Milyen nyelven beszélnek a gyerekkel? – kétnyelvű családtagok mesélnek

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Erdélyben a vegyes házasságban élő párok választani kénytelenek vallást, templomot, az óvoda és iskola tannyelvét. Ezek a döntések pedig befolyásolják gyerekük gondolkodását, szocializációját, későbbi párválasztását. Marosvásárhelyen élő vegyes házasságban élő párokkal beszélgettünk arról, milyen nyelven élik meg a mindennapokat, illetve hogyan viszonyulnak a kettős nemzettudathoz gyerekeik.

Hajnal Csilla (R)

2017. március 07., 15:272017. március 07., 15:27

2017. március 07., 16:032017. március 07., 16:03

Maros megye etnikai összetételéből adódóan sok a vegyes házasság. A legutóbbi szociológiai felmérések azt mutatják, hogy a vegyes házasság itt is, de főként a szórványban, illetve Kolozs és Bihar megyében emelkedő tendenciát mutat.

Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című, 2011-es népszámlálási tanulmányából kiderül, hogy míg Maros megyében 1992-2001 között 11 százalékos volt a román párú vegyes házasságot kötők aránya, addig 2007-re 13,9 százalékos lett. Ennek kapcsán beszélgettünk olyan vegyes házasságban élő marosvásárhelyi magyar édesanyával, aki gyerekével és férjével egyaránt románul beszél, magyar édesanyával, aki magyarul beszél gyerekeivel, a román édesapa pedig románul, és olyan párt is megszólaltattunk, akik magyarul beszélnek egymással és gyerekeikkel is.

Ahol mindketten románul szólnak a gyerekhez

Libeg Márta és férje, Claudiu úgy döntöttek, hogy mindketten románul beszélnek a kislányukkal, Mayával, aki hamarosan óvodás korú lesz. „A nagyszülők magyarul beszélnek vele, és mivel a kislányunk több mint fél napot tölt velük, ezért úgy gondoltam, ha én is magyarul beszélnék vele, nem tudna románul, de így mindkét nyelven megtanult. Ha mi és a nagyszülei is vele vannak, fordít nekünk. Tudja, hogy velünk csak románul beszél, a nagyszülőkkel pedig magyarul, és soha nem téved. Fontosnak tartjuk, hogy ismerje mindkét nyelvet, mert Vásárhelyen mindkettőnek hasznát veheti” – mondta el a Vásárhelyi Hírlapnak Libeg Márta.

Úgy döntöttek, hogy román nyelvű óvodát és iskolát választanak gyereküknek, mert úgy vélik, magyarul beszélni megtanul a nagyszülőktől, akárcsak olvasni és írni, az édesanya is segít neki ebben. Szerintük könnyebb lesz a jövőben a gyereknek, ha román tannyelvű oktatást választanak neki. „Nincs is igazán különbség a két kultúra között, legalábbis itt, Marosvásárhelyen. Lehet, hogy több vegyes nyelvű rendezvény közelebb hozná egymáshoz a románokat és a magyarokat, de azért elég összetartók vagyunk” – véli az édesanya.

Ahol aranyszabály a kétnyelvűség

Curticăpean Rékáék másképp döntöttek: náluk aranyszabály volt az, hogy egyik szülő csak egy nyelven beszél a gyerekekhez, azaz a saját anyanyelvén. A marosvásárhelyi édesanya úgy gondolja, nem hiába hívjuk anyanyelvnek az anyanyelvet, tehát egyértelmű volt számukra, hogy mindkét nyelvet megtanulják a gyerekek. Nem gondolta, hogy ennyire könnyen összejön, de mint elmesélte lapunknak, a gyerekek természetes könnyedséggel váltanak egyik nyelvről a másikra. „Az aranyszabály, amihez ragaszkodunk, hogy a férjem és én is mindig az anyanyelvünkön szólunk hozzájuk. Ha románul szólnék a lányaimhoz, akkor nagyon csodálkoznának. A játszótéren egyszer egy magyar anyuka kérte a nagyobbik lányomat, Íriszt,  hogy beszélgessen románul az ő lányával, hogy tanulja a nyelvet. A lányom nem tudta megtenni, azt mondta, ez neki nagyon furcsa, kényelmetlenül érzi magát” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya. Hozzátette, szerencsére nem kellett különösen megharcolnia azért, hogy magyar tagozatra írassák a most harmadikos lányukat, talán azért sem, mert férje, Ovidiu maga is vegyes családból származik.

