A marosvásárhelyi Milvus Csoport hosszabb távú programja keretében a barnamedvét tanulmányozzák két mintaterületen, a Nyárád és Kis-Küküllő felső vidékén, a Bekecs övezetében, valamint a Görgényi-havasokban. Nemcsak a „bundás” életmódjára voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy mi igaz és mi nem az állatról.
2012. december 12., 16:422012. december 12., 16:42
2012. december 12., 17:002012. december 12., 17:00
Ebben a programban több tevékenységet folytatnak, és vannak országos tevékenységeik is – mondta el elöljáróban Domokos Csaba projektvezető. Három nagy témakörben dolgoznak: nevelés-informálás, kutatás, illetve a medvék élőhelyeinek a védelme, megőrzése. A legfontosabb a faj szociális elfogadottságának növelése, ugyanis az emberek az okozott károk miatt kifejezetten nem szeretik a medvét. Tanácsadással is szolgálnak a vadkárok megelőzési-elhárítási lehetőségeiről, de bizonyos esetekben konkrét megoldásokat nyújtottak, mint például az, hogy villanypásztorokat vásároltak és azt termelői csoportoknak adományozták.
A programnak van egy tájékoztatási része, amelyben szórólapok és a sajtó révén szeretnék ismertetni a programot, ám ennél fontosabb a nevelési ág: az iskolákban és a rigmányi erdei iskolában tartanak előadásokat a gyerekeknek a gyerekeknek a nagyragadozókról, akik később terepen is megismerkedhetnek a medvék jelenlétéről árulkodó nyomokkal, valamint elhagyott medvebarlangokhoz is elviszik őket.
Nyomon követik az állatokat
A medve a világon az egyik legkutatottabb állat, mégis nagyon keveset tudunk róla – állítja Domokos Csaba. Nem ismerik a populáció nagyságát: Romániában hatezerre teszik a medvék számát, de a természetes élőhelyek csupán négyezer állatot tudnak eltartani. Ugyanakkor egy medve több száz négyzetkilométert is bejárhat, ezért képtelenség megszámlálni őket. De nem ismert a születés és az elhullás aránya sem, és nem ismerik a táplálkozási rendszerét sem.
A jelenlegi program kutatási tevékenységeinek egyik célkitűzése megtudni azt, hogy mekkora területen mozognak a medvék és hogyan hasznosítják az élőhelyeket. Ezért miután egy élve befogó csapda (ketrec) segítségével befogták és elkábították őket, néhány állatra GSM-GPS nyakörvet szereltek. Ez minden órában sms-t küld egy elektronikus térképre, így nyomon tudják követni az állat mozgását, tevékenységeit. A kutatást vadőrök, állatorvos és a helyi lakosság segítségével végzik. A Bekecs környéki mintaterületen jelenleg húsz barlangot ismernek és figyelnek.
A medve vagy az ember fél jobban? Tévhitek és valóság
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen tévhitek keringenek, egyáltalán mennyire agresszív vagy békés a medve. Tagadhatatlan tény, hogy vannak támadások, de a medve leggyakrabban csak önvédelemből támad. Az ember közeledésére az állat első reakciója az, hogy távolodni próbál. A medve nagyon opportunista és tanulékony állat, ezért van az, hogy esetenként elveszítheti az embertől való félelmét, hozzászokik a könnyű eledelszerzéshez és bemerészkedik egyes településekre. Nincs recept arra, hogyan viselkedjünk a medvével való találkozáskor, mert az nem egy standard módon reagál erre – részletezi Domokos. Nagyon ritka a ragadozó jelegű támadás ember ellen, inkább a bocsok vagy az elejtett zsákmány védelme érdekében szokott önvédelemből támadni. Fontos az, hogy a találkozások ne érjék meglepetésszerűen a medvét. Ez nem azt jelenti, hogy az erdőben kiabálva kell járni, mert a kifinomult hallása segítségével már a beszélgetésről vagy az ágreccsenésről is észleli közeledésünket. Különösebben nem kell megijedni tőle, de ha jelenlétének jeleit tapasztaljuk vagy távolabbról meglátjuk, lehetőleg el kell távolodni tőle – tanácsolja Domokos.
Vérengző-e a medve?
Ami a táplálkozási szokásait illeti, a szakember elmondta: a medvék jelentős része a Keleti-Kárpátok és Szováta irányából vonul le a dombvidékre táplálkozni a tél előtt. Ez augusztus közepétől november végéig tart, ezután az visszatér eredeti élőhelyére. Ezért van az, hogy ősszel jelentősen megnövekszik egy adott területen az állomány és elszaporodnak a vadkárok, míg az év többi szakaszában jelentősen kevesebb a medve. Ilyenkor keletkezik a károk jelentős része, főleg lovat, tehént, juhot próbál zsákmányolni. A medve a gabonában kevésbé tesz kárt, azt főleg a szarvasok és a vaddisznók pusztítják.
Táplálkozási célból a medve nagyon ritkán támad az emberre, legalábbis Európában. Ő alapvetően ragadozó állat, de alkalmazkodott a növényi táplálékhoz is. A program során azért is végeznek táplálékösszetétel-vizsgálatot, hogy megtudják, mennyi húst fogyaszt: őzet, vaddisznót, néha háziállatot is. Viszont nagyon kevesen tudják azt, hogy tavasszal és nyárelőn a medve egyik legfontosabb tápláléka a hangyatojás (!!!) és a lágyszárú növények, míg ősszel főleg gyümölcsöt fogyaszt. Ilyenkor viszont nagyon sokat eszik, ugyanis a telelés során a nőstények testsúlyuk akár 40 százalékát is elveszítik. Télen a medve inkább alszik, mint hibernál, szívverése lelassul, és általában csak akkor jön elő barlangjából, ha megzavarják vagy ha nagyon enyhe az idő – ilyenkor elindul eledelt keresni.
