

nagyon alacsony a munkavállalók mobilitása.

Ha például valakinek a megye más részében ajánlanak egy székelykeresztúri állást, nem fogja elfogadni, miközben például egy nagyvárosban, Budapesten vagy Bukarestben élő akár másfél órát is utazik naponta a munkahelyére.

„A sokkal kisebb mobilitás és az infrastrukturális elszigeteltség – tehát az, hogy borzasztóan nehéz eljutni bárhová – kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Idézet
Ha nagyobb lenne a mobilitás, és egy munkavállaló is bátrabban az asztalra merne csapni, és azt mondaná, hogy na, majd kapok munkát a szomszéd városban, akkor a bérek se ilyen szinten lennének.

Erre mondjuk, hogy nem elég feszített a munkaerőpiac. A munkáltató megengedheti magának, hogy ne fizessen olyan jól, merthogy a munkavállaló nem fog elmenni” – zárta az okok részletezését Diósi László.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 11., kedd

Akkor alapították, amikor még létezett az Osztrák-Magyar Monarchia

Cserey Jánosné Zathureczky Emília 1875-ben tette látogathatóvá magángyűjteményét imecsfalvi kúriájában. Ez volt a Székely Nemzeti Múzeum „őssejtje”, tehát idén 150 éves a sepsiszentgyörgyi intézmény. Igyekeznek méltó módon megünnepelni.

Akkor alapították, amikor még létezett az Osztrák-Magyar Monarchia
2025. február 11., kedd

Szerda déltől már nem Klaus Iohannis lesz Románia elnöke

A lemondását bejelentő Klaus Iohannis utolsó napját tölti kedden a Cotroceni-palotában, az államfő szerda délben hivatalos keretek között megválik a mandátumától.

Szerda déltől már nem Klaus Iohannis lesz Románia elnöke
2025. február 11., kedd

Házkutatás Călin Georgescu kampányfőnökénél és egyesületénél

Házkutatást tartanak kedden az ügyészek Călin Georgescu kampányfőnöke, Radu Pally lakásán és a volt elnökjelölt által alapított Ősök Földje (Pământul Strămoșesc) Egyesület székhelyén. Ezt Georgescu is megerősítette a Facebook-oldalán.

Házkutatás Călin Georgescu kampányfőnökénél és egyesületénél
2025. február 11., kedd

Rakétaként szaladt bele a vonat a sínen ragadt kotrógépbe – videó

Közzétették azt a térfigyelő kamerás felvételt, amely rögzítette, amint egy száguldó vonat belerohan egy sínen hagyott kotrógépbe. Megdöbbentő látvány.

Rakétaként szaladt bele a vonat a sínen ragadt kotrógépbe – videó
2025. február 11., kedd

Sikertelen volt a licit a csíkszeredai kutyamenhely működtetésére

Évek óta nincs megoldása a csíkszeredai önkormányzatnak a kóbor kutyák elhelyezésére: a szolgáltatás kiszervezésére kiírt közbeszerzés nemrég sikertelenül zárult, így kénytelenek újra meghirdetni a versenytárgyalást. Országos problémáról van szó.

Sikertelen volt a licit a csíkszeredai kutyamenhely működtetésére
2025. február 11., kedd

Alkotmánybíróság: Ilie Bolojan lesz az ügyvivő államelnök

Az alkotmánybíróság kedden megállapította az államelnöki tisztség megüresedését, és úgy határozott, hogy február 12-étől Ilie Bolojan szenátusi elnök lássa el ügyvivőként az államfői teendőket.

Alkotmánybíróság: Ilie Bolojan lesz az ügyvivő államelnök
2025. február 11., kedd

Holtan találtak meg egy eltűnt személyt Maros megyében

Rövid idő alatt sikerült Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat munkatársának drónnal megtalálni egy eltűnt személyt Maros megyében, azonban az életét már nem tudták megmenteni.

Holtan találtak meg egy eltűnt személyt Maros megyében
2025. február 11., kedd

Már jövő héten elkezdődik két gyergyószentmiklósi tömbház felújítása

A gyergyószentmiklósi Bucsin negyed 2-es és 20-as tömbházának lakóit hívta találkozóra Nagy Zoltán polgármester. A két lakótömb felújítása jövő héten kezdődik el, az emberek még ezt megelőzően kaphattak információkat és tehették fel a kérdéseiket.

Már jövő héten elkezdődik két gyergyószentmiklósi tömbház felújítása
2025. február 11., kedd

Elgázoltak egy gyalogost a csíkszeredai Brassói úton

Elgázoltak egy gyalogost Csíkszeredában, a Brassói úton kedden dél körül, a sérültet kórházba szállították – közölte érdeklődésünkre Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Elgázoltak egy gyalogost a csíkszeredai Brassói úton
2025. február 11., kedd

Uzsora gyanújával vettek őrizetbe egy háromszéki férfit

Uzsorázás és zsarolás miatt folyik nyomozás egy Kovászna megyei férfi ellen, aki éveken át több alkalommal adott kölcsön pénzt, majd később kényszerítette a károsultakat, hogy visszautalják az összesen több mint 175 ezer lejes összeget.

Uzsora gyanújával vettek őrizetbe egy háromszéki férfit
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!