
Sorozatként készült el a Száz év magány adaptációja, és úgy tűnik, hogy ez a legjobb formula Márquez regényének képernyőre ültetéséhez
Fotó: Netflix
Már nemcsak olvashatjuk, hanem a képernyőn keresztül is elmerülhetünk Márquez Száz év magányában, hiszen elkészült a világ egyik leghíresebb regényének adaptációja. Az alábbiakban a könyv ismerete nélkül próbálom összefoglalni a sorozat erényeit.
2024. december 16., 20:012024. december 16., 20:01
2025. február 12., 14:042025. február 12., 14:04
Elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy még nem olvastam Gabriel Garcia Márquez Száz év magány című világhírű regényét, ám Marquez-rajongó kollégámnak köszönhetően tudom, hogy nem maradhat ki az életemből ez a páratlan világirodalmi alkotás.

Nemcsak a spanyol, a magyar nyelvterületen is a legtöbbet olvasott írók egyike a kolumbiai Gabriel García Márquez – elegendő bizonyíték erre az, hogy műveit világszerte újra és újra kiadják. De ki volt GGM, és mit hagyott hátra?
Már egy ideje tudjuk, hogy sorozatként dolgozza fel a Netflix, ám mindeddig nem vettem a fáradtságot, hogy tegyek egy szívességet magamnak, és elolvassam a regényt, a feldolgozás premierjének küszöbén pedig úgy döntöttem, hogy
Az alábbiakban tehát csak és kizárólag a sorozatot fogom méltatni.
Fotó: Netflix
Szerintem nem túlzás kijelenteni, hogy a Száz év magányt feldolgozó Netflix-sorozat az év legnagyobb meglepetése. Abból a szempontból meglepetés, hogy az alkotókon kívül senki nem számított arra, hogy ennyire minőségi lesz a produkció.
Engem sorozat rég nem szippantott be ennyire, mint a Száz év magány. A hangulat, a cselekmény, a történetmesélés, mind mind annyira jól ki van vitelezve benne, hogy tényleg megteremti azt az illúziót, hogy
Fotó: Netflix
Az autentikus kolumbiai helyszínek, az aprólékosan berendezett épületbelsők, a díszletek, mind hozzájárultak, hogy teljes egészében átélhessük a Márquez által kitalált világot és azonosulni tudjunk a szereplőivel, még ha a döntéseikkel sokszor nem is értettünk egyet.
Hatalmas plusz pont, hogy a sorozatot nem sztárokkal, hanem a nyugati világ (értsd Európa és az Amerikai Egyesült Államok) számára eddig ismeretlen, többnyire dél amerikai színészekkel forgatták. Így a kezdetektől fogva nem az adott sztárt láttuk a színészekben, hanem a karaktereket, akiket megformáltak:
ugyanakkor számos más, spanyolajkú színész testesíti meg a nézők számára fiatal és idős José Arcadio Buendíát, Ursula Iguaránt, José Arcadiót és így tovább.
Fotó: Netflix
Márquez-rajongó kollégám figyelmeztetett, hogy elsőre nehéz lesz befogadni a sok spanyol nevet – mondván, hogy nem hiába illesztettek minden egyes Száz év magány kiadvány utolsó oldalára egy-egy családfarajzot –, én pedig könnyelműen kijelentettem, hogy a Trónok harca után ez már futó kaland lesz számomra, hiszen a George R. R. Martin fantasy-univerzuma „történelemkönyvének” számító Tűz és vérben minden második szereplőt Aegonnak, Aemondnak, Daemonnak és ezek variációinak hívnak, az ráadásul több évszázadnyi családtörténetet mesél el.
A Száz év magány viszont tényleg alaposan feladta nekem a leckét a nevek tekintetében, hiszen a könyves alapanyag hiányában hiába tudtam, hogy ki kicsoda a sorozatban, amikor beszéltem róla,
A casting tehát telitalálat, a kivitelezés pedig bravúros, és látszik rajta, hogy a „jól eleresztett” költségvetéssel okosan gazdálkodtak a készítők. A mocsárvidék mellett kiépülő és folyamatosan fejlődő Macondo minden egyes képkockában élettel teli és autentikus, tényleg azt az érzést kelti a képernyőn keresztül, mintha mi is az utcáin lépkednénk vagy a Buendía-ház tágas termeiben léteznénk a szereplőkkel együtt. Az izgalmas történetvezetés mellett
a sokszor mesébe illő hangulat,
az álomszerű jelenetek,
a földöntúli vagy éppen a „korunk nagy találmányaira” való rácsodálkozás,
vagy éppen a szereplők vívódásai, küzdelmei ragadnak magukkal
úgy, hogy ezúttal nem a fantáziánkra van bízva, hogy miként is képzeljük el azt a miliőt, amiben a cselekmény játszódik.
Fotó: Netflix
És hogy mennyire jó sorozatfeldolgozás lett a Száz év magány, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy akik már látták, teljesen odavannak érte. Írásunk megjelenésekor
Erre az utóbbi években kevés Netlflix sorozat volt képes (olyan sorozatok tartoznak ebbe a kategóriába, mint például a Fauda, A korona, a Dark, vagy a Birmingham bandája).