Javítani kell a medvegazdálkodáson
A medve fokozottan védett állatfaj, különböző nemzetközi egyezmények és természetvédelmi törvények óvják. Románia EU-s csatlakozása során vállalta, hogy fenntartja a hatezres állatállományt, ezért különös figyelmet fordítanak a faj védelmére. Természetesen az engedélyezett vadászás mellett van vadorzás, és ez vidékünkön is előfordul, hiszen az őzre, szarvasra felállított hurokból már medvét is kellett kiszabadítani.
Az is divatos, hogy elveszik a medvebocsot az anyától és megpróbálják nevelni. Ez azonban nem ilyen egyszerű kérdés. Egyrészt mert egyéves korában az amúgy édes állatka simán képes egyetlen ütéssel földhöz teremteni az embert. És néhány hónap után már elveszíti az embertől való félelmét, ezért nem lehet visszaengedni a vadonba, legfennebb állatkertbe kerülhetnek. A Nagyhagymásban van egy rehabilitációs központ, az ember közelében kevés időt eltöltött bocsokat itt „vadítják” vissza, és két év után még van esélyük visszaszokni a természetes életmódhoz.
Medvegazdálkodás létezik hazánkban, de a helyzetet javítani kell – állítja Domokos, és ezt vadászok, természetőrök és a lakosság összefogásával lehet csupán elérni, mert egyedül senki nem tudja megoldani a kérdést. Ami a kártérítést illeti, a rendszer csak most indult be. A kárt azonnal (48 órán belül) jelenteni kell az önkormányzatnál, egy bizottság összeálltja a dokumentációt, ami ezt követően a minisztériumhoz kerül.
Veszélyt jelent az autópálya
A Milvus Csoport programja 2006-ban kezdődött el, de az utóbbi két-három évben „indult be” igazán. Európában nagyon kevés országban él medve, az európai állomány 40%-a Romániában van. Ezért is fontos a Milvus Csoport tanulmányprojektje, amelyhez főleg külföldi támogatók sorakoztak fel: Alertis - Fund for Bear and Nature Conservation (Hollandia), EuroNatur (Németország), IBA (International Association for Bear Research and Management) – Amerikai Egyesült Államok (alaszkai székhellyel), Nando Peretti Foundation (Olaszország).
A szakember nem hagyta szó nélkül a tervezett Marosvásárhely-Jászvásár autópályát sem: a sztráda fragmentálni fogja az élőhelyeket, azaz az állatok az egyik oldalról nem tudna átjutni a másikra, így a medvék is elveszíthetik a legjobb dombvidéki táplálkozóterületeiket. Ezért is tanulmányozzák a vadak természetes folyósóit, hogy később javaslatcsomagot fogalmazhassanak meg a beruházás kapcsán.
A kerékpározók közlekedési kihágásai okozták a legtöbb balesetet, de ezek jártak a legkevesebb halálos áldozattal. Maros megyében viszont számos halálos kimenetelű közúti baleset történt. Sajtóeseményen ismertették a számokat a hatóságok képviselői.
Külföldről behozott autók és alkatrészek kereskedésével, valamint biztosítótársaságok átverésével vádoltak meg egy Maros megyei rendőrt, akit őrizetbe is vettek a korrupcióellenes igazgatóság felügyelői.
Nem lesz többé lezárva és sétálásnak fenntartva Marosvásárhelyen az Enescu utca, miután a rendőrség visszavonta korábbi határozatát. A városháza elégedetlen.
Fából készült lakóház gyulladt ki hétfőn délután Somostelkén, a lángok az épület 70 négyzetméternyi felületén terjedtek szét – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen.
Fizi Miska bácsinak szólítják az ovisok Strausz Róbert bábszínészt, aki egy személygépjárműben hozza-viszi a kis mellényes bábfigura világát Magyarország és Románia között. Marosvásárhelyen mutatta be nekünk Fizi Miskát, és rajta keresztül önmagát.
Jótékonysági néptáncgálát szervez Kupás Sándor és családja megsegítésére a marosvásárhelyi amatőr néptáncmozgalom november 6-án 19 órától a Maros Művészegyüttes előadótermében.
Idén is megteremtik az ünnepi hangulatot Marosvásárhelyen a Színház téren december 5–31. között. A karácsonyi vásárt ugyanazok szervezik idén is, akik az elmúlt évben, és azt is megtudtuk, mennyit szán erre a polgármesteri hivatal.
Hatalmas lángok csaptak fel egy épületben Szászrégenben, amelyben raktár, autószerelő-műhely és lakrész is ki volt alakítva. A lángok megfékezésén számos tűzoltó dolgozott, a hétfőn éjszaka kigyulladt épületnek sikerült egy részét megmenteni.
Szombaton 16 óráig lezárják a 15-ös jelzésű (E578), Marosvásárhely és Kolozsvár közötti országút Maroskece-közeli (15. és 23. kilométer között) szakaszát.
szóljon hozzá!