A konferencia megnyitóján pedig bejelentette, hogy mindazon hallgatókat, akik a média hatásait kutatják a gyerekekre és fiatalokra, és akiknek szakdolgozatát elfogadja az egyetem, 50 ezer forinttal (755 lej) jutalmazzák.

Nem zárhatjuk el a digitális világtól

A konferencián több témához kapcsolódó kutatást, tanulmányt ismertettek, ugyanakkor gyakorlatiasabb jellegű szekcióüléseket, műhelybeszélgetéseket is tartottak az érintett pedagógusokkal, szervezetek képviselőivel. Az első előadó Dr. Baracsi Katalin internetjogász, az Európai Unió Biztonságos Internet Programjának (Safer Internet Program) szakértő trénere Digitális szerződés – az internethasználat szabályai a mindennapokban címmel tartott előadást. Azt a témakört járta körül, hogy hogyan lehet szabályozni, hogy mennyi időt tölthetnek el a gyermekek internetezéssel, képernyő nézéssel, anélkül, hogy káros hatással legyen fejlődésükre. A szakértő szerint

Előadásában kitért arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlást tett közzé, amely szerint a két év alattiak számára sem tiltják az okos eszközök használatát, de csakis kizárólag felnőtt felügyelettel. A 2-6 év közöttiek számára napi egy óra képernyőidő lehet megengedett. Itt a szakértő megjegyezte, rugalmasan kell kezelni az időkereteket, ugyanis a gyermekek nem ugyanúgy érzékelik az egy órát, mint a felnőttek. Ugyanakkor az is fontos, hogy ugyanúgy, mint amikor a gyermekeket először engedik el egyedül a boltba vásárolni és tanácsokkal látják el, hasonló módon kell irányt mutatni, segíteni nekik az okos eszközök használatához.

Mi is a digitális szerződés?

Baracsi Katalin 5 lépésről számolt be, ami az egyensúly megteremtéséhez szükséges a gyermek biztonságos internethasználatához.

• Az első lépés, hogy a szülők megismerjék a gyermek médiahasználatát;

• a második, hogy a mindennapi életbe építsék be a technológiát, például, ha kirándulni megy a család, akkor lehet javasolni a gyermeknek, nézzen utána milyen programokra mehetnek, milyen éttermekbe látogathatnak ott, ahová készülnek; 

• a harmadik lépés tiszteletben tartani a gyermek magánéletét;

• a negyedik, az egyensúly megteremtése online és offline tér között;

• Ötödik lépés segíteni a gyermeknek, hogy saját maga ossza be a képernyőidejét.

A digitális szerződés fogalma, gyakorlatilag a szülők és gyermekek közötti közös megállapodást jelenti az okos eszközök használatára vonatkozóan. A családban mindenki külön leírja, hogy mit, miért és hogyan szeretne, majd közösen megegyeznek, hogy például mennyi időt internetezhetnek, milyen formában, hol és mennyit használhatják a mobiltelefonjukat, hogy csak szülői engedéllyel tölthetnek le alkalmazásokat, és ehhez hasonló kérdésekben egyeztetnek.

A végső megállapodásokat javasolt egy nagy színes papírra feljegyezni, és kifüggeszteni a lakásban. „Tapasztalat, hogyha a szabályalkotásba bevonjuk a gyermekeket, jobban betartják” – magyarázta a tréner. Ugyanakkor a szerződésben foglaltak, amelyeket a gyermekek várnak el szülőktől, például, hogy ebédnél nem használhatják a telefonjukat, azok a felnőttek számára is kötelező érvényűeknek kell lenniük. Ez a fajta digitális szerződés az európai országokban 4-5 éve kezdett elterjedni. Előnye, hogy nem kell hozzá jogász, a család tagjai közösen fektethetik le a szabályokat.