Fotó: Boda L. Gergely
Miután korábban két helybéli méhész kaptárait fosztogatta, a medve szombaton egy szolokmai gazda disznóját vitte el. Nem az első eset a faluban, hogy rátámad a portákra, a környéken is gyakoriak az ilyen esetek. Megoldás a medvetámadások ellen számtalan volna, mégis nagy a tehetetlenség.
2014. június 27., 09:112014. június 27., 09:11
Szombaton éjjel történt a támadás, azután, hogy pár nappal korábban két helybéli méhész kaptárait tette tönkre a vadállat. Jakab Sándor Ödönné még most is a történések hatása alatt van. Mivel a gazda Vásárhelyen volt ottjártunkkor, a feleség mondta el, miként is történt a támadás.
„Éjjel fél kettőkor még kint jártam az udvaron, akkor még semmi sem utalt arra, hogy mi fog történni egy óra múlva. Fél háromkor arra ébredtünk, hogy visít a disznó hátul a kertben, a férjem rosszat sejtve rohant ki a házból” – kezdi a történetet Jakabné. Próbálta megállítani az emberét, de az csak futott, hogy mentse a jószágot. Ő meg utána, de a zöldségeskertben megállt, onnan nem mert továbbmenni. Most mutatja az ól hátsó részét, ahonnan a medve kiemelte a mintegy 130 kilós disznót, a család egyetlen hízóját. Az ól kerítésének semmi baja nem lett, innen látszik, hogy a medve egyszerűen átemelte a hízót a kerítésen, aztán vonszolta kifelé a kerten. Jól látszik most is az útja, a káposzták között ösvényt tört a magának a nagy disznóval. Aztán nekiment a kerítésnek, kitörte, s cibálta a sivító disznót fel a dombon. Miközben húzta a földön, a lapockáját marcangolta.
Jött a segítség
Szerencsére Dániel Domokos méhész – akinél csak napokkal korábban okozott kárt a medve – meghallotta a sivalkodást, szólt Szakál Domokoséknak – apának és fiúnak – így hárman siettek a bajba jutott szomszéd megsegítésére. Most már négy férfi üldözte a vadállatot. Az felvonszolta a még élő disznót a kukoricás mellett egy almafa alá, ott letelepedett vele, s enni kezdte. A négy férfi hajkurászta a medvét, amely a túlerő láttán egy kissé odébb ment, s távolabbról szemlélte az akkorra már kimúlt disznót.
A továbbiakban ifj. Szakál Domokos Géza mesélte a történések végét. „Nekünk Dániel Domi szólt, hogy baj van, s rohantunk is édesapámmal. Amikor a medve otthagyta a disznót, feltettük egy lajtorjára, s úgy vittük le a házhoz. Azzal már nem volt mit kezdeni. A gerincénél, a sonkájánál, szóval majdnem mindenütt összemarcangolta” – mesélte a szombat éjszaka történéseit a fiatal férfi. Vittek elemlámpát is, de az nem sokat ért. A sötétben látta az őket szemlélő medvét, mondta is a többieknek, hogy ott van, de nem hitték. Másnap látták a nyomát, ott, ahol ő mondta. „Olyan háromszáz kilós nagy dög lehet, ahogy én a sötétben meg tudtam ítélni” – mondta az ifjabb Szakál.
Az állatorvosnő lefényképezte a disznó tetemét, hogy majd bizonyítani lehessen a medvetámadást a bizottságnak. Egyebet nem volt mit tenni vele. „Azt mondta a doktornő, adjuk oda a kutyáknak, mást nincs mit kezdeni vele” – mondja Jakabné.
Precedensek
A két méhész – Demeter Ferenc és Dániel Domokos – kaptárai ellen intézett támadás után (előbbinek 18 kaptára bánta, a medve beleborogatta azokat a patakba) a disznó megölése írható a medve számlájára. Ő ugyanis csak az ösztöneinek engedelmeskedik, meg a csökkenő élettere miatt keresi az élelmet a falusi portákon – mondják az állatvédők. De valóban csak az objektív okok miatt történnek ezek a dolgok? Jakabné meséli: „Huszonöt évvel ezelőtt az udvaron levő ólból vitte el az egyetlen disznót a medve. Anyósom, amikor felriadt a zajra, csak kiabált: »ne vigyék el, szegények vagyunk, nekünk csak ez az egy van«. Azt hitte szegény, hogy emberek lopják a disznót.”