„A román nyelvet a magyar osztályban is tanulják a gyerekek, de fordítva nincs így. Úgy éreztem, túl sokat veszítene már az óvodában, ha például lemaradna a magyar népi gyermekjátékokról. Ha középiskola előtt úgy dönt, hogy váltani akar, támogatjuk abban is. Sok osztálytársának nehéz a román nyelv, neki nem. Barátságkötések szempontjából is jó neki, hogy mindkét nyelven tud kommunikálni, eddig tehát csak előnye volt annak, hogy magyar osztályba írattuk. Úgy érzem, nincs arra mentség vagy kifogás, hogy a gyerek ne tanulja meg a saját anyanyelvét” – fejtette ki az édesanya. Bevallotta, mivel ő maga magyarul gondolkodik, és mindig kell fordítson, ha kommunikál férjével, meglepte, hogy lányai kicsi koruktól kezdve már gyorsan váltottak egyik nyelvről a másikra, tehát gyorsan kialakult a két nyelven való gondolkodásuk is. Szerinte csak hátránya származna a vegyes házasságban élő gyerekeknek abból, ha nem tanítanák meg őket a szülők mindkét nyelven gondolkodni, kommunikálni.

Ahol a magyar nyelv felé billent a mérleg

Arra is van példa Marosvásárhelyen, hogy egy román-magyar vegyes házasságban mindenki magyarul kommunikál egymással, így az sem meglepő, hogy a most öt-, illetve hároméves gyerekeik nem beszélnek románul. Libeg Zsuzsa (csak névrokona fenti interjúalanyunknak – a szerk megj.) és férje, Marius – aki maga is vegyes családban nőtt fel – még a gyerekek születése előtt eldöntötték, hogy úgy lesz a legjobb, ha apa románul, anya pedig magyarul beszél velük, de hamar rájöttek, hogy nem tudják ezt betartani, mivel ők maguk is magyarul kommunikálnak egymással – vallotta be lapunknak az újságíróként dolgozó édesanya.

„A nagyobbik fiam most kezd érdeklődőbb lenni a román nyelv iránt, szeretné megértetni magát, ezért apósomat is arra kértem, hogy ne beszéljen magyarul a gyerekekkel, hogy tanulják meg a nyelvet” – mondta Libeg Zsuzsa, aki arról is mesélt, miért keresztelték gyerekeiket ortodoxnak. „Férjem ortodox, és neki fontosabb szerepet játszik a vallás az életében, ő mélyebben éli meg, mint én. Tudtam, hogy nála a gyerekek vallásos nevelése jobb kezekben van, mint nálam. Azt szerettem volna, hogy magyar iskolába járjanak, mert csak így tudnak megtanulni írni, beszélni helyesen, a román nyelvet intézményes keretek között is megtanulják, a magyart másképp nem. Ezt férjemmel szépen megbeszéltük, és megegyeztünk ebben, anélkül, hogy azt éreztük volna, hogy nagy kompromisszumokat hozunk” – fogalmazott az édesanya.

Az etnikai asszimiláció elkerülhetetlen?

Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok népszámlálási tanulmánya szerint 2002-ben Romániában összességében a vegyes családok csupán 32,3 százalékában regisztrálták a gyermekeket magyar nemzetiségűként, Maros megyében a vegyes párok 35,6 százaléka jegyeztette magyarnak gyerekét. A magyar többségű székelyföldi megyékben az etnikai szocializáció kiegyenlítettebb, vagyis a gyermekek mintegy felét regisztrálták magyarként, illetve románként. Ezzel szemben Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény megyében, ahol a magyarok aránya nem éri el a tíz százalékot, a gyermekeiket magyarként regisztráltató családok aránya 25 százalék alatt marad. A legutóbbi felmérések szerint Székelyföldön 4,3 százalék a vegyes házasságot kötők aránya, Dél-Erdélyben ez 44,2 százalék, a Bánságban pedig meghaladja az 50 százalékot is. Szociológiai szempontból ezek a számadatok akár az etnikai asszimiláció forrásaként is értelmezhetők.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Csendes hős a Tiha-nyeregnél: ismeretlen segítő javította meg a menedékház ablakát

Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.

Csendes hős a Tiha-nyeregnél: ismeretlen segítő javította meg a menedékház ablakát
2025. július 01., kedd

Oxigénterápia és tűzvédelem – biztonságosabb körülmények a betegeknek

Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.

Oxigénterápia és tűzvédelem – biztonságosabb körülmények a betegeknek
2025. július 01., kedd

Autók ütköztek, egy személy súlyosan megsérült

Egy személy súlyos, egy másik pedig enyhébb sérüléseket szenvedett, miután két autó ütközött össze hétfőn este a Maros megyei Zoltánon.

Autók ütköztek, egy személy súlyosan megsérült
2025. június 30., hétfő

Ki mennyit tudna fizetni, hogy mihamarabb sótalanítsák a vizet a Kis-Küküllő mentén?

Azt kérdezi a Maros megyei prefektúra levélben az érintett önkormányzatoktól, hogy mennyi pénzzel tudnak beszállni a sótalanító berendezések megvásárlásába.

Ki mennyit tudna fizetni, hogy mihamarabb sótalanítsák a vizet a Kis-Küküllő mentén?
2025. június 27., péntek

Marosvásárhelyi Napok: viharos kezdet után színes felhozatal

Koncertek, vásárok, borsétány, szórakoztató- és gyermekprogramok várják mindazokat, akik Marosvásárhelyen töltik a hétvégét, és bekapcsolódnak a 28. alkalommal megszervezett városnapokba.

Marosvásárhelyi Napok: viharos kezdet után színes felhozatal
2025. június 27., péntek

RMDSZ: Soós Zoltán felfüggesztése mindannyiunkról szól

A közösségi stabilitást és az etnikai együttműködés modelljét akarja megbontani az a politikai alapú döntés, amellyel Soós Zoltán polgármestert, immár másodszor is felfüggesztették hatvan napra – áll a marosvásárhelyi és a megyei RMDSZ közleményében.

RMDSZ: Soós Zoltán felfüggesztése mindannyiunkról szól
2025. június 27., péntek

Állatra lőtt illegálisan tartott fegyverrel, őrizetbe vették

Állatkínzás és illegális fegyverhasználat megalapozott gyanújával vettek őrizetbe egy férfit Marosvásárhelyen.

Állatra lőtt illegálisan tartott fegyverrel, őrizetbe vették
2025. június 27., péntek

Robbanás történt Szászrégenben, súlyosan megsérült egy nő

Robbanás volt egy szászrégeni lakásban pénteken délelőtt. Egy személy súlyosan megsérült, a helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltóegységek.

Robbanás történt Szászrégenben, súlyosan megsérült egy nő
2025. június 26., csütörtök

Új idők új igényei: két tartálykocsit vásárolnak ivóvízszállításra

A marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzat is egy-egy ivóvízszállításra alkalmas tartálykocsit vásárol, saját költségvetéséből, amelyet átad használatba a megyei katasztrófavédelemnek (ISU).

Új idők új igényei: két tartálykocsit vásárolnak ivóvízszállításra
2025. június 26., csütörtök

George Simion Marosvásárhelyen? Az AUR a városnapok idején ünnepelné a román zászló napját

George Simiont is várják arra az országos felvonulásra, amit a román zászló napjának megünneplésére szerveznek Marosvásárhelyen. Az esemény egybeesik a Marosvásárhelyi Városnapokkal.

George Simion Marosvásárhelyen? Az AUR a városnapok idején ünnepelné a román zászló napját