Iskolában kellett fertőtleníteni a sárgaságos megbetegedések miatt

Év elején még Gyergyószentmiklóson volt egy sárgasággócpont, akkor félszáznál több személyt kezeltek A típusú hepatitisszel, legtöbbjük pedig gyermek volt. Jelenleg

nincs hepatitisz járvány Hargita megyében.

– mondta el a Székelyhonnak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, hozzátéve, hogy Maroshévíz környékéről jelentettek pár esetet, de ez teljesen szokványos, nem kell aggódni miatta.

Ezzel szemben Maros megyében egyre súlyosabb a helyzet, már 325 A típusú hepatitiszes megbetegedést jegyeztek az elmúlt időszakban. A Maros Megyei Népegészségügyi Igazgatóság sajtószóvivője, Stelian Caraghiaur azt mondta, megyeszerte hét gócpontot azonosítottak: egyet Marosvásárhelyen a Hegy utcában, egyet-egyet pedig Dánoson, Szászcsáváson, Nádason, Várhegyen, Mezőcsáváson és Sóváradon. Korábban Balavásárról is több esetet jeleztek, de ott már nincs fertőzésveszély. Az illetékes szerint némiképp csökkent a megbetegedések száma, hetente átlagosan tíz új személyt diagnosztizálnak a piszkos kéz betegségének is nevezett fertőző májgyulladással.

Ha oktatási intézményben jelenik meg a vírusos megbetegedés, akkor az épületet fertőtlenítik, hogy elkerüljék a betegség továbbterjedését.

Egy fertőzött személy akár húsz személyt is megfertőzhet.

Legutóbb Maros megyében pénteken a maroskeresztúri iskolában fertőtlenítettek. 

Az 1-es számú fertőző betegségek klinikáján jelenleg mind a negyven, sárgaságos betegek számára fenntartott ágy foglalt. Brândușa Țilea szakorvos szerint folyamatosan érkeznek újabb betegek, elsősorban a roma közösségekből, ahol nincsenek megfelelő tisztálkodási körülmények.

A betegség tünetei különbözők, hányinger, hányás, hasfájás, sárga bőr, sötétedő vizelet jelezheti, hogy sárgaságos a személy.

A betegeknek átlagosan huszonegy napot kell kórházban tölteniük, és utána több hónapon át diétázniuk kell.

A szakorvos szerint két módon lehet megelőzni a betegséget, egyrészt oltással, és bízik benne, hogy kötelezővé teszik az A típusú hepatitisz elleni védőoltást. Ugyanakkor nagyon fontos a vírus terjedésének megakadályozásában a rendszeres és helyes kézmosás is. Ajánlott kezet mosni – meleg vízzel és szappannal – illemhely használata, orrfújás, takarítás, cipőpucolás, szemétlevivés, buszozás, állatsimogatás után. De megelőző kézmosásra is szükség van például evés, gyógyszer bevétele vagy sebkezelés előtt.

Az alapos kézmosásnak legalább húsz másodpercet kell tartania,

mialatt be kell szappanozni a kezet, majd meg kell mosni a tenyeret, a kézfejet és a csuklót, az ujjak közötti részt, és ha lehet, körömkefével a körmöket is. Majd alapos öblítés után tiszta törölközőt kell használni a szárításhoz, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a levegőn is megszárítható a kéz.

A szakorvosok azt ajánlják, hogy ha az iskolában a gyermekeknek nincs lehetősége az alapos kézmosásra, akkor legalább tornaóra után, evés előtt kezüket tisztítsák meg fertőtlenítő zselével vagy nedves papírtörlővel. Különösen fontos ez azokban a közösségekben, ahol már felütötte fejét az A típusú hepatitisz.