Mintegy évtizeddel ezelőtt egy helybeli férfinak, Szép Ottónak az arcát szakította le a medve. Az ember „bűne” annyi volt, hogy a kukoricáját őrizte a vaddisznóktól. Disznók helyett medve jött...
Nagy a bürokrácia
Makfalva község – ahová Szolokma is tartozik – polgármestere, Márton Zoltán ismeri a helyzetet „Ez nálunk sajnos napirenden van, ilyen az övezet. Az idén máshol még nem volt ilyen támadás, de semmi garancia nincs arra, hogy nem is lesz” – mondja, majd sorolja a tavalyi példákat.
Hármasfaluban, Abodban, Cséjében vaddisznók, medvék szorongatták az embereket, tették tönkre a javaikat. Szerencsére a jogszabály módosulása nyomán most már van remény a kártérítésre. „Csak még mindig nagy a bürokrácia. A vásárhelyi vadgazdálkodási és erdészeti felügyelőség helyszínel, utána bizottság alakul, amelyben részt vesznek ők is, meg a községháza, a károsult, a mezőgazdasági szakszervek és a vadászegyesület. Ez eldönti a kártalanítás jogosultságát, jelentés megy a brassói területi felügyelőséghez, s ha az jónak látja, hogy kártalanítsanak, értesíti a polgármesteri hivatalt. Nem a károsultat, a hivatalt. Ezután 15 nap marad a fellebbezésre, utána újabb 15 arra, hogy a kár kifizetése megtörténjen” – magyarázza a procedurális rendszert a fő bíró. Fizetési határozat van, de a tulajdonképpen kifizetés megtörténik-e...? – kérdeztük.
Utánaérdeklődött, hogy a tavalyi károsultak megkapták-e a pénzüket, s kiderült, hogy igen. Ez ad némi reményt arra, hogy a Jakab család is bízzon abban, ha lassan is, de a hivatalok malmai őrölnek, s lesz kártérítés. Ez történt tavaly is, amikor az említett falvakban méhkaptárakat, csűröket tettek tönkre a vadak. S lám, a kár valamelyest megtérült.
Villanypásztor vagy őrködés?
Hogy miként lehetne védekezni a vadak, s főként az itt elszaporodott medvék ellen, arról megoszlanak a vélemények. A községházán elhangzott olyan vélekedés, hogy villanypásztor kellene. Erről egyesek azt állítják, hogy ha az áram megcsapja a medvét, az megjegyzi, s többé olyan helyre nem megy, ahol ilyen szerkezetet lát. Mások azt mondják, ha az áram megcsapja, csak jobban megdühödik, s összevissza tekeri, bogozza az egész szereléket. Mindenesetre egy próbát megérne.
Ami a többi, vadak által okozott kárt illeti, a polgármester úgy véli, hogy azok ellen lehet és kell is védekezni: bekerítéssel, villanypásztorral, kutyákkal, éjjeli ügyelettel, karbidrobbantással, zajkeltéssel, tüzek gyújtásával. S ha mindezek ellenére megtörténik a kártétel, még mindig megvan a lehetőség kárrendezésért folyamodni, szögezi le az elöljáró. A kérdés az az, hogy a kiöregedett, elszegényedett gazdáknak van-e pénzük villanypásztorra, erejük, energiájuk arra, hogy a sok kapálás, növényápolás után a földek szélén hevenyészett kunyhókban, vagy a szabad ég alatt éjszakáról éjszakára őrizzék, azt, amit nehéz munkával teremtettek meg.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
Hajnali öt óráig befejezték az aszfaltozást Marosvásárhelyen, a város egyik legzsúfoltabb utcájában, így a munkába, iskolába indulók nem kerültek dugóba.
Újabb medvét fogott be csütörtökre virradóan a marosvásárhelyi állatkert közelébe kihelyezett csapda. Az állatot elszállították a város közeléből.
Az éjszaka folyamán le kell állítani a gyulakutai vízüzemet, illetve csütörtökön előreláthatóan a dicsőszentmártonit is, miután a Korond-patak nagyon magas sótartalommal ömlik a Kis-Küküllőbe.
szóljon hozzá!