A sors egyik fintora, ha a Fauda című izraeli filmsorozat utolsó részét egy határon túli magyar épp a trianoni emléknapon nézi meg.

Egy kisvárosban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: emberek tűnnek el, senki sem érti, hogy mi történik. Aztán kiderül, hogy egy időkapun keresztül 33 évet előre vagy vissza lehet utazni az időben. Izgalmasan hangzik? Akkor még semmit sem mondtunk napjaink egyik legjobban megírt Netflix-sorozatáról.
A Rottentomatoes kritikaösszesítő oldalon is hasonlóan pozitívak az értékelések, hiszen a top kritikusok között 90, míg az összes kritikusnál 94 százalékon áll a produkció, ami túlnyomórészt pozitív kritikákat jelent, a nézői értékelések arányában pedig 89 százalékon áll, ami szintén jó visszajelzés ezekben az időkben, amikor
A Száz év magány sorozat ugyanakkor a Netflix közlése szerint 225 milliárd kolumbiai pesóval, azaz átszámolva 50 millió euróval járult hozzá a kolumbiai gazdasághoz (ez az országban az előkészületek és a forgatások során közvetetten és közvetlenül elköltött összegeket jelenti) mintegy 900 személyt foglalkoztatott (túlnyomórészt kolumbiaiakat).
A produkción továbbá 150 kézműves és művész dolgozott Kolumbia területéről, a készítők pedig helyi beszállítókkal dolgoztak, a produkciós folyamat pedig több mint százezer vendégéjszakát eredményezett a nyugat-kolumbiai Ibagué városnak.
Fotó: Netflix
A ráköltött pénz pedig meg is látszik a sorozaton, hiszen ahogy mondani szokták, a készítők tényleg odatették a csontot, esetünkben a korhű ruhákat, fegyvereket, épületeket a lehető legmagasabb szinten vitelezték ki, ugyanakkor a csatajelenetekre is rengeteg pénz elmehetett, hiszen
Ebben oroszlánrésze volt az argentin Alex Garcia Lopez rendezőnek, aki nem most kezdte a pályafutását a Netflixnél, és olyan sorozatokon dolgozott már, mint a Daredevil, A Megtorló, sőt a szintén gigantikus költségvetésű A vaják, ahol azért már elsajátíthatta mindazt, amire egy ilyen nagyívű, már-már blockbuster mozifilmekkel vetekedő produkcióknál figyelni kell.
Ugyanakkor elvitathatatlan érdemei vannak a lapcsaládunk által meginterjúvolt Jose Rivera forgatókönyvírónak is, aki kellő tisztelettel és odaadással nyúlt Márquez „mágikus realista” klasszikusához, és az elmondása alapján meghozta azokat a kompromisszumokat, amik a mozgókép könnyebb befogadása érdekében elengedhetetlenek voltak.

A Száz év magány történetét a filmadaptációban az elejétől a végéig időrendben, lineáris módon meséltette el Jose Rivera forgatókönyvíró. Ez volt talán a legnagyobb kompromisszum, amit meg kell hoznia az eredeti műhöz képest.
És most itt vagyunk egy „fél” sorozattal, hiszen a Netflixnél úgy döntöttek, hogy két felvonásban teszik elérhetővé A száz év magány mozgóképes feldolgozását, és természetesen olyan cliffhangerrel ért véget az első etap, hogy
Ezzel gyakorlatilag elérték a Netflixnél, hogy mind a regény rajongói, mind a történetbe a sorozat révén betekintést nyerő nézők
Amíg azonban eljön ez a nap, tehetünk egy szívességet magunknak, és elolvashatjuk ezt a páratlan regényt. Ha pedig már megvolt, akkor újraolvashatjuk, hasonlíthatjuk a sorozathoz, vagy csak egyszerűen elmerülhetünk a Márquez által teremtett világban. Én mindenesetre nagyon várom, hogy mit tartogat még ez a történet, illetve hogy milyen amikor Marquez szavain keresztül élhetjük át mindazt, ami Macondóban történt. A sorozatot látva és a regényt ajánló ismerőseimnek köszönhetően már biztos vagyok, hogy nem mindennapi olvasmányélmény lesz számomra is.
• Videó: Netflix
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!