Megerősíteni a Kőrösi Csoma Sándor által képviselt magyarságtudatot

Kovásznán és közigazgatásilag a háromszéki városhoz tartozó szomszédos településen, Csomakőrösön szervezte meg április 27–30. között a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület a 32. Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A Gazda József tanár, közíró és művelődésszervező által 1990-ben létrehozott egyesület az elmúlt három évtizedben rangos előadókat hívott meg a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból. Az 1784-ben Csomakőrösön született és az indiai Dardzsilingben 1842-ben elhunyt nagy utazó, nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója

A koronavírus-járvány miatt a székely tudósra emlékező konferenciasorozat az elmúlt két esztendőben elmaradt, idén azonban a „régi szép időket” megidéző érdeklődés mellett kerülhetett sor a csomakőrösi Debreczi Panzióban a Kőrösi Csoma Sándor nevével fémjelzett magyarságkutatással kapcsolatos előadásokra. A 180 évvel ezelőtt meghalt tudós szellemi nagyságát idézi meg a Gazda József és Ferencz Éva szerkesztésében megjelent Az idők arcai című tanulmánykötet is, amelyet a konferencia keretében mutattak be.

A több napos rendezvény fénypontja volt a szombati ünnepség, Kőrösi Csoma Sándor szobrának megkoszorúzásával. Ezt követően a Csoma Emlékház kertjében Sudár Balázs turkológus vehette át a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet.

Kovács István unitárius püspök: vissza kell térni a gyökerekhez!

A csomakőrösi református templomban meghívott lelkipásztorként Kovács István unitárius püspök hirdetett igét, aki több mint két évtizedes sepsiszentgyörgyi lelkészi tevékenysége során maga is sokat tett a háromszéki származású magyar tudós emlékének ápolásáért. Igehirdetésében Illés próféta vívódásaival, útkeresésével állította párhuzamba a magyar tudós hosszú vándorlását.

Kőrösi Csoma Sándor a közösség tápláló erejével indult útnak megtalálni a magyar őshazát. A lelkész szerint

Ahogyan Illés profétának az angyaltól kapott eledel jelentette a negyven napnyi barangoláshoz szükséges táplálékot, a csomakőrösi szellemóriásnak az otthonról kapott útravaló volt az igazi segítség.

A püspök a székely tudós életpályáját a mai embernek ajánlotta: „Csoma Sándor elhitte, hogy nincs lehetetlen. Hogy érdemes nagyot álmodni, és ezért az álomért elindulni. Napjainkban, amikor fordul ki sarkából a világ, mennyire fontos visszakeresni a gyökerekre. Keresni az eredetet, és visszatalálni oda, ahonnan elbitangolt a megfertőzött világ, ahol minden viszonylagossá vált. Akárcsak Illés idején, Baal prófétái azt akarják, hogy ne tudjunk semmit, ne legyen istenünk, ne legyünk meg sem önmagunk, sem más számára, hanem szabadon vezessenek kátyúból kátyúba és háborúba a szabadság zászlaja alatt” – fogalmazott az igehirdető.

Az angolok számára is fontos

A templomi istentiszteletet követően az ünneplő gyülekezet Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor szobra körül gyűlt össze, ahol elsőként a rendezvény fővédnöke, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete üdvözölte az egybegyűlteket, biztosítva a Kőrösi Csoma Sándor Napokat szervező egyesületet és a helyi közösséget, hogy

A magyar diplomata beszédében azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság bukaresti nagykövetével folytatott eszmecseréje kapcsán kiderült, az angolok számára is nagyon fontos a székely származású jeles Tibet-kutató tudományos öröksége.

Kovászna testvérvárosa lesz Dardzsiling

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédét ezzel a gondolattal indította: „ha ma köztünk élne, Kőrösi Csoma Sándorra valószínűleg sokan megszállottként tekintenének, akárcsak Bolyai Farkasra, a vele kortárs matematikai zsenire. Pedig csak annyi történt, hogy a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban akadt egy kiváló lelkész-tanár, Herepei Ádám, aki mindkettőjükkel megszerettette a magyarok őstörténetét. És hogy ez a tudás a fiatal Csoma Sándorban hogyan alakult megszállottsággá, azt utólag teljes életútja bizonyítja.”

Az erdélyi származású kormánypárti politikus szerint ha ma diákokat kérdezünk arról, hogy ki volt Kőrösi Csoma Sándor, a legtöbben azt mondják, hogy utazó. Brendus ezért tartja kiemelkedően fontosnak időről időre feleleveníteni emlékezetét, ismertetni életművét, életben tartani őt magát. És ami még ennél is fontosabb:

„Ma már a Kőrösi Csoma Napok sokkal többet jelentenek, mint pusztán emléket állítani e település híres szülöttének. Sokkal többet, mert nem egy ember, hanem egy eszmeiség piedesztálja ez, egy tényleges összetartozás érzése, amely »él minden magyar lelkében«. S valójában ez a legfontosabb:

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a székelység számára követendő példát mutató tudós életútját méltatva bejelentette, hogy a közeljövőben testvérvárosi kapcsolatra lép a háromszéki Kovászna és az indiai Dardzsiling városa. A székelység törekvéseivel kapcsolatban a politikus úgy fogalmazott,