Akkor is, ha egyesek idegesek lesznek tőle

A telt házas bemutatón jelen volt a szerzői csoport egy része, valamint Hargita és Maros megye képviselőtestületének elnöke, illetve alelnöke is. A  bemutatón elhangzott: 2009-ben egy beszélgetés nyomán jutott arra a döntésre a szerzők egy csoportja, hogy a Székelyföld történetének ismertetését a gyerekekkel kell kezdeni.

Ezért döntöttek úgy, hogy a 6–7. osztályosok értelmi színvonalához „igazítják” a munkát, ám olyképpen, hogy az „fogyasztható” legyen az idősbbek számára is. Az elkészült könyv pedig – a téma megközelítése és bemutatása révén – méltán tarthat számot érdeklődésre valamennyi korosztály körében.

Világhálón a román nyelvű változat

Érdekes módon a megjelenés után három nappal már elkészült a román nyelvű fordítás is, ami felkerült a világhálóra. Hogy ki fordította le, nem tudni, ám abban valamennyien egyetértettek, hogy valóban szükség van arra, hogy a munka román nyelven is megjelenjen, a kétségek, félreértések és félremagyarázások eloszlatásának érdekében.

„Végülis a mi munkánkat könnyítik azzal, ha már egy kész fordítás látott napvilágot, ami pedig a fordítás kapcsán megjelenő hozzászólásokat illeti, örömmel tapasztalhatjuk, hogy azok nagy része nem ellenséges beállítottságú, létezik egy eléggé népes rétege a romániai román társadalomnak, amely megértéssel – ha szükségszerűségként még nem is – fogadja a kisebbségek történetének bemutatását. A téma egy civilizált, tényszerű alapokon nyugvó magyar-román közvitát is megérdemelne” – vélekedtek a könyv szerzői, akik azt is elmondták, hogy A székelység története akár a választható tantárgy segédanyaga, köri tevékenység olvasmányanyaga lehet. Ezekre ugyanis nem vonatkozik az a jogszabály, ami a tankönyvekre igen: utóbbiakat ugyanis az Oktatásügyi Minisztériumnak jóvá kell hagynia.

Borbély László képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke szerint megtörténhet, hogy „egyesek idegesek lesznek tőle. Ám ez sem számít, ugyanis minden régiónak megvan a maga – gyakorta írott – történelme, akkor mi baj lenne, lehetne azzal,  ha a székelységé is megjelenik?”

Ne legyen plusz teher

Hermann Gusztáv, a könyv szerkesztője elmondta – olyan formában állították össze a kötetet, hogy az ne legyen plusz teher a gyerekek számára, élvezettel olvassák. A marosvásárhelyi Pál-Antal Sándor történész, a könyv lektora azt emelte ki, hogy a kötet megjelenésével egyszerre két legyet ütöttek egy csapásra – a gyerekekhez szólnak úgy, hogy azt a felnőttek is szívesen olvassák. Az ugyancsak marosvásárhelyi Novák Csaba Zoltán történész a könyv identitástudat erősítő szerepét emelte ki, egyszersmind egyetértett a szerzői kollektíva többi tagjával abban, hogy szükség lenne a román nyelvű változat elkészítésére és kiadására is.

A bemutató végén a könyv szerzői dedikálták A Székelység története példányait, s biztosították a résztvevőket, hogy rövidesen eljut a könyv a Maros megyei iskolákba is.